Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)

5. szám - Dr. Vitális György–Hegyi Istvánné: Hidrotermális és metaszomatikus jelenségek a dunai Andezit-hegységgel határos mészkőterületeken

220 Hidrológiai Közlöny 1973. 5. sz. Dr. Vitális Gy.—Hegyi I.-né: Hidrotermális és metaszomatikus jelenségek [2] Csiky G.: A Dunakanyar termálvizeinek kutatása (I. rész). Hévízfeltárás lehetősége Fót környékén. Dunakanyar Tájékoztató, 1968. 2. 4—6. [3] Csiky G.: A Dunakanyar termálvizeinek kutatása (II. rész). Hévízfeltárás Leányfalun. Dunakanyar Tájékoztató, 1969. 1. 33—35. [4] Csiky G.: Hévízfeltárás Váeott. Dunakanyar Tájékoztató, 1970. 2. 35—38. [5] Hegy iné, Pakó J.: A Dunai Cement- és Mészmű nyersanyagvizsgálatainak fontosabb eredményei. Bányászati és Kohászati Lapok — Bányászat, 102. 1969. 773—776. [6] Hegyiné, Pakó J.: A dorogi Kőszikla dolomitosodott kőzeteinek vizsgálata. Építőanyag, XXII. 1970. 336—340. [7] Hegyiné, Pakó J.: Elektronmikroszkópi vizsgálatok a dorogi Kőszikla dolomitosodott kőzetein. Építőanyag, XXIII. 1971. 304—306. [8] Hegyi I.-né: Vizsgálati jelentés a Börzsöny hegységi vegyesásványok laboratóriumi vizsgálatáról. SZIKKTI Szilikátkémiai Osztálv, Tsz.: V-2926/71. Kézirat, Bp. 1971. XII. 15. [9] Hegyi I.-né—Vitális Gy.: Hidrotermális hatások vizsgálata kötőanyagipari nyersanyagokon. Építőanyag, XXII. 1970. 69—73. [10] Hegyiné Pakó J.— Vitális Gy. : Kiegészítő földtani ós anyagvizsgálatok" a váci Nagyszál nvugati részéről. Építőanyag. XXIII. 1971. 466—470. [11 ]Jakucs L.: A dolomitporlódás kérdése a Budaihegységben. Földtani Közlöny, LXXX. 1950. 361 — 3801 [12] Jámbor A.: A Budapest környéki neogén képződmények ősföldrajzi vizsgálata. A MÁFI Évi Jelentése az 1967. évről, 135—142. Bp. 1969. [13] Jámbor Á.—Moldvay L.—Hónai A.: Magyarázó Magyarország 200 000-es földtani férképsorozatához. L-34-II. Budapest. Kiadja a MÁFI, Bp. 1966. 1—358. [14] Jámborné, Kness M.: A Szentendre 2. sz. mélyfúrás földtani eredményei. A MÁFI Évi Jelentése az 1964. évről, 367—375. Bp. 1966. [15] Korpás L.—Peregi Zs.—Szendréi G.: A Dunazúghegység északi részének kőzettani ós földtani vizsgálata. Földtani Közlöny, XCVII. 1967. 211—223. [16] Kubovics I.—Pantó Gy.: Vulkanológiai vizsgálatok a Mátrában ós a Börzsönvben. Akadémiai Kiadó, Bp. 1970. 1—302. [17] Lengyel E.: Dunazúghegységi andezitek zárványai és magmatektonikai jelentőségük. Földtani Közlöny, LXXXI. 1951. 119—130. [18] Lengyel E.: A Dunazúg hegység andezitterületének felépítése. A MÁFI Évi Jelentése az 1951. évről, 17—29. Bp. 1953. [19] Lengyel E.: A Börzsönyhegysóg Nógrád—Szokolya környéki területének újrafelvétele. .4 M ÁFI Évi Jelentése az 1954. évről, 105—126. Bp. 1956. [20] Moldvay L.: A neotektonikus felszínalakulás jelenségei a magyarországi középhegységekben (II. rósz). A MÁFI Évi Jelentése az 1970. évről, 155— 179. Bp. 1972. [21] Muntyán I.—Muntyánné, Békési M.: A lencsehegyi dácitelőfordulás földtani jellege és kora. Földtani Kutatás, XIV. 3. 1971. 8—14. [22] Nagy G.: A Dorog—Esztergom vidéki paleogén terület szerkezeti helyzete. A MÁFI Évi Jelentése az 1964. évről, 301—314. Bp. 1966. [23] Nagy G.: Magyarázó a Dorogi medence földtani térképéhez 10 000-es sorozat. Pilisszentlélek. Kiadja a MÁFI, Bp. 1968. 1—42. [24] Nagy G.: Magyarázó a Dorogi medence földtani térképéhez 10 000-es sorozat. Kesztölc. Kiadja a MÁFI, Bp. 1969. 1—50. [25] Noszky J.: A Börzsönyhegység ÉK-i lábának földtani viszonyai. Földt. Int. Évi Jelentései az 1936— 1938. évekről, I. 503—530. Bp. 1941. [26] Rozlozsnik P.—Scliréter Z.—

Roth K.: Az esztergomvidéki szénterület bányaföldtani viszonyai. Földt. Int. Kiadv. Bp. 1922. 1—128. [27] Schmidt E. fí. és munkatársai: Magyarország vízföldtani atlasza. MÁFI kiadása, Bp. 1962. 1—73. [28] Schréter Z.: A Budai- és Gerecsehegység peremi édesvízi mészkő előfordulásai. A MÁFI Évi Jelentése az 1951. évről, 1 11 — 150. Bp. 1953. [29] Schréter Z.: A Kesztölc—Esztergom környéki harmadkori dombvidék. A MÁFI Évi Jelentése az 1951. évről, 151—156. Bp. 1953. [30] Siposs Z.: Magyarázó a Dorogi medence földtani térképéhez 10 000-es sorozat. Dorog. Kiadja a MÁFI, Bp. 1967. 1—32. [31] Szalai T.: Vázlat Dorog vidékének, a Szentendre— Visegrád-i hegység ós Nagymaros környékének földtani fejlődéstörténetéhez. Bányászati Lapok, LXXXVI. 1953. 611—612. [32] Szalai T.: A Dunakönyök és Naszál vidékének tektonikai vázlata. Geofizikai Közlemények, V. 1956. 50—63. [33] Szádeczky-Kardoss E.—Pantó Gy.—Póka T.—Pantó G.—Széky-Fux V.—Kiss J.—Kubovics I.: Die Neovulkanite Ungarns. Acta Geologica, XI. 1967. 161—180. [34] Szentes F.: Magyarázó Magyarország 200 000-es földtani térképsorozatához. L-34-1. Tatabánya. Kiadja a MÁFI, Bp. 1968. 1—158. [35] Székyné, Fux V.: Telkibánya ércesedóse és kárpáti kapcsolatai. Akadémiai Kiadó, Bp. 1970. 1—266. [36] Vendel M.: Studien aus der jungen karpathischen Metallprovinz. A Magyar József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem bánya- és kohómérnöki osztályának közleményei. Sopron, XVI. 1944—47. 194—319. [37] Vitális Gy.: Földtani megfigyelések a Dunai Cement- és Mószinfi részére végzett nyersanyag-kutatás során. Bányászati és Kohászati Lapok — Bányászat, 102. 1969.' 767—772. [38] Vitális Gy.—IIcgyi-Pakó J.: Metasomatic Dolomitization on the Western Part of the Nagyszál Mountain. Acta Univ. Szegediensis Miner. —Petr., XIX. 1. Szeged, 1969. 95—99. [39] Zelenka T.: Kőzettani és földtani vizsgálatok a Dunazúg-hegység DNy-i részén. Földtani Közlöny, XC. 1960. 83—102. A fenti felsorolásból hiányzó korábbi irodalmat az alábbi tanulmány irodalomjegyzéke tartalmaza: [40] Vitális Gy.—Hegyi I.-né: Hidrotermális ós metaszomatikus jelenségek a váci Nagyszál nyugati részén. Hidrológiai Közlöny, 49. 1969. 148—158. rHApoTepiwaJibHbie H MeTacoMaTHiecKHe HBJICHHH Ha H3BeCTHHK0BblX Te P pirro pun X, rpaHHiaiOLUHX C AyHaHCKHMH aH AC3HT0B bIMti TOpaiYlH JJ- p Bumajiuui, JJ.—Xedu, M. 143 ßypeHHH, npOBCAeHHblX Ha Me3030HCKHX OCTpOBHblX OTporax Ha JICBOM ßepery p. flyHaü H B ropax KscHKJia y r. flopor, a TaiOKe B ropax NNJIMU BBIFLCHHJIHCB H HWHC paccMaTpHBaiOTca Ha 0CH0Be MHOrocTopoH

Hero H3yneHHH noBepxHocTHbix npoő riopoA CJieflbi paHHHx TepMaJibHbix BOA, CBH3aHHbIX rHApOTepMaJlbHbIMH BJlHflHHÍIMH ByjlKaHHMeCKHX AeÜCTBHH 3HAe3HT0BbIX AVHaHCKHX rop H BT0pHMHaH A0JIOMHTH3aUH5I, KOTOpaH HMeeT MeCTa B H3BeCTHHKe. Ha Me3030ÜHbix KopeHHbix nopoAax c noMombio CJICAOB paHHHX HCT0HHHK0B TepMaJlbHblX BOA BAOJIb J1HHHH CÖpOCa MoryT SbiTb BbiyiBJieHbi njiomaAH, npuroAHbie A-af KanTa>Ka TepMaJibHbix BOA. M3 3THX njiomaAeií MO>KHO YNOMFLHYRB OKPECIHOCTB R. jlopor, t'Ae HaxoAHTCfl noA noBepxHocTbio TepMaJibHaa BOAa Ha HeöojibiHort njiomaAH, a Ha ocTajibHbix TeppiiTOpHHx TepMaJibHyio Bony MOWHO HaxoAHTb B ßojiee rjiyŐHHHblX CA051X. Ha ocHOBaHHH snHreiiHoro AOJioMHTH3HpoBaiiH>i aBTopbl CMHTaiOT, HTO Ha i paHHHe Me3030ÍÍHblX H3BCCTHJ1K0B H íieoreHHblX aHAe3HT0B eCTb B03MO>KHOCTb OŐpaSOBaHHH MeTacoMaTimecKHX cyAbijiHAHbix nopoA. TpaHiiuy npeAnoAaraeMbix njiomaAeü — Ha ocnoBe yweTa MaKpocrpyKTypbl H aKTHBHblX 30H, I13BeCTHbIX AO CHX nop C TOIKII 3peHHH MeTaCOMaTimeCKOrO AOAOMHTH3IipOBaHH51 nOKa3blBaeT nporHocTHMecKaa KapTa.