Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)

5. szám - Könyvismertetés

Hidrológiai Közlöny 1973. 5. sz. 221 B xofle npoMbimjieHHoro ncnoJib30BaHHH H3BecTHHKa (J)aKT MeTaCOMaTHHeCKOrO fl0JI0MIITH3Hp0BaHIlfl — c oco6eHHbiM yweTOM HenpaBUJibnoro pacnojio>KeHHfl — 3ac.ny>KHBaeT BHHManue. Hydrothermale und metasomatische Erscheinungen in den an das Donau-Andesitgebirge angrenzenden Kalksteingebieten Dr. Vitális, Gy.—

Frau Hegyi, I. Aufgrund der vielseitigen Stoffprüfungen aus den Bohrungen und an der Oberfläche gesammelter Handstücke der mezosoischen Inselschollen am linken Ufer der Donau, der doroger Steinfelsen und auf dem Gebiet des Pilis-Gebirges werden die mit den postvulkanischen hydrothermalen Wirkungen des Donau Andesitvulkanismus zusammenhängenden einstigen Thermalwasserspuren, weiters die in den Kalkstein-Schichtenreihen wahrnehmbare sekundäre Dolomitbildung behandelt. In den Gebieten der mesozoischen Grundgebirge konnten mit Hilfe der einstigen Thermalquellenspuren den Bruchstellen entlang die für die Aufschliessung des Thermalwassers geeigneten Stellen festgestellt werden. Von diesen kann in der Umgebung von Dorog in kleineren, in den übrigen Gebieten in grösseren Tiefen unter der Oberfläche Thermalwasser aufgeschlossen werden. Aufgrund der epigenen Dolomitisierung folgern die Verfasser an der Grenze der mezosoischen KalksteinSchichtenreihe und in der neogenen Andesit-Schiehtenreihe auf die Möglichkeit einer metasomatischen Sulfiden Erzbildung. Die Grenze der vermutlichen Gebiete — aufgrund einer Berücksichtigung der hinsichtlich metasomatischer Dolomitisierung bisher bekannten aktiven Zonen und der Grossstruktur —- zeigt die PrognosenKarte. Alapadatok a vízminőséggazdálkodáslioz Felszíni vizek 1967—68. (OVH VIKÖZ Budapest, 1969. 1. szám.) A 125 oldal terjedelmű, 15 táblázatot és 68 ábrát tartalmazó kiadvány — a sorozat első száma — tartalmazza az 1967. évi vízminőség-vizsgálatok adatainak feldolgozását a Dunán három, a Tiszán két és a Zagyván egy mintavételi helyre — táblázat és ábra formájában — a vízhasználatok vízminőségi igényeinek megfelelően a legfontosabb vízminőségi összetevő ós a hozzátartozó vízrajzi és időjárási tényezők figyelembe vételével. Ezenkívül tartalmazza a Duna és a Tisza magyar szakaszára terjedő 1968. I. félévi vizsgálati eredmények feldolgozását; a Dunán 30, a Tiszán 27 mintavételi hely adatainak táblázatos összefoglalását, valamint a vízminőség hosszmenti változásának szemléltetésére, az eredmények grafikus ábrázolását, a szenny vízkibocsátó helyek ós mellékvíztorkolatok feltüntetésével. Ismerteti az egyes mintavételi helyekre vonatkozóan a vízhozam arányában súlyozott átlagniértékek összehasonlításával a vízminőség-változást a vízfolyás mentén táblázatosan. A kiadvány közöl ezenkívül szennyvízbevezetésekre vonatkozó vízminőségi adatokat és a Duna és a Tisza mellékfolyásaira vonatkozó vízminőségi és számított szennyezés terhelési adatokat táblázatosan. Alapadatok a vízminőséggazdálkodáslioz Felszíni vizek 1968. (OVH VIKÖZ Budapest, 1971. 2. szám.) A 344 oldalas 49 táblázatos ós 209 ábrát tartalmazó kiadvány az I. számú folytatásaként közli a Duna és Tisza 1968. II. félévi vizsgálati eredményeinek feldolgozását. Összefoglalja az 1968. évi vízminőség-vizsgálati eredményeket a Duna, Rába, Tisza, Sajó, Zagyva teljes hazai szakaszára. A Szamos, Bodrog, Hernád, Bódva patak, Fekete-Körös, Fehér-Körös, Maros egy-egy mintavételi helyére, pedig valamennyi heti, vagy azt megközelítő gyakorisággal vizsgált mintavételi helyre vonatkozóan. A kiadvány tartalmaz vízminőségi idősor adatokat táblázatosan ós ábrán. Jellemző vízminőségi tartóssági értékeket, vízminőség-változást szemléltető értékeléseket a vízfolyás mentén táblázatosan és ábra formájában. Ezenkívül a mellékvízfolyásokra ós szennyvízbevezetésekre vonatkozó vízminőségi és számított terhelési adatokat ugyancsak táblázatosan és ábra formájában. A kiadvány közli a Duna 1968—69. évi téli vízminőségvizsgálatának eredményeit ós azok értékelését is. Alapadatok a vízminőséggazdálkodáshoz Felszínalatti vizek 1967—1968. (OVH VIKÖZ Budapest, 1971. 3. szám) A 269 oldalas anyag először foglalja össze mindazokat a vizsgálatokat amik: megbízható, helyszíni vízminőségi vizsgálatok voltak. A korábban készült vízminőségi adat összefoglalások használhatóságát korlátozta, hogy általában nem teljes vizsgálatok eredményét közölték. Egy különleges vízfajtákra — például ásvány — és gyógyvizekre — vonatkozóan nem történtek vizsgálatok. Az adatok legtöbb esetben nem tartalmazták sem a vízszennyező, sem a szolgáltató létesítmények műszaki adatait, sem a mintavétel körülményeit. Miután ezek a tényezőt legtöbbször döntően befolyásolja a felszínalatti vízminőség vizsgálati eredményt, ez a kiadvány mindezeket a kérdéseket részletesen tárgyalja és csak olyan vízminősógvizsgálati eredményeket közöl, amelyek egyértelműek. Ezért csak teljes vízminőség vizsgálati adatsorok kerültek feldolgozásra, valamint az egyes vizsgálatokhoz tartozó műszaki kútadatokat is közlik és a mintavételi körülményeket is tisztázták. A táblázatosan közölt adatok mellett rövid statisztikai értékelést is tartalmaz a kiadvány. Az összesen I 044 vizsgálat i adatsort többféle csoportosításban lehet visszakeresni. A kiadvány az első alapos és mindenben megbízható összefoglalása a felszínalatti vizek hazai minőség vizsgálatának. Alapadatok a vízminőséggazdálkodáslioz Felszínalatti vizek 1969—1970. (OVH VIKÖZ Budapest, 1972. 5. szám) Az ötödik füzet a felszínalatti vizek minőségi jellemzőit tartalmazza. A célnak megfelelően csak a megbízható helyszíni és viszonylag teljes vizsgálatok adatait tartalmazza a könyv. Az adatok csak gondos ellenőrzés és válogatás után kerültek a könyvbe a vizsgáló üzem és minden más lényeges adat feltüntetésével. A könyv az adatokat a TVK-egységek szerint csoportosításban és ezen belül vízföldtani tájegység bontásban tartalmazza. Kb. 800 adatsort közöl 280 oldal terjedelemben. Zömmel rétegvíztartókat, kevés talajvizet megcsapoló kútból származó vízminta csekély számú forrásból illetve parti szűrésű kútból származó vízminta analízis szerepel a könyvben. Az elemzéseket a Vízkutató és Fúró Vállalat, a Fővárosi Fürdő Igazgatóság, a Fővárosi Vízművek, a Földmérő ós Talajvizsgáló Vállalat, az Országos Közegészségügyi Intézet és az Országos Gázipari Laboratórium végezte. E kiadvány a 3. szám folytatása s így olyan vizek vizsgálatait igyekeztek benne közreboesájtani, amelyekről már a korábbi kiadványban is szerepelt analízis. Így a folytatódó sorozatban időben egy egy vízföldtani tájegysóg azonos rétegvizéből hosszabb adatsor áll rendelkezésre a változatok megismerésére. —sz—/