Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)
5. szám - Dr. Vitális György–Hegyi Istvánné: Hidrotermális és metaszomatikus jelenségek a dunai Andezit-hegységgel határos mészkőterületeken
Dr. Vitális Gy.—Hegyi I.-né: Hidrotermális és metaszomalikus jelenségek Hidrológiai Közlöny 1973. 5. sz. 219 7. kc]>. Gukorszövetű dolomitos mészkő (Dorog, Strázsa hegyi bánya) vékonycsiszolatii 0omo 7. Caxapiioceni'iarnbiü dOAOMumosbiu tueecmmiK (e. JJopoe, maxma e eope Ulmpanca), mouKaii uiAwßosKa Bild. 7. Dünnschliff den dolomitigen Kalksteins mit Zucker struktur (Dorog Steinbruch Strázsahegy ) iV. kép. Meszes dolomit (Dorog, Kis Strázsa hegy) vékonycsiszolata <l>omo 8. HjeecmKosbiu OojioMiim (e. JJopoe, eopa Kum-UImpaMca), motiKaii UlAUtfiOSKa Bild 8. Dünnschliff des kalkigenDolom it (Dorog, Kis Strázsahegy) i). ké/>. Meszes dolomit (Dorog, Kis Strázsa hegy) vékonycsiszolata <Í>omo 9. H3eecmK08btü doAOMiim (e. JJopoe, eopa Kuui-IIImpajica) momaH in A it (poena Bild 'J. Dünnschliff des kalkigen Dolomit (Dorog Kis Strázsahegy) A metaszomatikus dolomitosoddá először a telelek mentén, majd a kőzet belsőbb részeibe hatolva kiszélesedő, fészkes, tömzsös impregnációkban jelentkezik. Mérete tág határok között (a mikroszkópostól a méteres nagyságrendig) váltakozik. A legváltozatosabb szöveti jelleget az átmeneti kőzettípusok (pl. dolomitos mészkőféleségek) mutatják. Az anyagvizsgálatokkal kapcsolatban még megjegyezzük, hogy a Vác Diós hegyi és a Zebegény-i andezitminták nagyobb OaO tartalma az andezitösszlel karbonátosodását jelzi. A Pilisszentlélek határából származó hidrotermálisán bontott andezit K 20 mennyisége (2,30 és 2,57%) a normál andezit és a propilitesedett andezit közé esik (1. táblázat). Ezek a Visegrádi hegység területén is feltételezhető kálimetaszoinatózisra utalnak, és a terület petrometallogenetikai fejlődésének tanulmányozásához is adatot szolgáltatnak. A triász mészkő metaszomatikus dolomitosodása, valamint a neogón andezit karbonátosodása és feltételezett kálinietaszomatózisa pre-, illetve szinmetallogenetikus. Gyakorlati követ keztetések A földtani megfigyelések és az anyagvizsgálati eredmények összevetéséből az alábbi gyakorlati következtetéseket vonjuk le. A metaszomatikus dolomitosodás nagyobb mélységből származó hidrotermákra utal, míg az egyszerű hidrotermális bontás kisebb mélységből származó hévízből is lehetséges. A metaszomatikus dolomitosodás a pliocén végéig befejeződik, az egyszerű hidrotermális kőzetelváltozásokat létrehozó hévforrások a pleisztocénben a legerőteljesebbek. Előbbi a vulkáni utóműködéssel függ össze, az utóbbiak először meleg, majd langyos karsztforrások, illetve karsztvízzel keveredett hévízforrások tevékenységére utalnak. A mezozóos alaphegységi területeken (3. ábra) az egykori hévforrásnyomok segítségével kijelölhetők a hévíz feltárására alkalmas területek. Ezek közül Dorog vidékén a felszín alatt kisebb, a többi területen a felszín alatt nagyobb mélységben tárható fel hévíz. A meszes dolomit megjelenése alapján a metaszomatikus dolomitosodás szempontjából aktív zónák jelölhetők ki. A dolomitosodás lényéből következtethetünk arra, hogy a mezozóos mészkő- és a neogén andezitösszlet határán - pl. az óradnaihoz hasonló — metaszomatikus szulfidos ércesedés lehetséges. A reménybeli területek határát (a metaszomatikus dolomitosodás szempontjából eddig ismert aktív zónák és a nagyszerkezet figyelembevétele alapján) a prognózis térképen (3. ábra) tüntettük fel. A felszín alatt nagyobb mélységben valószínűsíthető hidrotermális ércesedésre a karbonátos kőzetek limonit kiválásai (Szendehely, Csővár, Pilisszentkereszt stb.), az andezit pirithintései (Dömös, Tábla hegy), valamint a szulfidos ércesedések (Nagybörzsöny, Irtáspuszta), továbbá az 1. táblázat ban közölt hévforrásüledékek és a hidrotermálisán bontott kőzetféleségek nyomelemei (As, Zr, Cu, Rb) hívják fel a figyelmet. A mészkő ipari felhasználása során a metaszomatikus dolomitosodás ténye — különös tekintettel a szabálytalan települési viszonyokra — feltétlen figyelmet érdemel. IRODALOM [1] Bcndejy L.: Adatok a Pannóniai-inasszívum belső szerkezetének ismeretéhez. Földrajzi Közlemények, XVI. (XCII.) 1968. 289—313.
