Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)

4. szám - Varró Lászlóné–Fetter Géza: A Debreceni Vízmű hidrogeológiai védőidoma

Hojdúdorog Újfehérto Nyirvasvári \Sesiteréd 'Piricse Encsern Penészlek Bmozujviros Várnospércs JELMAGVAPA1AT íj o Kút, kataszteri számmal /' j , VIWKI megfigyelő kutak j \ U.V.mSJ Vízmű határ Mikepércs Monostarpályi yC M29 Derecske / ^ujfr Varró L.—

Fetter G.: A Debreceni Vízmű hidrogeológiai védőidoma Hidrológiai Közlöny 1973. 4. sz. 199 6. ábra. Javasolt hidrogeológiai védőidom Puc. 6. npedAOMceHHbiü ^uőpoeeoAoeunecKuü 3aufumHbiü 3AeMenm Abb. 6. Vorgeschlagene hydro geologische Schutzfigur 1. Az 1970. évig kitermelt vízmennyiségek rekonstruálása visszamenőleg az utánpótlódási lehetőségek tükrében Ahhoz, hogy a jövőben Debrecen területén a kitermelhető vízkészlet nagysága meghatározható legyen, meg kell vizsgálni, hogy az egyes vízmenynyiségek az évek folyamán milyen mértékben származnak a dinamikus, ill. statikus vízkészletből. Figyelembe véve a vízművek tényleges termelési adatait (vízhozam, depresszió), valamint azt, hogy Debrecen területén az I., II., IV-es vízművek nem egyidőben kezdtek működni, hidraulikai számítások alapján, 310 m

3/nap km fajlagos utánpótlódást feltételezve a vízművek által kitermelhető vízmennyiség 1925—1961. között 128 millió m

3, ami egyenlő a dinamikus oldalirányból utánpótlódó vízkészlettel. A vizsgált területen 310 m

3/nap km. fajlagos utánpótlódó vízhozammal számoltunk, ami átlagértéknek felel meg. 1961-től 1970-ig a számítással meghatározott kivehető dinamikus készlet kevesebb a vízművek által ténylegesen kitermelt vízmennyiségnél. Ez azt jelenti, hogy 1961-től a vízművek által kitermelt vízmennyiség a dinamikus, részben pedig a statikus vízkészletből származik, azaz 1970-ig a statikus vízkészletből 15 millió m

3-t vettek ki az I., II. és IV. vízmű területén. A vízműtelepeken a termelés fokozásával előállt vízszintcsökkenések miatt a depresszió növekedett. A megnövekedett depresszió, mint terhelés jelentkezik az agyag- és homokrétegeknél és azok konszolidációját okozza. A konszolidáció hatására a kőzetanyag hézagtérfogatában levő víz kisajtolódik. A vízművek tápterületén belül — mely a fokozott vízkivételek hatására megnövekedett —- ismerve az átlagdepresszió értékét, meghatározható a kitermelt statikus vízkészlet. Számításaink során a csapolt vízvezető összlet vastagságát 60 m-nek, kezdeti összenyomódási