Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)

4. szám - Varró Lászlóné–Fetter Géza: A Debreceni Vízmű hidrogeológiai védőidoma

198 Hidrológiai Közlöny 1973. 4. sz. Varró L.—

Fetter G.: A Debreceni Vízmű hidrogeológiai védőidoma északnyugatra, nyugatra a felszínhez aránylag közel van a pannóniai üledéksor, a pleisztocén rétegösszlet feküje. A várostól északnyugatra, nyugatra a pannóniai képződmények felett finomszemcséjű fiatalabb pleisztocén üledékek találhatók. 2. A város alatt kutakkal felt árt durva homokos vízadó összlet dél felé folytatódik, amely anyagában mindinkább finomodva ujjasan szétágazva, kisebb-nagyobb agyagos betelepülésekkel megosztva és egészében megvastagodva bizonyos határig követhető dél felé. Vízellátási szempontból nézve ez az összlet addig használható, amíg az egykori nagyobb lejtőszögű területen a nagyobb erejű folyók durva üledéket raktak le medrükben. A tiszántúli süllvedéket elérve a lerakott üledékek egyre fimomabbá váltak. Ez az oka annak, hogy a Körösök vidékén olyan gyakori az aprószemcsés pleisztocén rétegsor. Debrecentől délre a konzervgyári kutaknál még megtalálható a durvakavicsos alsópleisztocén kifejlődés. Tovább haladva Mikepércs—Sáránd környékén már leromlanak ugyanezen rétegekből kitermelhető hozamadatok. 3. Debrecentől északkelet—kelet—délkelet területeire vonatkozólag megállapítható, hogy a pleisztocén rétegösszlet keleti irányban envhe lejtésű és vastagodik. Tovább haladva keletre és dél felé a vastagsága ismét csökken. Az alsópleisztocén kavicsos-homok kifejlődésének elterjedése szempontjából már kevesebb adat áll rendelkezésünkre. Az azonban megállapítható, hogy a IV. sz. vízmű keleti határától kavicsoshomok rétegek kifejlődése vízadás szempontjából kb. 2 km hosszban kedvező. A Debrecen—Nvírábrány vasútvonaltól délre eső területek vízadó homokrétegei — az agyagrétegek ujjas betelepülése következtében elvékonyodnak és vízadóképességük is lecsökken. Vízkészletszámítás, hidrogeológiai védőidom Vizsgált területünkön vízellátás szempontjából az alsó- és felsőpleisztocén porózus rétegek jöhetnek számításba, így a továbbiakban a feladat ezen rétegek vízkészletének meghatározása. A terület földtani felépítése, a vízadórétegek folytonossága, a rétegekben uralkodó nyomások, hidraulikus esésviszonyok, valamint a vízvezetési jellemzők lehetővé teszik a víz természetes áramlását a pleisztocén rétegekben. Debrecentől kiindulva mintegy 30—40 km-es körzetet figyelembe véve, a lemélyített kutak nyugalmi vízszintjének alapján a hidraulikus esés I

m =0,52 • 10~"

3. Az áramlás iránya északkelet— délnyugat. A szivárgási tényező a területen lemélyített kutak hidraulikai adatai alapján, elektronikus számítógéppel történő kútegymásrahatási vizsgálat során: 10 m/nap-nak adódott. Az esésviszonyok, a szivárgási tényező, valamint a vízvezető réteg vastagságának ismeretében — kb. 60 m — az oladalirányból fajlagosan utánpótlódó vízhozam 310 m

3/nap km. A vizsgált területen a földtani felépítés lehetővé 5. ábra. Dinamikus és statikus vízkészlet változása 2000-ig Puc. 5. MiMeueuue dunuMmecKoeo u cmamunecKoeo pecypcoe eodbi do 2000 e. Abb. 5. Änderung des dynamischen und statischen Wasservorrats bis 2000 teszi, hogy a csapadék egy része beszivárog a felszínközeli vízadórétegbe és a talajvizet táplálja. A talajvíz és a felsőpleisztocén rétegvíz nyomásviszonyai közel azonosak, így a rétegvíznek csapadékból történő utánpótlódása a készletszámítás során elhanyagolható. m 1930 1940 1950 2000 [év] 10 SO Depresszió, S[m] 4. ábra. Depresszióváltozás a vízműtelepeken 2000-ig Puc. 4. H3Mepenue denpeccuu na eodonpoeodmix cmaniiUHx do 2000 z. Abb. 4. Depressionsänderungen an den Wasserwerksanlagen bis 2000