Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)
4. szám - Varró Lászlóné–Fetter Géza: A Debreceni Vízmű hidrogeológiai védőidoma
Varró L.— Fetter C.: A Debreceni Vízmű hidrogeológiai védőidoma Hidrológiai Közlöny 1973. 4. sz. 197 sz. vizmuteleppel kibővített vizmu biztosítja Debrecen város vízellátását. 1915—1970. között az említett vízművek által kitermelt vízmennyiségeket, figyelembe véve az ipari víztermeléseket is, az 1. ábra mutatja. A fokozott vízkitermelések hatására az egyes vízmű telepeken a nyugalmi vízszint süllyed. Pl. 1915—1965-ig az I. sz. vízműnél 95,0 m A. f.-ről 98,0 m A. f.-re csökkent (2. ábra). 1965—1970. között a VITUKI rétegvízészlelésre telepített kutaknál észleléseket végzett 1966-ig, kézi, majd műszeres észlelést alkalmazva. Vízszintváltozásokat a 3. ábra szemlélteti. A víztermelés hatására létrejött vízszintsüllyedés a vízműves rétegekre telepített megfigyelokutaknál a vízműtelepek környezetében észlelhető, ami természetes is, de van olyan eset is, mint pl. a K. 2007. sz. megfigyelőkútban — jóval távolabb a vízműtől — ugyanolyan mértékű a vízszintsüllyedés, mint pl. a vízműtelep mellett telepített megfigyelő kútban. Az alsópleisztocén úgynevezett vízműves rétegekre telepített megfigyelőkutak vízszintje a vízkitermeléssel összhangban változik, míg a többi rétegre telepített megfigyelőkút esetében ez nem érvényes. A termeléssel meg nem zavart területen 115 m A. f. magasságban áll be az alsópleisztocén vízadó réteg nyugalmi vízszintje, míg a depressziós tölcsér területén jelenleg 90—95 m A. f. Debrecentől észak-északkeletre a nyugalmi vízszint emelkedik. [m1/7 fttttf JFLMA6YARA1AV Esetenkénti mérés Folyamatos regisitráiis fin adattat • Folyamatos reaisTtrátás fix adat nélkül • Nincs adat "l Vízföldtani viszonyok Debrecen város vízszükségletét részben az 50— 100 m, részben pedig a 100—200 m talpmélységű kutak biztosítják. A kutak telepítési mélységéből látszik, hogy ivóvíz nyerésére a 120—200 m vastagságú negyedkori rétegösszleten belül kifejlődött porózus szintek a legalkalmasabbak. Ezen az összleten belül jól elkülöníthetők a felső-, középső-, alsópleisztocén képződmények. Víztermelés szempontjából kizárólag az alsó- és felsőpleisztocén rétegek jöhetnek számításba, mivel a középső pleisztocén teljes egészében iszapos, agyagos kifejlődésű. E rétegek közül is elsősorban az alsópleisztocén rétegösszlet játszik jelentős szerepet nagy vastagságú, durva, helyenként kavicsos kifejlődésével. Ez az ún. „vízműves réteg" a város területén általában 30— 60 m vastagságot is eléri, máshol 6—8 m-es iszapos, agyagos betelepülésekkel 2—3 részre tagolódik. Elterjedése a város területén regionálisnak mondható és viszonylag zavartalan területeken 1000— 2000 1/p-es víztermelésre alkalmas kutanként. E vízhozamértékek azonban a jelenleg üzemelő vízműkutak esetében tartósan nem érvényesek az egymásrahatás, ill. a kedvezőtlen vízutánpótlódási körülmények miatt. A jelenlegi vízhozamok fele, ill. harmada a kezdeti értékeknek. Az 50—60 m-ig terjedő felsőpleisztocén viszont már lényegesen szegényebb jó minőségű vízáteresztő rétegekben. A porózus szintek e rétegen belül sokkal finomabb szemcséjűek és iszaptartal3. ábra. A rétegvízfigyelő kutakban a vízszintek havi átlagának változása 1965—1970 között a IV. vízmű területéti, a VITUKI mérései alapján Puc. 3. M3MeHemie cpedneMecmiiozo zopiuouma eodbi e uaÓJiwdameAbHbix KOAOdifax e nepuode 1963 —1970 ee. na meppumopuu eodonpoeodnoü cmanifuu IV. na ocHoeaHuu u3MepeHuä Hayitw-MccAeúoeame.ibCKOZO Mncmumyma eodnoeo xo3nücmea Abb. 3. Änderung der Monatsmittel in den Schichtenwasscrbeobachtungsbrunnen ziivschen 1963—1970 auf dem Gebiet des IV . Wasserwerks, aufgrund der Messungen der Forschungsanstalt für Wasserwirtschaft VITUKI muk is nagy, ennek megfelelően vízáteresztő képességük is gyenge. E rétegre telepített kutaknál 150— 200 l/p vízhozamok jellemzőek. Szintén regionális elterjedésűek, de minőségileg már kis távolságokon belül is lényeges eltérések mutatkoznak. Debrecent és környékét megvizsgálva, a durvakavicsos homokösszlet (alsópleisztocén) elterjedése szempontjából következőket állapíthatjuk meg: 1. Nyugat és északnyugat felé elvékonyodva megszűnik a réteg. Az I. sz. vízműtől északra, m ms wo m m m m m m 1955 wo ms mo [tp 2. ábra. Nyugalmi vízszint változás az /., II., IV. vízműtelepen Puc. 2. M3Menenue cmammecKozo ypoeHH na eodonpoeodiibix cmaHifunx N2.N2 I., II. u IV Abb. 2. Änderung des Ruhewasserspiegels in der /., II. und IV. Wasserwerksanlage ll.vizmütelep / vizmütelep ^100
