Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)
4. szám - Juhász József: A kitermelhető sztatikus vízkészlet
194 Hidrológiai Közlöny 1973. 4. sz. Dr. Juhász J.: A kitermelhető sztatikus vízkészlet T" _ A vízadó réteg nyugalmi nyomosa \ í c; ü,: X Terepszint A depresszió / hatóra —tt— 'H • Víznyelő réteg 4. ábra. A nyílt tükrű sztatikus készletet állandó hozam mellett termelő galéria Puc. 4. raAepusi, doObieamufan cmamutecKuü pecypc eodbi co ceoßoduoü noeepxitocmbw, npu nocmoamioM deöume Abb. 4. Einen statischen-Freispiegel Vorrat mit beständigem Durchfluss fördernde Galerie A vízadó rétegben kialakuló depresszió tölcsér időben növekvő értékű, ahogy a vízkészlet fogy. Ezért a feladatot fokozatos közelítéssel kell megoldani. Akkor lesz helyes a vízmennyiség megállapítása, ha a felvett depresszió tölcsér időbeni változásából adódó vízmennyiség értéke időben maximumot ad. Ha feltételezünk egy időpillanatban kialakult és véglegesnek tekinthető depresszió hatást, akkor a kitermelhető vízmennyiséget rétegezett felépítésű területen az alábbi módon számolhatjuk. A (13) összefüggés kút esetén a 4. ábra szerint ez a víznyomás csökkenés egy dr szélességű gyűrű mentén érvényesül, melynek területe dT =2rizdr, vagy az előzőekben bevezetett jelölésekkel: dT = 2R*nßdß. A (8) egyenletbe behelyettesítve a \nß (13) összefüggést és az dT területen véve érvényesnek kapjuk a víznyomás csökkenés következtében a' z hatékony feszültséggel jellemzett mélységig a maximálisan kinyomódó A V vízmennyiséget: AV = 2R tnA + F l n ß) 1, 1 ( 2 +FlnjffJ- 2 l n 2 ~ ( l + F l n ß) ] n + F ß)]ß Ezt r 0 és R között integrálva megkapjuk a végeredményt. v = R 2ns 0C •m 2 +«p(-*)[|Ä 4in^-i 2 2 yí-yí yl-y\ -2xi (14) , , o'z+oo . CTj + ffO + 50 , o ahol x 1 = 2 In ß 0, x 2 = = 21np 0 'o ao a'z+oo V _ " z + 2 = Oz+ao + so itt y v a víz térfogatsúlya, (T 0 az e 0 kezdeti hézagtényezőkhöz tartozó hatékony nyomás, R a kút tápterületének sugara, r 0 a kút sugara, s 0 a nyomáscsökkenés a kút palástján. Összefoglalás A felszínalatti vízigények kielégítésére a járulékos készleten kívül csak a sztatikus vízkészlet áll rendelkezésre. Ezért fontos, hogy a kitermelhető sztatikus vízkészlet meghatározására minél pontosabb, fizikai alapon kialakított módszerekkel legyen mód. Felszínalatti vízkincsünk kitermelése egyre nagyobb ütemben történik, s ez megköveteli, hogy előre meg tudjuk határozni a termelés során bekövetkező változásokat. A bemutatott eljárások lehetővé teszik homogén és rétegzett, nyilt tükrű és nyomás alatti rétegek kitermelhető sztatikus vízkészletének meghatározását, a kitermelés időbeli változását, illetve a megszabott területi feltételek mellett kitermelhető legnagyobb vízmennyiséget. 3KcnjiyaTHpyei«biií CTaTHiecKHH pecypc BOÁM JJ-p tOxac, Pl. Bee pacTyinae noTpeöHocTH B BOAe Bee Gojibwe H 6ojibuie HciepnaiOT 3anacbi noA3eMHbix BOA H NOSTOIWY Hy>KH0 flaTb öojiee TOMHbie nporH03bi o AOöbiBaeMwx noA3eMHbix BOAHbix pecypcax. CTaTbH 3aHHMaeTC5i c SKcnjiyaTHpyeMbiMH CTairmeCKHMH pecypcaMH BOAH, MTO nojiywrcíi B CHCTeMe BOA CO CBO0OAHOH nOBepXHOCTbK) H3 nOHHWeHHH ypOBHH BOflW H3 ynpyroro pacuinpeHH5i BOAH H3 KOHCOJlHAaUHH riOpOA B CHCteMe HanopHbix BOA II3 yrípvroro pacuinpenn5i BOAU
