Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)

4. szám - Csanádi Lajosné–Major László: A vízgazdálkodás hosszú távú tervezésének módszertani problémáiról

178 Hidrológiai Közlöny 1973. 4. sz. Csanádi L-né dr.—dr. Major L.: A vízgazdálkodás hosszútávú tervezése viszont csak akkor lehet időtálló, stabil, ha minél átfogóbb és minél kevesebb összevont jellegű mutatókat tartalmaz. Az „időtállóság" követelményét természetesen nem szabad és nem is lehet mereven értelmezni, hiszen valamely ötéves terv időszakában olyan előre nem látható, váratlan események, műszaki és gazdasági változások következhetnek be, amelyek miatt a hosszútávú célkitűzéseket felül kell vizsgálni és módosítani is. Egyébként is a hosszútávú tervezés egyik elfogadott alapelve, hogy a már kidolgozott és elfogadott hosszútávú tervet újabb ismeretek és tervezési módszerek alkalmazásával tovább kell fejleszteni, „karbantartani", a valóságos gazdasági fejlődés tükrében ellenőrizni, és ha kell módosítani is, sőt legalább ötévenként egyszer öt évvel meg is hosszabbítani. A hosszútávú tervezés mutatószámrendszerének az alábbi főbb követelményeknek kell megfelelnie. — A mutatószámrendszer a vízügyi tevékenységek teljes körét ölelje fel, de mégis csak a legjellemzőbb mutatókat foglalja magába. — Szervesen beilleszkedjék a népgazdaság ágazati tervezési rendszerébe. — Összhangban legyen a vízgazdálkodás információs rendszerén belül begyűjtött, illetőleg a jövőben begvűjthető statisztikai és számviteli adatokkal. — Megfelelő kapcsolata legyen pl. a hidrológiai felvételek, a Vízgazdálkodási Keretterv adatanyagával. — Lehetőleg a nemzetközi statisztikákban használatos mutatókkal való összevetésre is nyújtson lehetőséget egyes országok és Magyarország vízgazdálkodási tevékenységének összehasonlítására. A matematikai-közgazdasági modellek alkalmazása a vízgazdálkodás hosszútávú tervezésében Az utóbbi években mindinkább elterjed hazánkban is a magasabb matematikai apparátus alkalmazása a közgazdaságtudományban, elsősorban a népgazdasági tervezés szférájában. Ennek eredményeként a „hagyományos" tervezési módszerek mellett fokozatosan tért hódítanak a korszerűbbnek minősülő, bonyolultabb gazdasági összefüggések feltárására alkalmas matematikai módszerek, a különböző makroökonómiai modellek. Magyarországon a népgazdasági tervezésben a gyakorlatban is először hasznosan alkalmazott ilyen makroökonómiai modell az ágazati kapcsolatok mérlege volt. Később, ugyancsak a népgazdasági tervezésben alkalmazásra került a lineáris programozási modell, a IV. ötéves tervidőszakra pedig elkészült a nagyméretű tervezési modell. Ilyen előzmények után a hosszútávú tervezésben alkalmazandó módszerek kialakítása körüli vitákban napirendre került matematikai modellek alkalmazásának szükségessége, s úgyszólván a tervezési munkák kezdetével egvidőben megindultak a modell, illetőleg modellek kialakítására irányuló kutatások. A modell alkalmazásának általános elvi alapjait egy szakértő bizottság dolgozta ki, amely elvi állásfoglalásában többek között leszögezte, hogy a tipikusan hosszútávú döntési problematikájú ágazatokban — energetika, oktatás stb. —- részletesebb, hosszútávú szektormodellekre van szükség, ezek kidolgozását elsősorban az ágazati tervező szerveknek és intézeteik feladatának kell tekinteni. . .". A vízgazdálkodási ágazat tervmunkáját irányító szervek, de a tervező apparátus is már a hosszútávú tervezés megindulásakor felismerte a korszerű matematikai modellek alkalmazásának perspektivikus jelentőségét és kezdeményezték a modell kidolgozására irányuló kutató munkákat. Az OVH a VIKÖZ Közgazdasági Főosztályát bízta meg a vízgazdálkodás ágazati modelljének (szektor modell) kidolgozásával, melynek vízgazdaságtani kutató osztályán — külső szakértők bevonásával is — külön kutatócsoport (team) alakult a modell kialakítására. Ez meglehetősen bonyolult, nagy körültekintést igénylő munka, mert a vízgazdálkodás meglehetősen heterogén ágazat, s így az ágazat hosszútávú tervezésében alkalmazandó szektor modellje csak egymással összefüggő részmodellek modellrendszerén keresztül szerkeszthető meg. A kutatócsoport már megszerkesztette a részmodelleket és a központi (vízellátási) modellt. Ebben az évben folyik a vízellátási modell összekapcsolási lehetőségének vizsgálata a vízkárelhárítási és vízigény prognosztikai modellekkel, valamint a szektormodellnek á népgazdaság tervezési rendszerébe való beillesztési lehetőségének a vizsgálata, továbbá a vízellátási modell működtetéséhez szükséges adatok beszerzése és értékelése. A modell számítógépes próbafuttatására előreláthatóan 1973-ban kerül sor. Belátható időn belül tehát megteremtődik annak a lehetősége is, hogy korszerű matematikai apparátussal, a szektor modell alkalmazásával történjék a vízgazdálkodási ágazat hosszútávú tervének továbbfejlesztése, illetőleg kidolgozása. 0 MeTOflHiecKHx npoSjieiwax nepcneKTHBHoro njiaHHpOBaHHfl BO/mOrO X03flÜCTBa JJ-p Variadu, 9.—d-p Maüop, Jl. B BeHrpHH B 1968 ro«y npacTyniian K pa3pa6oTKe nepcneKTHBHoro nnaHa pa3BHTHH Hapo^Horo xo3HíicTBa na 15 jieTHHH nepnofl (1971—1985). B 3TOH paßOTe c caMoro Hawajia ynacTByiOT H pa3Hbie HapoÄHOxo3HHCTBeHHbie OTpaCJlH, B TOM IHCJie H B0/J0X03HHCTB0HHaH 0Tpacjib. OraTbíi B BBe/teHHH ^acT KpaTKHH 0630p o paöoTax, HanpaBJieHHbix Ha aHaJiH3 npoaecca pa3BHTHH BOÄOXO3flilCTBeHH0H flCHTejlbHOCTH H (})OpMHpOBaHHfl TeXHHKO —3K0H0MHMecK0r0 ypoBHH orpacjiH, a TaioKe o paöoTax no paccMOTpeHHK) cyiyecTByiomero b 1970 ro«y noJio>KeHHfl. PaöoTbi «OBefleHbi «o pa3paöOTKH KOHyeniiHií nepcneKTHBHoro pa3BHTHH BOflHOrO X03HHCTBa. fljui BeHrepcKoro BOÄHOTO xo3HHCTBa Bcer^a OMJTO xapaKTepHbiM riepcneKTHBHoe njiaHHpoBanne, HO HecMOTpa HA 3T0 B xo«e paßoT BO3HHK pH« npoöJieM MCTOAHKH njiaHwpoBaHHH, noflJie>Kaiunx pa3T>flCHeHHio h ycoBepmenCTBOBaHHK). ŰTaTbH oöpamaeT BHHMainie He HeKOTopue, H3 3THX, npOÖJieMbl. Pa3paCoTKa njiana pasBHTHfl BOAHOTO xo3HiiCTBa B03MO>KHO jiHuib Ha OCHOBE OJKH^aeMoro H 3anpoeKTHpoBaHHoro njiaHa pa3BHTiia Bcex OTpacjieií Hapo/moro X03SÍÍCTBa. M3 3Toro BbiTeKaeT, WO B njiaHHpoBamiH OTpacJiH öojibiiioe 3HaieHHe HivieeT onpe«ejieHHe nepcneKTUBHbix noTpeöHocTeü, BepHee öojjbmoe 3HaneHiie HMeioT Te MCTOÄHMecKHe nporHocTHiecKne OCHOBW, KOTopue ymiTbiBaiOT no B03M0>KH0CTH öojibiuoe MHCJio KOMNOHEHTOB oömecTBeHH0-3K0H0MH'ieCK0r0 pa3BHTH5I. CTaTbíI H3 KoiwnjieKca