Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)

4. szám - Bosznay Miklós: A Fertő tó vízháztartási kutatásainak eddigi eredményei

162 Hidrológiai Közlöny 1973. 4. sz. Bosznay M.: A Fertö-tó vízháztartása P a párolgás, Lf a felszíni elfolyás, Lt a talajba történő elszivárgás és AV a vízkészletváltozás, valamennyi m

3-ben. Néhány vízháztartási egyenletet nem vízmennyiségben, hanem vízoszlopban kifejezett tagokkal írtak fel, ezeket a tagokat az illető szerzők által feltételezett tófelszín segítségével átszámítottuk és a 4. táblázatban mindkét értékükkel szerepeltetjük. A vizsgálatok, elméletek nagy számát az magyarázza, hogy az egyenletben szereplő tagok nagy részében kisebb-nagyobb bizonytalanság, pontatlanság, vagy éppen adathiány érezteti kedvezőtlen hatását. A bizonytalanság a következő főbb okokra vezethető vissza: — A tó pontos felmérésének már említett, sokáig fennállt hiánya, mely elsősorban G, P és A V értékeiben okoz pontatlanságokat. — A vízállásfeljegyzések hiánya, a mércék egy részének megszüntetése, áthelyezése, a magyar és osztrák magassági alapsík közötti különbség tisztázatlansága. Ezeknek elsősorban a tófelszín [cm] [miß 4. ábra. A Fertő-tó térfogatának nagyságára vonatkozó adatok összefoglalása Puc. 4. CeodKa damibix omnocumeAbno eeAuminu eMKoemu 03epa <t>epm3 Abb. 4. Zusammenfassung der auf die Grösse des Rauminhalts des Neusiedlersees bezogenen Daten 5. ábra. A Fertő-tó felszínének nagyságára vonatkozó adatok összefoglalása Puc. 5. CeodKa danHbix ommcumeAbno eeAmumi nosepxHocmu 03epa <t>epm3 Abb. 5. Zusammenfassung der auf der die Grösse der Oberfläche des Neusiedlersees bezogenen Daten és térfogat, valamint AV helyes figyelembevétele szempontjából van jelentősége. — A szélnek a vízállás-leolvasásokra gyakorolt hatása (a víztükör kilendülése), mely a helytelen vízállásadat elfogadása esetén óriási hibát okozhat a tófelszín és tó térfogat számértékében. — Csapadékadatok hiánya vagy hézagai, elsősorban az utolsó 1—2 évtized előtt. A Fertő-tó éppen a csapadékviszonyok hirtelen változásának zónájában van, ahol néhány km nyugat-kelet irányú távolságon 100—150 mm változás is tapasztalható az évi csapadékmennyiségben. E miatt adathiány esetén távolabbi állomások közötti összefüggések keresése nem vezethet elegendő pontosságú eredményre (ezt a módszert Károlyi Zoltán alkalmazta vízháztartási vizsgálataiban). Eredményesebb a rövidebb, de megbízhatóbb, már az újabb időből származó csapadékidősorok alkalmazása olyan állomásokról, melyek nem a tó vízgyűjtőjén kívül fekszenek. — Lefolyási (vízhozam) adatok hiánya a Vulkán 1948 előtt és a Rákospatakon 1969 előtt. —- A tóból leengedett vízmennyiségek adatainak hiánya 1967 előtt. Sajnálatos módon a régebbi évekből és évtizedekből a Fertőszéli zsilip kezelésére vonatkozó feljegyzések (nyitások és zárások időpontja, mértéke stb.) is hiányosak. — Mérési adatok hiánya a talajból történő hozzáfolyás és a felszín alatti elfolyás értékeiről. E tekintetben az osztrák területen kissé előttünk járnak, ott ugyanis a talajvízszín észlelőkutak száma már számszerű becsléseket is lehetővé tesz. — Párolgásmérési adatok hiánya a legutolsó néhány év kivételével, valamint a káddal mért adatok átszámításának bizonytalansága. — Nem lebecsülendő hibaforrás végül a nagy területű és sűrű nádas vízkiszorítása sem, melyet egyetlen vízháztartási egyenlet sem vesz figyelembe, de még ennél is fontosabb a nádas evapotranszpirációja, melynek megbízható mérése megoldatlan. A fenti nagy számú gátló tényező ellenére a 4. táblázatban felsorolt számos feltételezés született a tó vízháztartására .Ezeket röviden áttekintve a következő megállapítások tehetők: Merlicek: Szerinte a felszíni hozzáfolyás és a csapadék egyensúlyt tart a párolgással. Hf és P felvett értékei túlzottnak tűnnek, C értéke megfelelő. //( és Lf elhanyagolása már nem indokolt, az egyenlet túlságosan kevés tagot tartalmaz. Sárkány—

Vogel: Az egyenletről ugyanaz mondható el, mint Merlicekéről, itt azonban a számértékek kissé alacsonyabbak, ennyivel közelebb állnak a valósághoz. Grünhut—Bartoletti: Az egyenlet lényegében Merlicekével azonos. Riediger: Lényegében helyes nagyságrendű Hf és C mellett pozitív egyenlegű mérleget hoz ki, ami az által vált lehetségessé, hogy nála P értéke jóval alacsonyabb mint az eddig említett szerzők egyenleteiben. Schuster Ferenc: Előbbieknél részletesebb vizsgálatot végzett kétféle értékű — 902 illetve 1500 mm — évi párolgással és külön számításokkal a száraz és nedves időszakokra. Az 1500 mm-es pá-