Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)
3. szám - Dr. Szirota István: Vízgazdálkodás-szolgáltatások és az infrastruktúra
136 Hidrológiai Közlöny 1973. 3. sz. Dr. Szirotn I.: Vízgazdálkodás-szolgáltatások 4. Az infrastruktúra jelentősége és fejlődése Az előzőekben ismertetett infrastruktúrák mindegyike — kisebb-nagyobb fázis különbségekkel — előfeltételét képezte és képezi napjainkban is a társadalom gazdasági és általános szociális-kulturális fejlődésének. Az infrastruktúra kialakulását, növekedését, történelmi folyamatát vizsgálva a szerzők többsége két típust különböztet meg. A nyugat-európai fejlett kapitalista országokban az infrastruktúra létrehozása megelőzi az iparosodást a kapitalizmus előtti időszakban jön létre (pl. Anglia). Ezekben az országokban az I. Világháborúig az Angliához hasonló infrastrukturális fejlődést felváltja az USA-hoz hasonló típus. Az USAban nem előzi meg az iparosodást, ezzel összekapcsolódva, vele párhuzamosan valósul meg. Ezek az országok jelenleg a gazdasági fejlettségüknek megfelelő igen magas színvonalú infrastruktúrával rendelkeznek (pl. kereskedelem, közlekedés, hírközlés, lakásellátás, vízellátás, csatornázás stb.). A fejlődő országokban a beáramló kapitalista tőke építi ki az infrastruktúrát, illetve azt a részét, amely a termelésbe fektetett tőke érdekében szükséges, s nem az ország belső fejlődését veszi alapul. A szocialista országokban az infrastruktúra színvonala, fejlettsége alacsonyabb, mint az ismertetett országokban, kialakulására egyik típus sem jellemző. Oka egyrészt, hogy a kelet-európai szocialista országokban 1945-ig az infrastruktúrának csak egyegy területe volt kifejlesztve és így nagy lemaradást kellett behozni. Másrészt 1945. után alapvető gazdaságpolitikai cél és létfontosságú érdek az ipar, ezen belül a nagy tőke-igényű nehézipar fejlesztése volt. A gazdasági fejlődésből tehát kimaradt az ugyancsak nagy tőke-igénvű infrastruktúra fejlesztése. Az elmúlt néhány évben felismerték az infrastruktúra fontosságát és jelentőségét, azonban a következőkben e téren még sok tennivaló van. Különösen akkor, ha figyelembe vesszük azt a tendenciát, hogy hazánkban 1960-ról 1970-re az infrastrukturális ágazatok állóalapjainak értéke csak 43%-al növekedett, míg a népgazdaság egészében 56%-os emelkedés volt tapasztalható. Az infrastrukturális ágazatok állóeszközeinek aránya fokozatosan csökkenő irányzatot mutat (1960-ban 73%, 1965-ben 69%, 1970-ben 67%) a népgazdaság összes állóeszközállományában. Külföldi adatok a KGST országok vonatkozásában sem állnak megfelelő csoportosításban rendelkezésre. Oka, hogy az egyes országok ágazati rendszerei tartalmukban nem egyeznek meg és így a részünkre szükséges csoportosítások az állóeszközök és beruházások aránya tekintetében sem végezhetők el. A rendelkezésre álló és közölt információk egyértelműen azt bizonyítják, hogy a vizsgált kapitalista országokban az infrastrukturális fejlesztésekre igen nagy összegű beruházásokat fordítanak. Az infrastruktúra fejlesztésére fordított beruházások aránya az összes beruházásokhoz viszonyítva 2. táblázat Az infrastrukturális ágazatok részesedése az összes beruházásokból a világ egyes országaiban Nemzetközi Statisztikai Évkönyv KSH Budapest, 1970. nyomán (folyóárak alapján %-ban) Ország 1961—1965. évek átlaga 1966—1967. évek átlaga Ország Közi. Hírközl. Lakás Egyéh ágazatok Infrastr. ágazatok összesen Közi. Hírközl. Lakás Egyéb ágazatok infrastr. ágazatok összesen Ausztria 15,4 18,6 27,9 61,9 15,5 18,8 28,3 62,6 Belgium 10,2 25,8 24,5 60,5 10,6 23,6 25,2 59,4 Dánia 1 1 17,6 18,5 35,2 71,3 20,4 20,1 34,1 74,6 Egyesült. Királyság 9,3 19,5 28,8 57,6 9,0 20,1 28,5 57,6 Finnország 21,4 20,5 19,4 61,3 21,3 20,8 21,8 63,9 Franciaország 14,1 27,3 15,6 57,0 15,3 28,7 16,5 60,5 Görögország® 21,4 30,0 16,1 67,5 27,3 30,9 12,3 70,5 Hollandia 11,4 18,1 32,4 61,9 9,4 21,5 32,3 63,2 Német Szövetségi 11,4 18,1 9,4 Köztársaság 14,0 22,0 24,3 60,3 13,9 22,7 25,9 62,5 Olaszország 9,0 31,7 19,0 59,7 9,4 32,9 21,3 63,6 Portugália 16,2 19,0 16,1 51,3 14,7 23,6 15,4 56,7 Svédország 20,1 24,9 16,4 61,4 19,2 25,3 18,6 63,1 .Japán a 11,5 16,4 30,6 58,5 12,3 20,1 31,3 63,7 Egyesült Államok 7,2 26,7 38,2 72,1 8,5 19,8 39,1 67,4 Kanada 18,7 17,9 23,3 59,9 17,5 14,9 23,9 56,3 Norvégia 32,5 14,3 16,6 63,4 33,2 14,2 16,8 64,2 Bulgária 7,9 2,6 15,8 26,3 10,2 2,9 14,7 27,8 Jugoszlávia 12,7 38,0 50,5 12,4 37,0 49,4 Magyaroszág 12,5 16,8 15,4 44,7 12,7 15,5 16,4 44,6 Német Demokratikus Köztársaság 10,3 24,7 35,0 8,6 23 32,2 Kornánia b c 9,4 6,4 10,8 26,6 10,6 6,6 10,4 27,6 Szovjetunió 1* 10,0 18,2 16,8 45,0 9,4 17,0 18,1 44,5 Lengyelország 10,8 16,7 13,8 41,3 11,5 15,1 13,7 40,3 Megjegyzés: a 1966—1967. évek átlaga helyett 1966. év; b változatlan árak alapján számítva; c szocialista szektor. (Nemzetközi Statisztikai Évkönyv KSH Budapest 1970.)
