Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)
3. szám - Dulovicsné dr. Dombi Mária: A települések távlati kommunális vízigényét meghatározó fontosabb tényezők vizsgálata
Hidrológiai Közlöny 1973. 3. sz. 124 A települések távlati kommunális vízigényét meghatározó fontosabb tényezők vizsgálata DULOVICSNÉ Dr. DOMBI MÁRIA* 1. Bevezetés A társadalom vízigényének az általános társadalmigazdasági fejlődéstől való függősége többé-kevésbé felismert szükségszerűség. A különböző jellegű ós rendeltetésű vízhasználatoknak — így a kommunális jellegű vízhasználatoknak is — a társadalmi-gazdasági fejődéstől való függése, annak mértéke és jellege már korántsem ennyire ismert [1], A hazai, és nemzetközi tapasztalatok szerint különösen az utóbbi 15—20 évben növekszik az emberiség életében a víz jelentősége, hiszen a víz a természet korlátlan ajándékából korlátozottan rendelkezésre álló természeti kinccsé vált, amely megfelelő mennyiségben ós minőségben, időbeni ós térbeni eloszlásban csak jelentős társadalmi munkarájordítással állítható a társadalom szolgálatába [2, 3]. Így át kellett térni a víz közvetlen birtokbavételéről a víz előállítására a társadalom szükségleteinek megfelelően. Ez az oka annak, hogy ma már számos országban a vízhasználók várható igényeit hosszabb időre előre tervezik [4, 5, 6]. 1.1 A vízigény — mint a társadalom anyagi szükségleteinek egy fajtája A társadalom anyagi szükségletei — így vízszükséglete is — a történelmi fejlődés minden fokán rendszeresen megfulladják kielégítésüknek a termelés mindenkori színvonala által megszabott abszolút lehetőségét. Az anyagi szükségletek hatókörében különbség van, és eszerint beszélhetünk a szükségletek tágabb és szűkebb köréről. A szükségletek tágabb körét teljes, szűkebb körét pedig effektív (tényleges, hatékony) szükségletnek nevezzük [7], A teljes szükségletek a szükségleteknek az a terjedelme, amely aktív formában, társadalmi méretekben egyáltalán létezik. Véleményünk szerint ez a kategória egyezik meg az igény fogalmával, bár vannak olyan nézetek [8], hogy az igény ennél is terjedelmesebb. Kielégítésének nemcsak természeti korlátai vannak, hanem az is, hogy a termelés által felkeltett összes igény mindenkor meghaladja a kielégítés tényleges és elérhető mértékét. Effektív szükségletnek nevezhetjük a teljes szükségleten belül azt a szűkebb kört, amelyet a termelés adott színvonalán ki lehet és ki is kell elégíteni ahhoz, hogy az újratermelési folyamat zavartalan legyen [2], A teljes szükségletnek az a része, amely még nem vált effektívvé a látens szükséglet. A fejlődéssel azonban a látens szükségletek fokozatosan ténylegessé válnak és kielégítést nyernek, miközben maga a teljes szükséglet köre és terjedelme is nő. A vízigény hosszútávú prognózisánál tehát a teljes szükségletet — az igényt — kell előre becsülni. Vízigényen általános értelemben az emberi tevékenységhez kapcsolódó teljes vízszükségletet értjük, mely két nagy csoportba sorolható: * Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskola Közművek Tanszék, Budapest. — az ember létfenntartását közvetlenül szolgáló — az ember létfenntartását közvetve szolgáló, azaz a gazdasági élet különböző területein anyagi javakat előállító termelő munka vízigénye. A vízigény: — kommunális; ezen belül lakossági (háztartási) közületi, intézményi, szolgáltató és helyi ipari, locsolóvíz, tűzoltóvíz stb. — ipari — építőipari — közlekedési és hírközlési — kereskedelmi — mezőgazdasági ós — egyéb termelő jellegű lehet. A vízellátás tervezéséhez, ezen említett vízigények kielégítéséhez szükséges vízmennyiség nagyságrendje szempontjából a legfontosabb szerepet a lakosság és az ipar képviseli. 1.2 A települések vízigénye: (EQ) általában a kommunális (Qk) üzemi (Q ü) ipari (Qt) mezőgazdasági (Q m) tűzoltási iQ t) és egyéb (Q e) egyidejű vízigény fajtáknak összegezésével határozható meg. Vagyis [9, 10] £Q = Qk + Qu + Qi+Qm+Qt+Q e jelen tanulmány a települések várható kommunális vízigényét meghatározó tényezőkkel kíván foglalkozni. A kommunális vízigény: az ember mindennapi életéhez, egészséges higiénikus életkörülményeinek biztosításához szükséges vízmennyiség, amely társadalmi, gazdasági és természeti tényezők hatására térben és időben változik. Az időbeli változás még egy aránylag rövid időszakon belül is egyenlőtlen, periodikus. Meghatározására különféle fogalmakat különböztethetünk meg; úgy mint: _ — átlagos napi vízigényt (Q n), — legnagyobb napi vízigényt (Q„), — legnagyobb órai vízigényt (Qc,) és — egyidejű csúcsvízigényt (Q ma x), [10]. A számszerű meghatározásnál az átlagos napi vízigényt tekinthetjük kiindulásnak, ezért a továbbiakban az átlagos napi vízigény meghatározó tényezőit vizsgáljuk. Megtehetjük ezt azért is, hiszen a távlati igények kielégítése szempontjából ez a fogalom alapvető. Az egyes fogalmak részletes ismertetésére egy korábbi tanulmányunkban már kitértünk [11], ' 2. A távlati kommunális átlagos napi vízigényt meghatározó és befolyásoló egyes tényezők [12] A kommunális vízigény nagyságát igen sok tényező együttes hatása befolyásolhatja, és határozza meg. Csoportosíthatjuk ezeket a tényezőket aszerint, hogy mennyire jelennek meg a felszínen, vagy mennyire burkoltan hatnak. E szerint megkülönböztethetünk :
