Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)

3. szám - Borza Dezsőné: A szovjet vízgazdálkodás 50 éve

Borza D.: A szovjet vízgazdálkodás 50 éve Hidrológiai Közlöny 1973. 3. sz. 99 létesítmények a folyók hajózási viszonyait duzzasztóművek építésével és a tárolókból történő időszakos vízleeresztéssel javították meg. Egyes esetekben mederkotrás és mederszabályozási művek építését végezték el a nagy folyókon és kisebb vízfolyásokon. Egyidejűleg megindultak a víziúthálózatok összekötésével kapcsolatos munkálatok. Már említettük korábban a dnyepropetrovszki vízerőmű hajózásra gyakorolt hatását, és a Felsővolgai vízlépcsőrendszer ilyen vonatkozású hasznosítását. A volhovi és szviri vízlépcső szintén nagymértékben hozzájárult a víziúthálózat egyes szakaszainak megjavításához. 1933-ban kezdődött el a Fehér-tengert a Balti-tengerrel összekötő csatorna építése. Ez a rendkívül fontos összeköttetés 4000 km-es rövidítést jelentett, és a Fekete-tengert a Volga- és a Kaspi-tenger víziúthálózatával kötötte össze. Másik kiemelkedő jelentőségű hajózási létesítmény a Moszkva csatorna volt, amely a főváros létfontosságú vízgazdálkodási problémáinak megoldását segítette elő. Ez a csatorna az iványkovi tározótól kezdődően a Moszkva folyót hajózható víziútként köti össze a Volgával, és Moszkvát öt tenger — Kaspi-, Fehér-, Balti-, Fekete- és Azovitenger — kikötőjévé tette. A csatorna jó minőségű vízzel látja cl a fővárost és a távlati vízigények kielégítése is megoldottnak tekinthető. A csatlakozó vízfolyásokon létesített tárolókkal sikerült a főváros környékét körülvevő üdülőkörzetet kialakítani. A komplex hasznosítási szemlélet kezdettől fogva jellemzője volt a szovjet vízgazdálkodásnak. A vízerőhasznosítás, vízellátás, víziutak fejlesztésének vizsgálata után szólni kell az öntözés fejlesztéséről is. Közép-Ázsia és a Kaukázus vidékén már az ókorban épültek öntözőcsatorna rendszerek. A XIX. század második felében és a XX. század elején az öntözés fejlesztése a gyapotfeldolgozó ipar jelentékeny fejlődésével még inkább szükségessé vált. 1914-ben a fent említett területeken 4 millió ha-on folyt öntözés. A nagy építkezések, vízlépcsők megvalósulásával az öntözött területek nagysága jelenleg meghaladja a 28 millió ha-t. A kapitalista országok többségében az öntözött területek nagyságát nem növelik. Az USA-ban 1920—1940 között az öntözés terén semmi változás nem történt. ASzovjetunióban 1939-ben össztársadalmi kezdeményezésre indult meg a nagy Fergán öntözőrendszer építése, amelyet a Szir-Darja és Marina folyók táplálnak. A későbbi években megépült a Dél-Fergán (Andrejev), az Észak-Fergán (Mikojan) és nagy Csujszki öntözőrendszer a Kirgiz SZSZK-ban, majd a Szainur-Divicsiri öntözőrendszer az Azerbajdzsán Köztársaságban. A SzirDarján megépített Farhád duzzasztómű segítségével az Éhség sztyeppe hatalmas kiterjedésű és igen nagy termőképességű területei váltak öntözhetővé. Megindultak a munkák a közép-ázsiai folyók vízjárásának szabályozására is. Jelentős tározók épültek és épülnek a Csu, a Zarevsan és Szir-Darja folyókon. 1948-ban helyreállították a háború alatt elpusztított Nevinomi csatornarendszert Észak-Kaukázusban. Ez a csatorna biztosítja a Kubany folyó vizének átvezetését a környező aszályos területekre, Krasznodar és Sztavropol közelében. A csatornarendszer vízlépcsőit energiatermelésre is hasznosítják. A nagyarányú öntözésekkel az utóbbi években a Szovjetunió európai területeinek dél-keleti és déli részén nagy kiterjedésű területeket tettek termékennyé. A kahovkai és kremencsugi tározók 7, illetve 9 km

3 hasznos térfogatából öntözési időszakban 4,2, illetve 4,1 km

3 vizet vesznek ki. A tározók vízszintje 2 m-rel csökken. A dnyeperi vízlépcsők és tározók adatait a 2. táblázat tartalmazza. A kahovkai vízlépcső öntözési szempontból egyike a legjelentősebb vízlépcsőknek. A kahovkai tározótól ágazik ki az 1961-ben elkezdett ÉszakKrim csatorna, amely 402 km hosszban lehetőséget nyújt majd 580 ezer ha terület öntözésére. Az öntözést és vízellátást a rendszerben 126 szivattyútelep, 256 egyedi és 50 ezer típus létesítmény (duzzasztók, tiltok stb.) szolgálja. Jelentős létesítmény a Dnyeper jobb partján haladó Ingulec főcsatorna, amelynek segítségével Nyikolajev város környékén 42,4 ezer ha-t, Herszon város környékén pedig 18,2 ezer ha-t öntöznek. Ezt a csatornát 1953-ban kezdték el építeni, s 1962-ben 2. táblázat Vízerőművek Teljesítmény Évi energia Esés Tározott víz Megjegyzés Vízerőművek Teljesítmény Évi energia Esés ossz. haszn. Megjegyzés Vízerőművek [MW] [CWóra] [m] [milliárd m

3] Megjegyzés 1 2 3 4 5 6 7 Kiev 326 615 7,8 3,73 1,17 Energiatározó nélkül Kanyev 420 850 8,4 2,93 0,33 Kremencsug 625 1506 13,6 13,50 9,00 1 )nyeprodzerzsinszk 350 1250 9,8 2,45 0,27 1 )nyepropetrovszk 650 3640 36,3 3,33 1,44 Tervezett 1 )nyepropetrovszk bővítés nélkül Kahovka 312 1420 15,0 18,20 6,80 Összesen: 2683 9281 90,9 44,14 19,01