Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)

1-2. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

Egyesületi és Műszaki hírek Hidrológiai Közlöny 1972. 1—2. sz. 95 tásos eljárásra való áttérés, indokoltnak látta a Bányászati Szakosztályon belül a Bányászati Robbantástechnikai Szakbizottság megalakítását . A szakbizottság célkitűzései és feladatai között az alábbiak szerepelnek: 1. A robbantási tevékenységgel, a robbantóanyagok gyártásával ós felhasználásával, az ilyen irányú kutatásokkal foglalkozó szakemberek összefogása, kapcsolatuk erősítése ós véleménycseréjük biztosítása. 2. A bányászati, valamint az egyéb különleges (szeizmikus, jég, kohászati, mélyfúrásban végzett) robbantási tevékenységgel kapcsolatos műszaki, gazdasági ós biztonsági feladatok ismertetése, a robbantástechnika fejlesztési lehetőségének rendszeres vizsgálata, a hazai és külföldi szakmai tapasztalatok bővítése, gyakorlati alkalmazásuk elterjesztése. 3. A robbantóanyagok használati körének bővítése, a robbantási technika erőteljesebb bekapcsolása a gazdaságosság növelésére irányuló műszaki fejlesztésbe, az új robbantóanyagok és a velük elért eredmények ismertetése, javaslattétel a robbantási célokat legjobban kielégítő robbantóanyagok kialakítását célzó fejlesztés irányaira. Az Elnökség üdvözli a szakbizottság megalakulását és kívánatosnak tartja, hogy azok az egyesületi tagok, akik egyrészt robbantástechnikával foglalkoznak, másrészt a célkitűzésekben ismertetett feladatok végrehajtásában közreműködni kívánnak, bekapcsolódjanak a szakbizottság munkájába. Jelentkezés esetén a következő adatokat kérjük közölni: név, vállalat, üzem, szakképzettség, gyakorlati idő, jelenlegi munkakör, MTESZ tagság megnevezése, levelezési cím. A jelentkezési lapokat Tarkányi László osztályvezető, a szakbizottság vezetője (Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség, Budapest V., Markó u. 16.) címre kell megküldeni. A MTA Vízgazdálkodástudományi Főbizottság Vízellátás és Csatornázási Albizottsága 1971. április 21-i ülésén Kelemen László: Ipartelepek vízgazdálkodási rendszertervezésének alapjai c. előadása hangzott el. Az előadáshoz felkéri hozzászólóként Nándori Károly, Szépkúti Lajos ós Katona Emil szólt hozzá. Az ülés a rendszer-tervezés leglényegesebb szempontjait a következőkben foglalta össze: 1. Az üzem vízgazdálkodási rendszerét a térség vízkészlet adottságainak ós a népgazdasági igényeknek (vízügyi előírásoknak) megfelelően, valamint a különböző vízhasználati modellek kombinációs kapcsolási lehetőségeinek figyelembe vételével, több változatban kell elkészíteni és költségelni. 2. Az üzemi technológiák vízigényei felülvizsgálandók, a különböző vízhasználó berendezések technológiai folyamatok és üzembiztonsági követelmények gazdaságos módosítási lehetőségeinek figyelembevételével. 3. A módosított igény adatok birtokában új rendszerváltozatokat kell kialakítani, melyből minden rendszerváltozat, minden eleme minimálisan még éppen képes biztosítani a termeléstechnológiáknak vele szemben támasztott műszaki igényét. 4. A műszakilag kielégítő változatok közül a legkisebb költségű változatot kell kiválasztani. Ezáltal a műszakilag és gazdaságilag optimális üzemi vízgazdálkodási rendszer kerül megvalósításra. 5. A sok variánsos, korszerű üzemi vízgazdálkodási rendszer-tervezés az igen nagy számú ismertelen és összefüggés vizsgálata miatt ésszerűen csak gépi számító módszerekkel oldható meg. Nemzetközi Hidraulikai Kutatási Szövetség XIV. kongresszusa A Nemzetközi Hidraulikai Kutatási Szövetség (IAHR) XIV. kongresszusát 1971. VIII. 30—IX. 3. között Párizsban tartotta. A kongresszus napirendjén a következő iilósi témák szerepeltek: A ) Átadási problémák folyadék áramlásban. B) Hidrodinamikus erők nem-permanens állapotban. C) Nem egyenletes anyagú alluviális medrek változásai. D) A hordalék torkolatokban ós deltákban. A műszaki ülések mellett öt tárgykörben szemináriumi ülések voltak: 1. Hordaléklerakódás tározókban és ennek megelőzése. 2. Kavitáeió a vízépítési műtárgyakban. 3. Árhullám-levonulás árterületen. 4. Vízgyűjtő területeken a vízgazdálkodás fejlesztése, figyelmmel a gazdasági szempontokra. 5. Beszivárgás nem telített talajokban. A műszaki ülósi témákhoz beküldött dolgozatokat összefoglaló beszámolók keretében ismertették, a szemináriumi tárgykörhöz küldött dolgozatokat a szerzők személyesen mutatták be. A kongresszusra három magyar dolgozatot küldtek ki, kettő a szivárgás (dr. Kovács György, dr. Böcker Tivadar), egy az árvíz levonulása (dr. Starosolszky Ödön) tárgykörében. A kongreszszus különböző vitáiban hat magyar hozzászólás hangzott el. A kongresszuson különböző szervek képviseletében és támogatásával dr. Bogárdi János, Decsi Sándorné, Györké Olivér, dr. Hankó Zoltán, dr. Haszpra Ottó, dr. Kovács György ós dr. Starosolszky Ödön, a kongresszust követő tanulmányúton pedig dr. Hankó Zoltán vett részt. A hidraulika tanulmányágának fejlődósét tekintve megállapítható a kongresszus tükrében, hogy a nempermanens vízrnozgásokhoz kapcsolódó jelenségek, a lebegő és az oldott anyagok elkeveredését leíró turbulens diszperzióra vonatkozó, valamint számítógépek alkalmazásához kapcsolódó módszertani vizsgálatok folynak nagy súllyal. A kongresszuson kereken 600 résztvevő jelent meg. Különösen nagy létszámú volt a francia delegáció mellett a 45 fős szovjet delegáció. A Delft-i Nemzetközi Hidraulikai Továbbképző Tanfolyam hallgatóinak jórészét is delegálták. A kongresszus időtartama alatt több párizsi hidraulikai laboratóriumban lehetett látogatást tenni. A francia hidraulikai laboratóriumok elsősorban felszereltség ós műszerezettség tekintetében járnak a magyar hidraulikai kut atás előtt. A vezetőség választása során az IAHR új elnökévé Hayashi japán egyetemi tanárt választották meg. A magyar hidraulikiai kutatás jelentős nemzetközi elismerésének számít, hogy dr. Bogárdi János akadémiai levelező tagot a 7 tagú vezetőségbe beválasztották. Korábbi tárgyalások alapján megfelelő hivatalos meghívás esetén a folyami hidraulikai és a jég-hidraulikai bizottság 1974-ben Budapesten kíván közös szimpóziumot rendezni. A következő kongresszusra 1973-ban Isztambulban ,,A hidraulikai kutatás és a mérnöki gyakorlat, különös tekintettel az emberi környezetre" mottóval kerül sor. A Magyar Tudományos Akadémia ós az Országos Vízügyi Hivatal védnöksége alatt nemrég megalakult IÁHR Magyar Nemzeti Bizottság (elnök dr. Kozák Miklós egyetemi tanár) fontos feladata, hogy a jövőben nemzetközi kötelezettségeinknek eleget téve, az egyesületbeli tevékenységet nagyobb arányú magyar részvétellel élénkítse. így felmerül a kereken 2500 egyéni tagot képviselő egyesületben a magyar kutatók egyéni tagságának szükségessége. Dr. Starosolszky Ödön A víz minőségvédelem társadalmi aktíváinak országos tanácskozása, Miskolc, 1971. okt. 13—15. A Magyar Hidrológiai Társaság Borsodi Csoportja, az Országos Vízügyi Hivatal, az OVH-VIKÖZ Vízminőségi Felügyelet ós az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság közös szervezésben rendezte meg 1971. október 13—15 között Miskolcon a vízminőségvédelem társadalmi aktiváinak országos tanácskozását. A tanácskozás ünnepélyes megnyitóját dr. Vitális Sándor a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke tartotta, rámutatva a környezetvédelem fontos kérdéseire. Ezen belül is hangsúlyozta a szennyezett vizek káros környezeti hatását. Illés György az OVH Vízellátási és Csatornázási Főigazgatóság vezetője tartott bevezető előadást a Tanácskozás jelentőségének, feladatainak ós célkitűzéseinek