Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)

1-2. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

96 Hidrológiai Közlöny 1972. 1—2. sz. Egyesületi és Műszaki hírek megjelölésével. Az eredmények között kiemelte, hogy a vizek tíz év előtti félelmetes mértékű elszennyeződésének folyamatát sikerült lelassítani és az új veszélyeket megelőzni. Kiemelte a társadalmi nézőpont átformálásának a szerepét. Hangsúlyozta, hogy a környezet védelme, a vizek szennyezésének védelme a társadalom minden egyes sejtjének ügye. A területi vízvédelmi bizottságok munkája, valamint a megfigyelőhálózat aktivistáinak tevékenysége már eddig is nagy segítséget jelentett ebben a munkában. I'ásztó Péter az OVH-VIKÖZ Vízminőségi Felügyelet vezetője „A vízminőségvédelem fejlődése, jelenlegi helyzete és célkitűzései hazánkban" címmel tartott előadást. Ebben áttekintést adott hazánk vízminőségvédelmének fejlődéséről, a magyarországi vízminőségvódelem jelenlegi helyzetéről, szervezeti, jogi és műszaki feltételeiről. Az előadás keretében rámutatott a mikroszennyezők szerepére, ezen belül is a detex-gensek, olaj, peszticidek, rákkeltő anyagok és az automatizálás fejlődésével bekövetkező higanyszennyezósek káros következményeire. Elkövetkezendő feladataink terén a rendkívüli szennyezések elhárításával, a regionális vízminőségvédelmi tervek szerepével, valamint a vízminőségvódelmi készenléti szolgálat szükségességével foglalkozott. Szükségképpen jelölte meg az automatizálás fejlesztését mind az előrejelző szolgálat, mind az elemző munka vonatkozásában. Gábor Béla, a Lenin Kohászati Művek főenergetikusa „Üzemek részvétele a vízminóségvédelemben" címmel tartott vitaindító előadást. Rámutatott, hogy a legjelentősebb vízminőségvédelmi problémák ott jelentkeznek, ahol az ipari üzemek maguk is vízfogyasztók és az elszennyezett vizeket kénytelenek ipari vízként felhasználni. Kiemelte a területi vízvédelmi bizottságok szerepét a vízügyi szervek és az üzemek közötti jó kapcsolatok kiépítésében. Borsodi üzemi viszonylatban a jó összefogás példájaként említette a Sajómenti Ipari Üzemek és az Eszakmagyarországi Vízügyi 1 gazgatóság Vízminőségi Felügyelete között létrejött szocialista szerződóseket, melyek keretében a Sajó vízminőségét rendszeresen ellenőrzik és figyelik. Az üzemi vízminőségvódelem munkájában igen fontosnak minősítette a folyamatos nevelőmunkát. Hangsúlyozta a műszaki tájékoztatás és propaganda jelentőségét. I)r. JEIomoniiay András, az OVH-VIKÖZ Vízminőségi Felügyelet osztályvezetője „Vízminősé gi'édelem külföldön" címmel tartott előadást. Áttekintette a vízminőségvódelem terén elért külföldi tapasztalatokat. Többek között részletesen foglalkozott a Szovjetunió, Csehszlovákia, NDK, valamint az Egyesült Államok, NSZK és Ausztria vízminőségvódelmi intézkedéseivel. Kiemeltén foglalkozott az egyes orszgágokban alkalmazott vízminőségvódelmi intézkedésekkel és ezek egy-egy érdekesebb problémájával. Hazánkkal kapcsolatban megállapította, hogy a vizek minőségének védelme szervezeti ós jogi szempontból a jelenlegi körülményeknek megfelel, ós az operatív beavatkozások rendje bizakodást válthat ki. Dr. Dávid Lászlóné és Thumay Béla, az OVH-VIKÖZ Vízminőségi Felügyelet főmérnökei „A vízminőség alakulása Magyarország felszíni vizeiben" címmel tartottak előadást, melyben az elmúlt 10—15 óv vízminőségi helyzetét ismertették. Az általános vízminőségi helyzetet a következők szerint foglalták össze: „Vizeink állapotában az uralkodó tendencia a stagnálás; a kiterjedt és korszerű vizsgálatok a legfontosabb vizeknél a lassú minőségromlás jeleit mutatják; néhány vizünknél sikerült minőségjavulást elérni". Kiemelten csak néhány vízfolyás minőségével foglalkoztak, így a Duna, a Tisza, a Sajó, a Zagyva, a Séd-Nádor rendszer, valamint a Balaton vízminőségét tekintették át. Dr. Fázold Ádám, az Északmagyarországi Vízügyi Igzgatóság Vízminőségi Felügyeletének vezetője „Vízvédelmi bizottságok és a figyelőhálózatok munkái és eredményei" címmel összefoglaló előadást tartott. Kiemelte azt a tapasztlati tényt, hogy a vízminőségvódelmi feladatok ellátását társadalmi munkában jelentősen segíthetik az üzemek, gyárak dolgozói. E segítő munkában a vízvédelmi bizottságok élenjáró szerepet töltenek be. Az elkövetkezendő időszakban a vízminőségvédelmi kárelhárítások irányába tolódik a bizottságok tevékenysége. A vízminősógvédelem igen fontos eszköze a megfelelően kiépített figyelőhálózat, mely hivatali, társadalmi ós üzemi dolgozókból tevődik össze. Ebben a munkában az üzemek egyre nagyobb részt vállalnak, melyre példaként a Sajómenti Ipari Üzemek részvételét említette meg. Ezek után az egyes vízügyi igazgatóságok vízminőségvédelmi tevékenységeit a vízvédelmi bizottságok és a figyelőhálózat munkáján keresztül ismertette. Bertalan Lajosné, az OVH-VIKÖZ Vízminőségi Felügyelet főmérnöke és Horváth János, a Nyugatdunántúli Vízügyi Igazgatóság Vízminőségi Felügyeletének vezetője ,,A figyelő és kárelhárí'ó szolgálat további fejlesztése" címmel tartottak előadást. Az előadás keretében a vízminőségvédelmi kárelhárítások eddigi konkrét hazai tapasztalatait összegezték, elemezve az e téren szükséges tennivalókat. Előadásukban a kárelhárítás lehetőségeire konkrét javaslatokat is előterjesztettek ós a hatékony védekezés végrehajtásához az árvízvédekezéshez hasonló szervezeti és működési javaslatokat dolgoztak ki. Az előadásokat számos hozzászólás követte, nemcsak a vízminőség-védelemmel hivatalosan foglalkozó vízminőségi felügyeletek képviselői részéről, hanem a legkülönbözőbb ipari üzemek szakemberei részéről is. A hozzászólások elsősorban a vízminőségvédelem társadalmi jelentőségét emelték ki, hangsúlyozva, hogy az elért eredményekre féltő gonddal kell vigyázni, a jövő szempontjából pedig a tudatformálást a legszélesebb mértékben kell kiszélesíteni. A tanácskozás az elhangzott előadások és hozzászólások alapján határozati javaslatot fogadott el. Ebben leszögezték, hogy az elmúlt időszak alatt a vízvédelmi bizottságok és az aktivisták feladatai lényegesen módosultak. Szükséges a vízvédelmi aktivisták hatékonyabb munkájához továbbképző tanfolyam szervezése. Igen fontos célkitűzés, hogy az üzemek, szövetkeztek, vállalatok hathatós együttműködést alakítsanak ki a vízügyi szervekkel az élővizek tisztaságának megóvása érdekékében. Szükséges a vízvédelmi bizottságok munkája keretében az egyes területek rendkívüli szennyezést okozó veszélyforrásait felmérni. Foglalkozni kell a szennyvízöntözés problémáival, ezért a vízvédelmi bizottságoknak célszerű felmérniük a saját területükön azoknak a jogi személyeknek a számát, amelyek szennyvízöntözésre vállalkoznak. Szükséges, hogy a vízvédelmi bizottságok szorosabb kapcsolatot építsenek ki a tanácsok illetékes osztályaival és különös gondot fordítsanak az ifjúság környezetvédelmi ismeretének bővítésére. A háromnapos tanácskozást követően a résztvevők megtekintették a Lenin Kohászati Művek szennyvíztisztító berendezéseit. Dr. Fázold Ádám