Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)

1-2. szám - Horváth Imre: Hozzászólás Dr. Benedek P.: Tervezési irányelvek módosítása az eleveniszapos szennyvíztisztításnál c. tanulmányhoz

Hidrológiai Közlöny 1972. 1—2. sz. 88 mint maga a természeti törvényt leíró kapcsolat [6], Nyilvánvalóan hiba lenne azt állítani, hogy pl. a Michaelis- Menten-féle kinetikai modell, vagy éppen az elsőrendű reakció-sebességet leíró összefüggés bármely szennyvíz esetében tetszőleges körülmények között érvényes. Az is nyilvánvaló, hogy a Szerző által említett, és korábban E. A. Pearson [8] által felvetett t •X

1=constans kritérium (miszerint a tartózkodási idő és az iszapkoncentráció szorzata állandó adott rendszeren belül, és így az iszapkoncentráció növelésével a tartózkodási időt csökkenteni lehet) csupán meghatározott — a technológiai paraméterektől és a minőségi jellemzőktől függő — intervallumon belül lehet csak érvényes. Ezen érvényességi tartomány azonban ma még nem ismeretes. Szorosan az érvényességi tartományok kérdéséhez tartozik a kinetikai állandók „Constans" jellege. Az utóbbi években több olyan megfigyelést tettünk, amelyek szerint a kinetikai állandók (mint pl. az y hozamtényező, a k

e endogén lebomlási állandó, stb.) valójában változó mennyiségek, változást mutatnak pl. a tartózkodási idő függvényében. Ujabban anaerob viszonyok esetében is észleltek ilyen jelenségeket a Michaelis-—Menten-féle összefüggés állandóival kapcsolatban [7]. Ez könnyen be is látható, hiszen különböző tartózkodási idők és iszapkorok esetében nyilvánvalóan eltérő paraméterekkel jellemezhető biokémiai viszonyok alakulhatnak ki. Fentiekből arra lehet következtetni, hogy az egyes kinetikai összefüggések és kinetikai állandók csupán alapos megfontolás és kísérletek után alkalmazhatók a méretezésben, célszerűen statisztikai értékeléssel párhuzamosan, jól körülhatárolt érvényességi tartomány figyelembevételével. 4. A mérési adatok és a számítások pontossága Célszerű említést tenni a mérési adatok és a méretezési számítások pontosságáról is. Nyilvánvalóan helyesen járt el a Szerző, amikor nagv számú tervezési alapadatot közölt és szemléltető számpéldákon mutatta be az összefüggések alkalmazásának lépéseit. A tényleges méretezések során figyelemmel kell lenni azonban arra is, hogy a tervezési alapadatok közel azonos pontossággal legyenek jellemezhetők. Könnyen belátható például, hogy akkor, amikor a tervezendő tisztítótelepet terhelő szennyvízhozam mennyiségi és minőségi jellemzőiben valószínűleg 10—20% os (vagy ennél is nagyobb) hiba várható (pl. a jövőre vonatkozó becslések hibáiból adódóan), akkor nem indokolt pl. a kizietikai állandók adatainak 2—3 helyértékkel történő figyelembevétele. Ezzel szemben kutatási eredmények közreadásakor — az irodalmi adatokkal való összehasonlíthatóság érdekében — célszerű az adatokat az elérhető legnagyobb pontossággal megadni. A lényeg ilyen vonatkozásban az, hogy adott esetben a felhasznált adatok közel azonos pontossággal rendelkezzenek, és lehetőség szerint a statisztikai szórások értékei figyelembe veendők [6]. 5. Javaslatok Rövid hozzászólásomban Benedek P. tanulmányával kapcsolatban természetesen csak néhány részletkérdésre tértem ki. Azonban úgy vélem, hogy ezek részletesebb kifejtése — adatokkal, tervezési segédletekkel együtt — a módosított tervezési irányelvek lényegbevágó fejezeteihez tartoznának. Ezen túlmenően a kérdéses témakör fontossága és időszerűsége miatt célszerű lenne, ha a Hidrológiai Közlöny hasábjain tervezők és kutatók egyaránt felvetnék kiegészítő javaslataikat és véleményüket, ami további adalékul szolgálna a tervezési irányelvek finomításához. Végül javasolom, hogy Benedek P. által ismertetett koncepciót alapul véve tervezői — kutatói szakértő csoport dolgozza ki a tervezési irányelvek további részleteit, korszerű tervezési segédletekkel együtt. Ez a hivatkozott magyar szabvány módosításának is alapját képezhetné. Ebben a munkában a mérnöki, vegyészmérnöki és biológiai szempontok részletekbe menő érvényesítése feltétlen eredményes lenne. IRODALOM [1] Baars, J. K. — Muskat, J.

: Oxygenation of Water by Bladed Kotors Report No. 28 of TNO, The Hague 1958. [2] Benedek P. : A városi és ipari szennyvizek eleveniszapos tisztításának egységes alapelvei. VITUKI Kiadvány, „Tanulmányok és kutatási eredmények" 20. sz. Budapest 1967." [3] Fischerström, N. C. H.: Low Pressure Aeration of Water and Sewage. Proc. A8CE

. San. Eng. Dir. 80 (1960), SA 6, 21 —58. 14] Horváth I.: Megjegyzések a levegőztető medencék méretezési elveiről. Vízgazdálkodás 5 (1966.) 142 — 144. [5] Horváth I. : Levegőztető medencék hidraulikai és oxigénfelvételi folyamatainak modellvizsgálata. VITUKI Kiadvány, „Tanulmányok és kutatási eredmények" 29. sz. Budapest, 1970. [0] Horváth /..- Eleveniszapos szennyvíztisztító rendszerek hasonlósági és méretnövelési feltételei. I — II. rész. Magyar Kémikusok Lapja 8 (1970), 384 — 393; 10 (1970),,517 — 523. [7] Németh A. —Oláh J.: Kísérleti módszerek és eredmények a szennyvíziszap anaerob fermentációjánál. Budapesti Szennyvíztisztítási Konferencia, II/3. 1971. |8] Pearson, E. A. : Kinetics of Biological Treatment. Lecture Pres. Spec. Led. Series Adv. Water Qual. Improvement. Univ. Texas, Austin 1906.