Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)

1-2. szám - Aujeszky Géza–Dr. Scheuer Gyula: A pécsi Tettye-forrás hidrológiai vizsgálata

Aujeszky—

dr. Scheuer: A pécsi Tettye-forrás hidrológiai vizsgálata Hidrológiai Közlöny 1972. 1—2. sz. 7 rábbi megfigyelések alapján a hegység déli oldalán a vízvezető anizuszi mészkőüsszlet kibukkanásának legmélyebb pontjában léj> ki. Vízgyűjtő teriiletét a különböző szerzők kb. 5 km

2-re becsülik. A fórrá« felett nagv felszíni elterjedési! mészkőüsszlet hasadékai, repedései és karsztos járatai a csapadékvizet a mélybe vezetik és az elnyelt víz a fekvőt képező felsőwerfeni többé-kevésbé vízzáró rétegek felszíni kibukkanásának, valamint a mészkőüsszlet felszíni előfordulásának legmélyebb helyén ismét forrásként a felszínre lép. Ezért a Tettye a felduzzasztott karsztforrások típusába sorolható [12]. Kessler IL szerint a forrás vízjárása szeszélyes, ingadozási száma 97. 3. Forrúshoziun-vizsgálatok 3.1 A forráshozamok: változásairól általában A Pécsi Víz- és Csatornamű Vállalat rendelkezésünkre bocsájtotta a foglalás óta — 1892. végétől — a forrás havi vízhozam adatait. Ennek a 77 éves adatsornak a birtokában kíséreltük meg a forrás vízjárására vonatkozóan összefüggéseket, ismétlődéseket és esetleges törvényszerűségeket meghatározni. Vadász E. [15] 1935-ben megjelent könyvében 41 év adatai alapján megállapítja, hogy a Tettye forrás maximális vízszolgáltató képessége rendszerint áprilisra esik, a minimum pedig leggyakrabban decemberben jelentkezik. A forrás vízjárása ezen túlmenően teljesen szeszélyes. A forrás vízhozam-ingadozására és annak szeszélyességére vonatkozóan a 2. ábrán mutatunk be példákat. Az 1896-os esztendőben igen nagy forráshozamok voltak és az évi maximum júliusban jelentkezett. Az 1952-es évben december hónapban volt a maximum 450 000 m

3-el. Ezt nyilvánvalóan az őszi csapadék beszivárgó vize okozta. Érdekes még az 1955. évi forráshozam is, mert az áprilisi maximális vízhozam mellett egy augusztusi másodmaximum is jelentkezik, amelyet természetesen a nyári csapadék okozott. Hasonló ehhez az 1963. év is avval a különbséggel, hogy a másodmaximum szeptemberben alakult ki, ami a nyárvégi vízutánpótlódást bizonyítja. A 3. ábrán feltüntettük hónaponként külön-külön a 77 év során mért havi maximumokat és minimumokat, továbbá a havi átlagokat, valamint a mediant és az alsó és felső quartiliseket, továbbá feltüntettük az összátlagot (a 77 év összes hónapjaiból képzett átlagértéket) is. Az eddig mért legnagyobb havi hozam 808 000 m

3 volt 1947. márciusában. A maximum görbe azt jelzi, hogy az év minden hónapjában előfordulhat 250 000 m

3/hó feletti vízhozam, természetesen akkor, ha a vízhozamot befolyásoló tényezők ennek kedvező feltételeket biztosítanak. A minimumgörbe pedig azt mutatja, hogy az év minden hónapjában adódhat kis vízhozam. A legkisebb kisvizek szeptember—októbernovember hónapokban vannak havi 7—8 000 köbméter/hó értékkel. Amennyiben a 77 év havi forráshozamainak átlagait kiszámítjuk akkor a 3. ábrán feltüntetett havi hozam-átlaggörbét kapjuk. Ebből megállapítható, hogy a forrás vízadóképessége áprilisban a leg800 700 IP 600 i % § 500 ü I wo Q c 300 £ 200 100 0 2. ábra. A Tettye-forrás néhány érdekes éven belüli vízhozam eloszlása Abb. 2. Einige interessante jährliche Quellschüttungsverteilungen der Tettye-Quelle Fig. 2. Interesting yield distributions of the Tettye spring within the year (dtlig mért havi maximum > Hori átlag °—

° Ouahhs also ° lödig mért havi minimum • Medián ° äuartihs felső • 3. ábra. A forrás mzjárásának főbb jellemzői Abb. 3. Wichtigere Charakteristiken der Quellregime Fig. 3. Main characteristics of the spring regime