Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)

1-2. szám - Aujeszky Géza–Dr. Scheuer Gyula: A pécsi Tettye-forrás hidrológiai vizsgálata

8 Hidrológiai Közlöny 1972. 1—2. sz. Aujeszky—dr. Scheuer: A pécsi Tettye-forrás hidrológiai, vizsgálata nagyobb és legkisebb szeptember—október hónapban. Vagyis a forrásrendszer általában áprilisban telítődik a legjobban, majd a rendszer fokozatosan leürül és a legkisebb szintet szeptember-október hónapban éri el. Hz után ismét telítődni kezd. Az átlaggörbe alapján megállapít Itató, hogy az egyes években mutatkozó nagyobb eltérések és szeszélyes ingadozások ellenére a Tettye-forrás vízhozamának határozott jellege van. A rendellenességek tompítják, ill. torzítják ugyan a szabályos vízjárást de sok éves átlagban azonban ennek menetét lényegében nem zavarják. A 3. ábrán feltüntettük a mediánt (az esetek 50%-a) is. Ennek is hasonló a lefutása az átlaggörbéhez, csak a kisvizeknél mutatkozik eltérés, amely azt jelzi, hogy az átlaggörbe a kisvizekre vonatkozóan kissé torzít. Ezt nyilvánvalóan a néha előforduló nagvvizek okozzák. A medián-görbe megmutatja az 50%-os valószínűséget is. Vagyis 50% valószínűsége van annak, hogy a vízhozamok e felett alakulnak ki. Az alsó quartilis szerint 25%-os valószínűsége van annak, hogy az áprilisi hozam kisebb lesz, mint 140 000 m

3 és 75% annak, a valószínűsége, hogy nagyobb lesz. Az alsó quartilis értéke az őszi és téli hónapoknál már 20—30 000 m

3-re csökken. Tehát e hónapoknál ez a görbe is igen kis értékeket mutat. A felső quartilis alapján az áprilisi hozamnál 75%-os valószínűsége van annak, hogy a vízhozam 330 000 m

3/hónál kisebb lesz és 25% valószínűségű az, hogy e felett lesz. Hasonlóan az előző görbéhez szeptember-október hónapokban kis értékeket mutat (40—48 000 m

3/év). Az esetek 50%-a a felső és alsó quartilisek közé esik. A két vonal a téli és a kora nyári hónapoknál egy nagyobb területet fog közre. Ez rohamosan 100 90 80 6

1 10 • ig ^ 60 Cl. S W 30 20 10 0 4. ábra. Pécsi (Egyetem) meteorológiai állomás havi csapadékátlagai Abb. I. Monatlicher Niederschlagsdurchschnitt der I'écxcr Meteorologischen Station (Universität) Fig. 4. Monthly average precipitation values at the (university

) meteorological station at Pécs csökken a nyár végén és az őszi hónapoknál, mert a két görbe erősen megközelíti egymást. Ez jelzi, hogy mely hónapok hozamában mutatkoznak a legnagyobb eltérések. így a vízjárás a legkiegyensúlyozottabbnak a nyár végi, őszi hónapokban mutatkozik. A 4. ábrán feltüntettük Pécs Egyetem csapadék mérő állomás 1871—1968. között észlelt adatainak átlagát. A csapadék maximuma június hónapban van. Egy másodmaximum mutatkozik október— november hónapokban. A csapadék sokévi átlagos havonkénti eloszlása és a forráshozam sokévi átlagos havonkénti eloszlása között az ellentétes csúcsok alapján ítélve eltérés van. 3.2 A forráshozamok időbeli változása A rendelkezésünkre álló több mint 70 éves adatsorban az eddig mért legnagyobb vízhozam (LNQ) 808 000 m

3/hó volt, amelyet a forrásnál 1947. márciusában mértek. A legkisebb vízhozam (LKQ), pedig 1949. szeptemberében 7 400 m

3/hó volt. Az 5. ábrán feltüntettük az évenként mért maximumot és minimumot, valamint az évenkénti átlagokat. A maximumokat összekötő görbe menete rendkívül változó. Ez mutatja a forrás maximális vízhozamának és egyben vízjárásának nagyfokú egyenlőtlenségét. A számítások szerint a közepes nagyvíz (KNV) 348 000 m

3/hó. Az átlagos eltérés 129 000 m

3/hó és a szóródás pedig +159 000 m

3/hó. Az évi minimumok menetgörbéje aránylag kis intervallumon belül ingadozik. Ez jelzi a kis vizek nagyfokú megbízhatóságát. A közepes kisvíz (KKV) 28 900 m

3/hó. Az átlagos eltérés 8 200 m

3/hó és a szóródás is csak +9 700 m

3/hó. A nagy és a kisvizek havi előfordulását és százalékos megoszlását az 1. sz. táblázat tartalmazza. Az 1. táblázat szerint a legtöbb maximum áprilisban volt, ez az összes esetek 34%-a, tehát több mint egyharmada. Április után a május következik és ezután a március. A három tavaszi hónap az esetek 80%-át teszi ki. Ez is alátámasztja korábbi megállapításainkat, hogy a Tettyének határozott vízjárása van és a maximum a tavaszi hónapok valamelyikére esik. Ennek valószínűsége több mint 80%. Az ettől való eltérések okát nyilvánvalóan a vízgyűjtő területen az átlagostól eltérően jelentkezett meteorológiai tényezőkben kell keresni. A tavaszi hónapok mellett a téli hónapokban jelentkeznek még leggyakrabban maximumok összesen II esetben (14,8 %-ban). Ez az átlagosnál enyhébb téli hónapokban történő csapadék beszivárgásra utal. Nyár végén és az őszi hónapokban még sohasem fordult elő maximum. Nyár elejére eltolódva ritkán eddig összesen 4 esetben mutatkozott a maximum. A 'Pettye hozamának minimuma leggyakrabban november hónapban következett be összesen 22 alkalommal (28,5%,). Ez után a december következik, majd az október. A legkisebb hozamok leggyakrabban az őszi hónapokban vannak, az esetek 62,7%-ban. A fennmaradó rész a téli hónapokra esik, a tavaszi és a nyári hónapokban sohasem fordult elő minimum. A táblázatból az is leolvasható, hogy 88,7% valószínűsége van annak, hogy az év utolsó négy hónapjának valamelyikére fog esni Pécs, 1871-1968 ÁTLAG (38 év) -— 1 -— • w 36 50 11 19 81 10 63 S3 Sí 61 50 III. III. IV. V. V! VII. VIII. IX. X. XI. . XII. l-IV 191 mm v-vm 299 mm Y. 743 mm IX-XII m mm