Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)
1-2. szám - Horváth Imre–Juhász József: Adalékok az utóülepítő és a recirkuláció szerepéről eleveniszapos rendszerekben
Horváth I.—Juhász J.: Adalékok az utóiilepitő szerepéről Hidrológiai Közlöny 1972. 1—2. sz. 69 3a. ábra. Iszaplégzés és oldott 0 2 tartalom az utóülepítő keresztszelvényében (Délpesti szennyvíztisztító telep) F ig. 3a. Sludge respiration and dissolved 0 2 content in the cross-section of the secondary settling basin (South —Pest Sewage Treatment Plant ) 3b. ábra. Iszaplégzés és oldott 0 2 tartalom az utóülepítő keresztszelvényében (Délpesti szennyvíztiszítító telep) Fig. 3b. Sludge respiration and dissolved O., content in the cross-section of the secondary settling basin (South —Pest Sewage Treatment Plant) dezésben, akkor ez a körülmény a reakciókinetikai folyamatokra is kihatással kell, hogy legyen. Ebből pedig az következik, hogy az eleveniszapos rendszerek reakciókinetikai vizsgálata során az utóülepítőkben lejátszódó reakciókinetikai folyamatok nem hanyagolhatók el. 4. A recirkuláció hatásának vizsgálata A levegőztető és az utóülepítő műtárgyak között recirkulációs kapcsolatot kell létesíteni annak érdekében, hogy az ülepítőben kivált eleveniszap egy részét visszajuttassuk a levegőztető medencébe. Ily módon biztosítható a levegőztető medencében a szükséges iszapkoncentráció. A továbbiakban Herbert nyomán alkalmazzuk az ún. recirkulációs tényező fogalmát [3]: A = \ +Äg (l + RG), (1) ahol RQ = -7T- és Ra=4r- ( 2 a—< b) 'Jv A fenti összefüggésből kitűnik, hogy az A recirkulációs tényező értékével egyidejűleg figyelembe vehető mindkét — a recirkulációt alapvetően meghatározó — paraméter, az RQ és az R,g. Az elvégzett vizsgálatok során minden esetben mértük az RQ és az R G, illetve az A recirkulációs tényező számításához szükséges paramétereket. A 4. ábrán egy kísérletsor eredményét grafikus formában ismertetjük. Az ábrán a KOI-ban mért tisztítási hatásfok és a recirkulációs tényező kapcsolata látható, az elméletileg számítható görbe és a mérési adatokat jellemző pontok alapján. Az ábra szerint két alapvető jellegű megállapítás tehető: a) Először is látható, hogy a mérési adatokat jellemző pontok az A = 0 érték környezetében csoportosulnak. Ez a körülmény azért jelentős, mert — amint korábban igazoltuk — az A — 0 értékű recirkulációs tényező az eleveniszapos technológia szempontjából a legkedvezőbb [6]. b) Megállapítható az is, hogy a mérési adatokat jellemző pontok az elméleti görbe körül csoportosulnak, korábbi elméleti megfontolásainkkal és kísérleti adatainkkal összhangban. Megjegyezzük, 80 i. ábra. A tisztítási hatásfok és u recirkulációs tényező kapcsolata Fig. 4. Treatment efficiency vs. recirculation coefficient
