Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)

1-2. szám - Horváth Imre–Juhász József: Adalékok az utóülepítő és a recirkuláció szerepéről eleveniszapos rendszerekben

70 Hidrológiai Közlöny 1972. 1—2. sz. Horváth I.—Juhász J.: Adalékok az utóülepítő szerepéről hogy az adatok jelentős szórása miatt a jövőben további kiegészítő mérések végzése indokolt. A továbbiakban megvizsgáltuk az iszapülepedés viszonyait jellemző iszapindex és a reeirkuláeiós paraméterek kapcsolatát. Ismeretes, hogy az utóülepítőben kiváló eleveniszap iilepedési tulajdonságait jellemző egyik legeli erjedtebben alkalmazott paraméter a Mohlmann-féle iszapindex: F

3„[ml] l Mölíg/1] (3) A szennyvíztisztítási technológiában a fenti jellegszámot szokás alkalmazni az iszap, illetőleg az ülepítő működésének jellemzésére. Kísérleteink során minden esetben mértük a Mohlmann-féle iszapindex számításához szükséges adatokat. így lehetővé válik az iszapindex és a reeirkuláeiós paraméterek kapcsolatának meghatározása. Az 5. ábrán az I

M iszapindex és a recirkuláltatott elegyben mért Gr iszapkoncentráció kapcsolatát tüntettük fel. Az adatok a pécsi szennyvíztisztító telep utóülepítőjére vonatkoznak. Az ábrákon levő pontok jelentős szórást mutatnak. Azonban mégis berajzolható olyan kiegyenlítő egyenes, mely a változók trendjét mutatja. A fenti ábrázolási mód gyakorlati szempontból is jelentős, mivel az ülepítőrendszerre jellemző iszapindex és a recirkulációra jellemző iszapkoncentráció kapcsolatát szemlélteti. Látható, hogy az iszapkoncentráció növekedésével a Mohlmann-féle iszapindex csökken. Ismeretes a szennyvíztisztítási technológiából, hogy minél kisebb a Mohlmann-index, annál kedvezőbbek az ülepedési viszonyok. Általában előírás, hogy az iszapindex 80- 100 ml/g/l értéknél kisebb legyen. A bemutatott ábrából tehát az kö100 m 80 10 § 60 C; g. § J -C: 50 W 30 20 10 0 o 8o o o o o o o o O — o O ( O —. 0 0 ° 0 0 5 10 15 20 25 Iszapkoncentráció a recirkuláltatott elegyben, G

R[g/l] 5. ábra. Az iszapindex és a Gji kapcsolata ( Pécsi szennyvíztisztító telep) , Fig. J. The sludge index rs. G]{ relationship jor tlic Pécs Municipal Treatment Plant Reeirkuláeiós tényező, A 6. ábra. Az iszapindex és a reeirkuláeiós tényező kapcsolata ( Pccsi szennyvíztisztító telep) Fig. 6. The sludge index rs. recirculation coefficient relationship for the Pécs Municipal Treatment Plant vetkezik, hogy olyan recirkulációt célszerű megvalósítani, amelynél a recirkuláltatott elegyben levő iszapkoncentráció minél nagyobb értékű. íly módon a Mohlmann-féle iszapindex csökkenését, illetőleg az ülepítőberendezés jobb hatásfokát tudjuk biztosítani. A 6. ábrán a Mohlmann-féle iszapindex és az A reeirkuláeiós tényező kapcsolatát szemléltetjük. A mérési pontokat kiegyenlítő egyenes lefutása összhangban van a fentiekben bemutatott 5. ábrával. Az eddig levont következtetéseken túl azonban további érdekes megállapítás tehető. Az ábrákról látható, hogy az A érték növekedésével az iszapindex csökken, ami technológiai szempontból kedvező. Ugyanakkor, amint említettük, technológiai szempontból az ^4=0 körüli értékű reeirkuláeiós tényező a legkedvezőbb. Ebből az az érdekes következtetés vonható le, hogy az ábrák alapján meghatározható a Mohlmann-féle iszapindex adott esetre vonatkozó legkedvezőbb értéke. Például az adott esetben 41-es Mohlmann-index adódik, ami a szakirodalomban található értékekkel jó összhangban van. (Az 5—6. ábrákkal kapcsolatban megjegyezzük, hogy az adatok jelentős szórást mutatnak és ezért a grafikus kiegyenlítés csupán becslésszerií eredményt ad. A pontosabb megközelítéshez további mérési adatok szükségesek.) A recirkuláció hatásával kapcsolatban összefoglalóan tehát a következőket mondhatjuk: a recirkulációt jellemző paraméterek nemcsak a levegőztető medence üzeme szempontjából jelentősek. A recirkuláció alapvető szerepet játszik az iilepedési folyamatban, az ülepedési paraméterek változásában, egyszóval az ülepítők működése tekintetében is. Kísérleteink során elsősorban a Mohlmann-féle iszapindexre gyakorolt hatást emeltük ki. Ezt azért tartottuk célszerűnek, mert a jelen-