Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)

1-2. szám - Váncsa András Lajos: A Sajó öntisztulása 1967-ben

62 Hidrológiai Közlöny 1972. 1—2. sz. Váncsa András L.: A Sajó öntisztulása 1967-ben © © (3©©© 2. ábra. A Sajó szaprobionta szervezeteinek százalékos mer/oszlása az 1967. február 8-iki vizsgálat alapján Jelmagyarázat: Függőleges vonalkázás: béta-mezoszaprób szervezetek: vízszintes vonalkázás: alfa-mezoszaprób szervezetek: fekete: poliszaprób szervezetek. Az ábrán a szervezetek száma egymáshoz viszonyított. Az egyéb szaprób jellegű szervezetek is e három csoport tartalmazza. Az egyes oszlopok távolsága a folyamkilométerrel arányos. Magasságuk 100%-nak felel meg azonban jegyeznem, hogy ebben a mintában viszonylag kevés volt a bioindikátorok száma, így ez az értékelés nem tekinthető egyenértékűnek a többi minta értékelésével. A 3. ábra az 1967. június 5-i helyzetet mutatja be. Ekkor viszonylag alacsony volt a terhelés, kevésbé szennyezett víz lépte át az országhatárt, mint februárban. Itt felismerhető a béta-mezoszaprób szervezetek mennyiségének kisfokú növekedése az alfa-mezoszaprób, illetőleg poliszaprób szervezetek csökkenésével szemben. Jól látható, hogy Miskolc és Felsőzsolca térségében a szennyezés erősebb volt, amit a poliszaprób szervezetek feldúsulása jelzett. Ez az ábra ugyanakkor egy extrem helyzetet mutat be. Ugyanis Sajószentpéter felett toxikus hatás érhette a vizet, a vett vízmintában csak elpusztult és inaktiválódott szervezeteket, illetőleg azok roncsolódott maradványait találtam. Ez a hatás még Miskolc térségében is érzékelhető volt, ezért itt a vizet bizonytalan jellegűnek minősítettem. A szaprobionta szervezetek aránya pontosan nem értékelhető, ezért helyüket üresen hagytam. Figyelembe kell venni azt is, hogy e mintavételi hely felett ömlenek be a Borsodi Vegyi Kombinátszenny vizei, amelyek hatására a vízben szabad klór és ammónium ion lehet jelen. Ugyanakkor jelentős pH változást okoznak, s ennek következtében nagymennyiségű szabad ammónia lehet jelen. A Borsodi Hőerőmű is előidézhet károsító hatást hőszennvezése révén. A 4. ábra 1967. július 13-i vizsgálat eredményeit mutatja be. Világosan leolvasható a Sajó vízminőségének javulása hossz-szelvénye mentén. Sajópüspökinél még alfa-mezoszaprób és poliszaprób szervezetek dominálnak. Sajószentpéternél már emelkedik a béta-mezoszaprób szervezetek aránya, amelyek Miskolcnál dominánssá válnak. Miskolc szennyezéseinek hatására a vízminőség leromlik, © ®©@© 3. ábra A Sajó szaprobionta szervezeteinek százalékos megoszlása 1967. június 5-i vizsgálat alapján © (Í5)©© 4. ábra. A Sajó szaprobionta szervezeteitlek százalékos megoszlása 1967. július 13-i vizsgálat alapján ami Felsőzsolcánál a béta-mezoszaprób szervezetek arányának csökkenésében is megmutatkozik. Körömi-révnél már jelentős javulás észlelhető, ami a további folyószakaszon is megmarad, sőt némileg fokozódik. Az 5. ábra 1967. szeptember 4-i vizsgálat eredményeit szemlélteti. Az ábra hasonló a 4. ábrához. Ekkor a belépő víz szennyezettsége kisebb, mint a hazai szennyezőforrások alatt, ezért azok vízminőségrontó hatása jól kimutatható. Sajnos nem áll rendelkezésemre elegendő biológiai vizsgálati eredmény ahhoz, hogy összefüggést tudjak kimutatni a vízhozam és az öntisztulás között. Az egyes vizsgálatok eredményeinek összehasonlítása azonban jól mutatja a kedvezőbb és kedvezőtlenebb időszakok szennyezettségi-öntisztulási viszonyainak különbségét. A mikroszkopikus élővilág összetétele a Sajó hossz-szelvényében jelentősen változik. Általában az egész magyarországi mederszakaszra jellemző a kovamoszatok (Bacillariophvceae), valamint