Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)

12. szám - Beszámoló a Magyar Hidrológiai Társaság 1972. április 24-én tartott évzáró üléséről

Beszámoló a Magyar Hidrológiai Társaság 1972. évzáró üléséről Hidrológiai Közlöny 1972. 12. sz. 573 A főtitkári beszámoló után Bácz Miklós ismertette a Számvizsgáló Bizottság jelentését. Az évzáró ülés a főtitkári beszámolót és a Számvizsgáló Bizottság jelentését egyhangúlag elfogadta. Elnök: áttérünk napirendünk következő pontjára a Vásárhelyi Pál-díj adományozására. Elnökségünk úgy határozott, hogy a Vásárhelyi Pál díj I. arany fokozatát I)r. Lászlóffy Woldemár tagtársunknak adományozza. Dr. Lászlóffy II'oldemár okleveles mérnök és közgazdasági mérnök, a műszaki tudományok doktora, akit — úgy véljük — bizonyos szempontból felesleges, más szempontból viszont szinte lehetetlen méltatni évzáró ülésünk résztvevői előtt. Felesleges, mert úgyszólván nines Társaságunknak olyan tagja, aki őt ne ismerné, tudásáért, kimagasló munkásságáért, páratlan emberi magatartásáért ne tisztelné. S szinte lehetetlen, mert aligha sikerül sokrétű tevékenységéről egy rövid méltatás keretében teljes képet festeni. Itthon és külföldön a legjobban mint tudóst ismerik. Azt, aki a klasszikus hidrológiának mindmáig legkiemelkedőbb magyar művelője, s aki talán a legtöbbet teszi e tudomány hazai művelése és fejlesztése terén, valamint eredményeink külföldi elismertetése érdekében. Sokan előadói, oktatói, vezetői képességét is megismerhették és nagyra becsülik. Előadásait mindenkor élmény hallgatni. Hivatali munkája során valóságos iskolát teremtett; tanítványai ma már sokfelé szolgálják a magyar vízügyet. Tevékenységének egyik legjelentősebb része, immár 47 éves vízimérnöki munkássága. A vízgazdálkodás szinte valamennyi területén gyakorló mérnökként is dolgozott és maradandót alkotott. Eddigi, közel öt évtizedes szakirodalmi tevékenysége eredményeképpen könyvek, tanulmányok sora jelent meg tollából, többek között a hidrológia, hidraulika, ivóvízellátás, árvizi előrejelzés és a jegesárak tárgyköréből. Őt kérték fel a Nemzetközi Dunakutató Munkaközösség ösztönzésére 1967-ben kiadott Limnologie der Donau című monografikus mű hidrográfiai fejezetének megírására is. Felbecsülhetetlen értékű az a hatás, amelyet a magyar vízügyi szakirodalom fejlesztése érdekében már eddig is kifejtett. Elég itt a Vízügyi Közlemények és a Hidrológiai Közlöny szerkesztésében, kibontakoztatásában, vagy — legutóbb — a Fertő bibliográfiájának összeállításában szerzett érdemeit említenünk. A magyar hidrológiai szaknyelv fejlesztésében pedig méltón csatlakozik a XIX. század kiváló nyelvészeihez. A vízgazdálkodás ily sokoldalú és nagyértékű szolgálata mellett kiemelkedő példáját adja annak, hogy a hivatott tudós és szakember tevékenységének mennyire elmaradhatatlan része a társadalmi egyesületi élet, éspedig annak legönzetlenebb formája. Évtizedek óta munkálkodik sorainkban, sohasem tért és tér ki semmiféle megbízatás elől. Sokféle megbízatása, amelyet hazai és külföldi posztokon ma is töretlenül ellát, vitathatatlanul ugyanúgy szólt a tudós szakértőnek, mint az embernek. Itt említjük meg, hogy a Nemzetközi Hidrológiai Szövetség Magyar Nemzeti Bizottságának titkáraként kifejtett magasszintű és fáradhatatlan tevékenysége kivételes mértékbe növelte a Szövetség magyarországi kapcsolatait. Az eddig is oly gazdag életmű elismerését itthon a Mérnökegylet aranyérme, Társaságunk Schafarzik emlékérme — amelyet 1947-ben az elsők között nyert el — a tudományos fokozat és a Munkaérdemrend jelzi. A Budapesti Műszaki Egyetem magántanárává habilitálta. Külföldi elismerései: a Toulouse-i Akadémia levelező tagja, a bécsi Egyetem Prechtl-érmének tulajdonosa, a Societé Hydrotechnique de France levelező, a Lengyel Geofizikai Társaság tiszteleti tagja, a Tudományos Haladásért elnevezésű francia egyesület aranyérmének tulajdonosa. Mindehhez csatlakozik most Társaságunk a Vásárhelyi Pál díj adományozásával, amellyel legnagyobb elismerését kívánja kifejezni. Elnök: Kedves Barátom! Amikor átadom Neked Társaságunk eme legnagyobb kitüntetését, arra kérlek, hogy olyan töretlen hittel, szeretettel és kedvvel folytasd munkádat — a magyar hidrológiai tudomány és Társaságunk érdekében — mint eddig, amihez sok sikert, erőt és egészséget kívánok. A Vásárhelyi Pál díj II. ezüst fokozatát Elnökségünk Dr. Schmidt Kligius Bóbert tagtársunknak adományozta. Dr. Schmidt Kligius lióbert oki. bányamérnök és geológus, Kossuth-díjas, Társaságunk tiszteleti tagja. Egyike legrégibb, és köztiszteletnek örvendő tagtársainknak. Noha geológusi tevékenység igen széleskörű volt, eddigi életművének középpontjában mindenkor a vízkutatás, a felszínalatti vizek megismerése állott.