Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)

1-2. szám - Dr. Csókay István: A vízhasznosulás dinamikája néhány gazdasági növénynél

Dr. Csókay I.: A vízhásznosulás dinamikája néhány gazdasági növénynél Hidrológiai Közlöny 1972. 1—2. sz. 57 termesztéssel szemben — elért többlethozammal szénaértékben fejeztem ki. 0—50 51—100 101 — 150 151—200 201 — min öntözővíz ellátási osztályköz Átlagos öntözővíz felhasználás [min] 40 72 121 172 230 Öntözéssel elért többlettermés [q/ha] 17,0 15,7 21,8 23,7 25,4 Egységnyi öntözővízzel elért hozamtöbblet [kg/hamm] 44,1 21,8 17,9 13,7 11,1 Az öntözéssel elért többlettermés az öntözővízfelhasználás fokozásával egyenletesen növekszik. Kivételt a legalacsonyabb öntözővíz normát használó üzemek átlaga képez, melyek minimális öntözővíz-felhasználással— az 51—100 mm öntözővizet alkalmazó gazdaságokkal szemben — kedvezőbb hozamtöbbletet értek el. Az egységnyi öntözővíz-mennyiségre jutó hozamtöbblet alakulása ezzel ellentett, az öntözővíz norma növelésével párhuzamosan a kg/hamm hozam minden esetben csökkent. Az öntözővíz hasznosulását kifejező — 8. ábra — görbéi egyértelműen bizonyítják, hogy az alacsonyabb vízellátás értékei mellett nagyobb hozamtöbbletre, kedvezőbb vízhasznosulásra lehet számítani. Az öntözővíz-ellátás fokozásával viszont a hasznosulás romlása törvényszerűen bekövetkezik, az egymás után kijuttatott öntözővíz mm-ekkel mind kisebb hozamtöbblet elérésére nyílik lehetőség. Ha a hasznosulás mértékét a legalacsonyabb öntözővíz-ellátási szinthez, mint viszonyítási alaphoz vetítem, a hasznosulás számszerűen is kifejezhető. Öntözővízfelhasználás [mm] [%] 0—50 100,0 51—100 49,3 101—150 40,7 151—200 30,9 201— 25,1 Az öntözővíz hasznosulás, vízellátás növelésével arányosan csökkenő mértéke, a fenti számsor alapján úgy is megfogalmazható, hogy a vízellátás négyszerezése a hasznosulás egynegyedére csökkenését vonja magával. Ha az öntözővíz hasznosulását befolyásoló tényezők közül a tápanyagellátás hatását elkülönítve vizsgáljuk, a csapadék-hozam összefüggés tárgyalásánál már megfogalmazott megállapításokhoz jutunk. Az álló lucernák tápanyag visszapótlását figyelembevéve az előfordulásokat két osztályközbe: 0—85 kg/ha 86— kg/ha vegyes hatóanyag ellátási tartományokra bontva, az egységnyi öntözővíz mennyiséggel előállított többlethozam, kg/hamm termés: Tápanyag ellátás kg/ha hatóanyag 0— 50 51— 100 101 — 150 151— 200 201 — Tápanyag ellátás kg/ha hatóanyag [mm öntözővíz ellátás] 0—85 86— 31,4 54,8 20,7 22,3 17,1 18,5 10,2 15,5 9,0 14,3 8. ábra. Öntözővíz hasznosulása lucernánál. Átlagos és a tápanyagellátás szerint bontott hasznosulást értékek alakulása, szénaértékben kifejezve Abb. 8. Bewässerungswasserverwertung bei Luzerne. Gestaltung, der durchschnittlichen und laut Nährstoffversorgung auf geschlüsselter Verwertungswerte in Heuwert ausgedrückt. Fig. 8. The utilization of irrigation waler by alfalfa. Utilization values plotted against nutrient supply and as averages. Both expressed as hay volumes A tápanyag visszapótlás öntözővíz hasznosulásában betöltött szerepét a 8. ábra meggyőzően szemlélteti. A magasabb tápanyag ellátási értékek azonos öntözővíz-normákat használva, kedvezőbb vízhasznosulást eredményeztek. A jobb tápanyag ellátási körülmények tehát nemcsak a kedvezőbb tápanyagellátás szintjén keresztül emelték a hozamokat, hanem az öntözővíz-hasznosulás pozitív befolyásolásával is hozzásegítettek a magasabb termésekhez. A csapadék hasznosulás vizsgálatánál az ökonómiai kérdések felvetésének nincsen értelme. Annál indokoltabb ez az öntözővíz használat, öntözővízhasznosulás esetében. A lucerna öntözés vizsgálata hozzásegít bennünket az öntözővíz-használat 50 100 150 200 Öntóz'bviz [mm] : I JELMAGYARÁZATÁtlagos hasznosulás 86- kg/ha hatóanyag 0-85 kg/ha hatóanyag