Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)
12. szám - Bulkai Lajos: A derítés elméleti és gyakorlati vonatkozásai a jelenlegi kutatási szemlélet tükrében
550 Hidrológiai Közlöny 1972. 12. sz. Bulkaí L.: A derítés elméleti és gyakorlati vonatkozásai teljesítőképessége 2,5—3 szorosára növekedett. Azt az elképzelésünket, inely szerint tározó tó mellé telepített, viszonylag kis lebegőanyag tartalmú felszíni víz tisztításánál a közismert Cyelofloo rendszer különösen előnyös lehet, a tisztítótelep üzemi tapasztalatai bizonyítják. Természetesen a jó hatásfokú derítés eléréséhez szükséges vegyszerezést (alumíniumszulfát, Flokonit) beterveztük s így az optimális zeta potenciál elérésének lehetőségét biztosítottuk. Ugyancsak Cyclofloc rendszerű derítőt alkalmazott a VIZITERV a „Balatonfüredi" 8000 m 3/nap teljesítményű felszíni víztisztítóműnél is. Míg azonban a lázbérci víztisztító műnél vasbeton műtárgyban alakítottuk ki a Cyclofloc rendszerű derítés feltételeit, addig a balatonfüredi műnél a VIDUS gyártmányát képező, acéllemezből kialakított derítő típust alkamaztuk (1. ábra). Maga a derítő kialakítása ismert. Az alkalmazási körülmények és a várható üzemi viszonyok azonban olyan külön feladatok megoldását tették szükségessé és lehetővé, amelyek más beépítési viszonyok között nem szükségesek illetve nem lehetségesek. Ilyen például az idény jellegű üzemből adódóan az adott derítés i módszernél használatos homok tárolásának szükségessége. Erre a célra olyan homoksilót terveztünk, amely a már tisztított homok szükséges idejű tárolását biztosítani tudja és amelyből a homok minden különösebb beavatkozás nélkül bármikor a rendszerbe juttatható. Bulkai Lajos tanulmánya szerint is a jó hatásfokú derítés egyik alapfeltétele az adagolt vegyszerek intenzív elkeverése. Ennek elérésére olyan, a víz energiájával mozgatott forgópropelleres keverődobot terveztünk, amelv feltételezésünk szerint ezt a feladatot maradéktalanul ellátja. A 2. ábra. Korridor-rendszerű derítő Siófoki felszíni víztisztítómű, VIZITERV tervezése vegyszerek adagolása (alumíniumszulfát, Flokonit) dugattyús adagolószivattyúkkal történik s így a pontos adagolás feltételei biztosítottak. Korridor-rendszerű derítőt terveztünk a „Siófoki felszíni víztisztító műhöz" (2. ábra). A négyszög alaprajzú, három elhatárolt térből álló derítő híd raulikai kialakításánál a VITUKI laboratórium kisminta kísérleteit is figyelembe vettük. A két szélső térbe vezetjük be a vegyszerrel kevert (alumíniumszulfát, Flokonit) nyersvizet. A nyersvíz elosztása érdekében a kisminta kísérlet során meghatározott terelő és elosztó rendszert alakítottunk ki. A közbenső falakon levő áttörések alatti két szélső térben a víz felfelé áramlási sebessége 0,7—1,0 mm/s között van. Ez a sebesség biztosítja a megfelelő iszapfelhők kialakulását, valamint azt, hogy itt iszapleülepedés ne történjék. A középső térben levő vízelvétellel lehet beállítani az iszap felhő helyzetét és biztosítani azt, hogy az iszap a középső térbe jutva ott leülepedjék. Külföldi tapasztalatok szerint e derítőtípus előnye az, hogy a terhelésváltozásokra nem túl érzékeny, valamint, hogy szerkezeti kialakításánál fogva mesterséges diisítás nélkül is masszív iszapfelhő állítható elő. amely a pelyhek intenzív ütközését, s ezáltal a jó hatásfokú derítést biztosítja. Előnyként jelentkezik még a gépi kotrás elmaradása, ami az üzemelést egyszerűsíti. Candy-típusú derítőt alkalmaztunk a Mátravidék regionális vízellátása során a kiskapacitású, tározós víztisztító műveknél. A berendezés és az üzem egyszerűsége a viszonylag kis lebegőanyagtartalmú nyersvíz tisztításához előnyösen volt alkalmazható. Hozzászólásunkban csak néhány példát ragadtunk ki, annak érzékeltetésére, hogy a tervezések során az elméleti kérdéseken túl milyen gyakorlati tervezési nehézségek merülnek fel, amelyek megoldásával a tudományos kutatás hathatos segítséget nyújthat a tervezés számára Bemutattunk ezenfelül néhány, a VIZITERV tervezésében készült derítő típust, melyek üzemközbeni vizsgálatával véleményünk szerint lehetőség nyílna az előadásban ismertetett elméleti kérdések gyakorlati alátámasztására, valamint ezek alapján az egyes derítő típusok alkalmazási körének szabatos körülhatárolására. A gyakorlati kutatás komoly eredményeket érhetne el, ha — hasonlóan a Fővárosi Vízművek derítőinél végzett üzemi vizsgálatokhoz — más típusú derítőknél (Korridor-rendszerű, Cyclofloc, Candy) is több hónapos iizemközbeni vizsgálatokat tudna biztosítani már az üzembehelyezés kezdetétől, amivel nemcsak a tervezés, hanem az üzemelés számára is feltétlenül hasznos konkrét gazdasági eredményeket is jelentő adatokat ós javaslatokat tudna nyújtani. A Szerző tanulmánya összefoglalóan, ismertette a derítés elméleti és gyakorlati kérdéseit és igen jó alapot nyújtott ahhoz, hogy erre támaszkodva olyan, az egyes részletkérdések megoldására i rányuló kutatássorozatot lehessen elindítani, amely a derítők jó hatásfokú üzemének gyakorlati feltételeit tisztázza. Derített I/IZ etvezetese - Viz bevezetése —'
