Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)

12. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

Hidrológiai Közlöny 1972. 11. sz. 551 Bulkai Lajos válasza: Amikor derítésről beszélünk, nem lehet azt a felszíni vizek tisztításának komplex folyamatától elvonatkoztatnunk. Hatásosságára kihat, a víz előkezelése, maga a derítés pedig befolyásolja a víztisztítás további folyamatát. A hozzászólók hangsúlyozták a nyers víz minőségének fontosságát. A hazánkban most szerveződő vízminőség-szabályozási rendszer a jövőben minden bizonnyal elősegíti majd a nyers víz minőségének meghatározott szintek közötti tartását, amelynek ismerete a tervezés számára feltétlenül előnyös lesz. A derítés technológiájának mai állásáról nem állíthatjuk a befejezettséget. A jövőben tovább folytatódnak a vele kapcsolatos alapkutatások a fizikai, kémiai és biológiai vonatkozású mikrojelenségek jobb megismerésére, de folytatódnak a gyakorlati kutatások is a derítési üzem rugalmasságát, könynyebb szabályozhatóságát s a fajlagos gazdaságossági mutatók kedvező befolyásolását illetően is. E munkák magukban foglalják újabb derítő, illetőleg segéd derítő anyagok kutatását, a különféle vegyszerek vízbe juttatási helyének, módjának, a flokkulátor üzem, a lebegő iszapminőség és iszapkoncentráció optimumának megállapítását, a nagyobb felületi terhelésnek megfelelő hidraulikai kialakítást, valamint a mind fontosabbá váló iszapkezelést. Szükségesnek látszik a létesítendő felszíni vízművek helyén hosszabban tartó előzetes kísérleti üzemelés a tervezés jobb megalapozására. Az ú j létesítmények megvalósításakor ] ledig lehetőséget kell teremteni arra, hogv a szokványostól eltérő új típusú berendezéseket is építhessenek az előbbiekkel párhuzamos kapcsolásban. Csak ilyen módon válik ugyanis lehetővé az újabb elgondolások üzemszerű kipróbálása és összehasonlítása. Emellett kívánatos az üzemelő berendezések időszakos felülvizsgálata is a technológia esetleges módosításával, mivel csak a hosszabban tartó megfigyelés és a többszörös gyakorlati mérés adatai alapján lehet valamely eljárásról a végleges és helyes véleményt kimondani. Tudomásul kell vennünk, hogy bármilyen fontosak is a gazdaságossági szempontok, az ivóvíz-minőségű víztisztításnál elsősorban az egészségügyi biztonságot kell tekintenünk. így ezen a téren akarva, nem akarva a drágéibb megoldások felé haladunk. Természetesen más a helyzet az ipari vízműveknél, ahol viszont a gazdaságossági szempontnak kiemelt szerepe lehet különös tekintettel az ipari vízigényeknek az előbbit többszörösen meghaladó nagyságára. Végül szeretném kihangsúlyozni, hogy a víztisztítás technológiáinak fejlesztése nemcsak a kutatókfeladata, mivel ebben a munkában részt kell venniök a tervezőknek, kivitelezőknek és üzemeltetőknek is a maguk területén. Egyesületi és műszaki hitek Rovatvezető: Dr. VÁGÁS ISTVÁN A Vízellátási Szakosztály 1972. szeptember 7-óq rendezett előadóülésén Máttyus Sándor a gellérthegyi medence vízellátási rendszerét ismertette. Az előadás bemutatta a pesti alsó vízellátási zóna nyomásviszonyait, különös tekintettel a gellérthegyi medence bővítésére. Vázolta az üzemi szempontból már nem teljesen megfelelő régi medence mellett építhető magasabb szintű medence szerepét . Szólott az új medence legelőnyösebb kiképzéséről ós üzemgazdasági kihatásairól. A l'écsi Csoport a Magyarhoni Földtani Társulat Déldunántúli Területi Szakosztályával közösen 1972. szeptember 12-én előadóülést rendezett, amelyen dr. Szederkényi Tibor Pécs felső területének hidrológiai vizsgálatáról adott elő. A Hidrogeológiai Szakosztály a Vízellátási SzakosztályInai közösen 1972. szeptember 19-én előadóülést rendezett, amelyen dr. Léezfalvy Sándor a regionális vízművek vízbeszerzési problémáiról adott elő. Az Előadó rámutatott, hogy a mindinkább előtérbe kerülő regionális vízművek vízbeszerzési kérdései újabb szempontokat vetettek fel a hidrogeológiai kutatásban. Ezek keretében a vízmennyiségi, vízminőségi ós vízminőségvédelmi kérdéseken túlmenően valószínűségi alapokon álló szervezési problémák megoldása és más népgazdasági ágazatokhoz való kapcsolódás tisztázása is szükséges. A Soprani Csoport 1972. szeptember 19-én tanulmányutat rendezett a bal fi gyógyfürdő építkezésének megtekintésére. A tanulmányút vezetője Szekér Lajos és Schneider Lipót volt. A Nyíregyházi Csoport ] 972. szeptember 20-án a Szabolcs-Szatmár megyei műszaki hónap keretében előadóülést rendezett, amelyen dr. Hcrédy Sándor az időszerű ipari szennyvíztisztítási feladatokról tartott előadást.. A Vízgazdálkodási Szakosztály 1972. szeptember 2 I -én megtartott előadóülésén dr. Csontai Ágostonné a területrendezési tervezés és vízgazdálkodás kapcsolatát fejtegette előadásában. Az előadó ismertette a területrendezési tervezés korszerű követelményeit, valamint az utóbbi évek során kialakult szemléletbeli változásokat. Kiemelte a vízgazdálkodás különleges szerepót az egységes területrendezési tervezés rendszerében. Az előadást ..Budapest, tegnap, ma, holnap" c. film vetítése követte. A Magyar Hidrológiai Társaság Vízrendezési, Árvíz mentesítési és Öntözési Szakosztálya a Magyar Agrártudományi Egyesület Talajtani Társaságával, Növénytermesztési Társaságával ós Öntözéses Növénytermesztési Társaságával közösen 1972. szeptember 21-ón előadóülést rendezett, amelyen dr. Szekrényi Béla a kötött talajok vízháztartásának javítási módszereit ismertette. Az előadó szólott, a vízháztartás javítására irányuló egyszerű és összetett eljárásokról, a szikes talajok drénezéséről ós a másodlagos szikesedós elhárításáról. A Békés megyei Csoport a Körösvidéki Vízügyi Igazgatósággal közösen 1972. szeptember 22-ón előadóülést tartott, amelyen dr. Frommer József (Budapest) a vízügyi felügyelet időszerű kérdéseiről tartott előadást. Az előadást követő vitában számos fontos vízügyi államigazgatósági kérdés került megvitatásra. A Nyíregyházi Csoport a Szabolcs-Szatmár megyei műszaki hónap keretében 1972. szeptember 26-án előadóülést rendezett, amelyen Demcsák József a víz- és csatornahálózatok korszerű építési technológiájáról tartott előadást. Felkórt hozzászólók voltak: Csépke Csaba és Andrási György. ' (Folytatás az 567. oldalon)