Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)

12. szám - Bulkai Lajos: A derítés elméleti és gyakorlati vonatkozásai a jelenlegi kutatási szemlélet tükrében

544 Hidrológiai Közlöny 1972. 12. sz. Bulkaí L.: A derítés elméleti és gyakorlati vonatkozásai TeopeTHHecKHe H npaKTHiecKue acneKTbi ocBeTJieiuin C CBCTC HaCTOHUtHX 3peHHÍÍ HCC JlCAOBaHMH ByjiKau, JI. B cxaTbe oöaopiio cv'MMHpyeTOi nee TO

, 'iro nayi<a II npaKTHKa 3naer no OTCTaHBaHHio noBi'pxiiocTHbix no«. B oTAeJibiioM aÖ3ane pacciwaTpHBaforcíi ocoßeHnocni MarcpnajioB, KoTopbie nofljiejKaT y«aJieHHio oTCTaiiBaHHe«; a(J)(J)eKT ocBeTBJifliomiix II noflcoöHbix BCUICCTB; KimeTHKV KoaryjiHUHH; pa3iii>ie OTCTOÍÍHHKII ii B RH«PABJIHIECKOM II H TEXHOJIORNIECKOM OTHOUICHUHX II KACHCTOI aBTop N SKQnoMimecKHe acneKTU OTCTOÍÍHHKOB II oőpaöoTKii mia. OcHOBiioe HanpaBJieHHe pasBHTim oTMeiaerc« b CTpeMJieimii co3AaTb Gojibuiyio noBcpxnocTnyio HarpywaeMOCTb, B yBe^HHCHIIH ynpVTOCTII B CBJ13II C KaMCCTBeiiHblMH H KOJIHHeCTBCHHblMH H3MCHCHHÍIMH OMIlmaCMOH BO/Jbl 11 B co3flaiinn OTCTOÍÍHHKOB öe3 MepiiaTejibHbix MexaHiisMOB. BUCTYNJIEHIIJI no aaHHOMy Bonpocy 0TMC<iai0T yBenii•leHiie MIIKP03ARPÍI3HCHH0CTII Boa H ee BJiiiíiHHe, oi<a3aHnoe Ha Oiiojioriiio, a or'iacTii Ha TCXHOJionno OHHCTKH BOA. JJ.JW 3K0H0MHMH0r0 C03aaHllH OTCTOÍÍHHKOB II flJIfl VBejHl•LEHHH 3<}>(j)eKTiiBHocTH paöoTH CMHTaioT ueJiecooöpa3Hbi|W coflcpwaHiic Ka'iecTBa iiOBepxiiocTHbix BOA na AaimoM ypoBiie, TO ecTb peryjinpoBamic KanecTBa BO«. ripii oöpaOoTKe nepe/i OTCTaiiBaimeM — B cjiywae iipoMbiuiJienHUX CTOKOB — npe/uiaraiOT npiiMeHCiiiie ajiniuiifluux nemecTB. CmiTaioT Ba>KHbiM nepe« CTpoiiTejibCTBOM HOBWX o

tiHCTHTCJibHbix ycTaHOBOK npoBeaeime na BbiöpaHHOM MCCTC onbiTiioro 3KcnepH.\ieiiTa H noTOM nepnoAHMecKoc nepecMOTpeime y>Ke fleiícTBViomHx O6OPYFLOBAHIIIÍ. HaKoHeu ynoMHHyjiH 0 Tex TpyflHocTjix, KoTopbie BO3HHKHVT iipH BBOAe KaK0r0-T0 HüBoro TexHOJiormiecKoro cnocoOa, IIOCKOJlbKO IipOeKTIipOBUlIIKII II HHBeCTHTOpbl He OXOTHO SepyT Ha ceöíi pucK, CBíiaaniibiii BHE/ipemieM HOBWX criocoöoB IIJIH oßopy

/

ioBaHiiii

. HOZZÁSZÓLÁSOK Abos Brúnó: (Fővárosi Vízművek) A természetes vizekben az oldott és nem oldott, ún. lebegőanyagok rendkívül változatosak és változóak lehetnek. Ehhez járul még, hogy a víz hőmérséklete nemcsak az évszaknak megfelelően, de pl. folyóknál a napszaknak, a derült és borús időnek megfelelően is változik. A derítőbe szivattyúzott víz folytonos hőmérséklet-változása és az a körülmény, hogy maga a derítő is az időjárás vál tozásainak — főleg a napfény hősugarai okozta egyoldali felmelegedésnek — van kitéve, erősen befolyásolja a derítés megfelelő menetét. Ez is olyan kellemetlen tényező, mely ellen a gyakorlatban nehéz védekezni. A Budapesti Műszaki Egyetem által végzett mérések szerint -fO,l°C hőmérséklet-változás viszonylagosan gyors jelentkezése a derítőbe jutó vízben olyan nagymértékű hő okozta mozgást indít meg, hogy a lebegtetett iszap függöny egyensúlyát felborítja, s emiatt a derített víz minősége <*i lebegőanyag-tartalom szempontjából erősen kifogásolttá válik. Ezzel a megjegyzésemmel arra kívánok rámutatni, hogy a szerző által igen helyesen ismertetett derítési paraméterek mellett még számos olyan probléma is tudott és jelentkezik a derítés folyamán, melyeknek megoldását a tervezésnél feltétlenül figyelembe kell venni. A lehetőség határain belül a derítés egész folyamatára e kellemetlen hatásokat a tervezőnek csökkentenie kell, ha pedig lehetséges, teljesen ki kell küszöbölnie. Az elméleti és laboratóriumi, de gyakran a kisüzemi vízkezelési előkutatásoknál elért eredményeket is a gyakorlati tervezésnél — különösen mikor nagyobb vízkezelő berendezésről van szó — a leggyakrabban csak megalkuvások árán tudják alkalmazni. Tipikus példa erre, hogy noha a függőleges áramlású derítőknél a kutatások igazolták a. (50

ü szögű fordított kúpos fenék alkalmazásának előnyét, mivel ez esetben a kotrók elhagyhatók, 20 111 felső átmérőjű köralakú derítőnél viszont ezen kutatási eredmény gyakorlatilag nem alkalmazható a nagy kivitelezési költségek miatt. A szerző kutatásai is igazolták, hogy a jó derítés feltétele a zétapolenciálnak —3 és —5 millivolt közötti tartása. A Vízművek víztisztító művében a VITUKI műszerének és kutatóinak segítségével beigazolódott a gyakorlatban e kutatási eredmény jó alkalmazhatósága. Ma egy ilyen laboratóriumi ellenőrző műszernek a beszerzése import útján kb. 210 000 Ft. Rutinszerű kezelését is csak jól képzett szakember végezheti. A hazai és a környező államokban levő vízkezelő berendezések viszont egyszerű és könynyen kezelhető ellenőrző műszereket kívánnak mind a folyamatos, mind pedig az időközönkénti derítési ellenőrzésekhez. Ez a magyarázata, hogy még 111a is pl. a derített víz pH-értékszáma alapján adagolják a derítőanyagot a vízhez. A gyakorlat számára különösen értékesnek tartom a szerző dolgozatának azon részét, mely a bekeveréssel és flokkulációval foglalkozik. E kérdéssel a hazai szakemberek sem elméletileg, sem pedig gyakorlatilag mélyrehatóan eddig nem foglalkoztak. A vegyianyagok intenzív bekeverésének fontosságát a jó vízderítés elérésére a gyakorlat is bizonyítja, Egyszerűen kifejezve akkor érhető el jó derítés, mikor a vegyianyagok bekeverésénél a vegyszer-molekulák mindegyike több vízmolekulával behatóan érintkezésbe kerül. Különben nincsen biztosítva, hogy a vízben lebegő, de az oldott anyagok egy része is, a derítőanyag-pelyhekbe beépülve a derítésnél teljesen eltávolítást nyerjen. A jó hatásfokú flokkulációnak a kérdése a gyakorlatban nem olyan egyszerű. A tapasztalatok szerint különböző pH értékű, hőmérsékletű és változó hordalék-terhelésű felszíni vizek flokkulációs ideje más és más. A tervezési gyakorlatban azonban ezt nehéz megvalósítani. Á külső meghajtású flokkulátoroknál ugyan változtatható a mozgási sebesség és ezzel a kavaróhatás, de a víz flokkulációs tartózkodási ideje állandó üzemterhelésnél csak komplikált és költséges megoldásokkal szabályozható. Ezt a problémát az egyes flokkulációs medencék ki és beiktatásával próbálják egyes vízkezelőművek megoldani, ami viszont durva flokkulációs lépcsőket jelent. Az ortokinetikus koagulációs szakaszban a jó derítés elérésére, különösen a lebegő iszapfüggönvös derítőknél, előnyös, ha közel azonos nagyságú pelyhek képződnek. Tulajdonképpen a Camp-féle szám is erre utal. mikor a flokkulátor sebességgrádiensét a tartókodási idővel szorozza és az optimális értéket alumíniumszulfátnál 55 000-ben adja meg. Viszont ezt a számot a gyakorlatban a flokkulátor egységnél csupán a sebességgrádiens vál-