Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)

1-2. szám - Dr. Csókay István: A vízhasznosulás dinamikája néhány gazdasági növénynél

56 Hidrológiai Közlöny 1972. 1—2. sz. Dr. Csókay 1.: A vízhasznosulás dinamikája néhány gazdasági növénynél W 35 30 20 JEL MAGYARAZ mm csof 200 mm csa 100 mm csa AT: 101 0 MAGYARAZ mm csof 200 mm csa 100 mm csa ladék iadék 0-80 81-170 171-260 261-350 Tápanyogellótisi osztóig köz, [kg/ha] hatóanyag 351200 300 Csapdék [mm] 7. ábra. A természetes csapadék hasznosulása búza, kukorica és lucerna növényeknél. A többlethozam kifejezése gabonaegységben történt. A búzát és kukoricát egységnyi nagyságú, a lucernaszéna hozamot 0,55 gabonaegység értékkel vettük f igyelembe Abb. 7. Verwertung des natürlichen Nieder set dags bei Weizen, Mais- und, Luzerne-Pflanzen. Der Ausdruck des Mehrertrags erfolgte in Getreideeinheit. Den Weizen und Mais haben wir mit Getreideeinheiten von einheitlicher Grösse und den Luzernenertrag mit dem Wert der Getreideeinheit von 0,55 bei-ücksic lit igt Fig. 7. The utilization of natural precipitation by wheat, maize and alfalfa. The increment crop yield is expressed in corn units. For wheat and maize the conversion factor to corn units equals unity, whereas in the case of alfalfa the hay yield is taken into account as 0,55 units corn yield 6. ábra. Tápanyagellátás és hozamalakulás összefüggése búzánál a csapadékellátás függvényében ábrázolva Abbi 6. Zusammenhang zwischen Nährstoff Versorgung und Ertragsgestaltung bei Weizen in Funktion der Niederschlagsversorgung dargestellt Fig. 6. The nutrient supply vs. crop yield relationship for wheat, presented in terms of precipitation depth ellátottsági értékeknél a csapadék növekedése kedvezőbb hozamokat eredményez. A víz- és tápanyagellátás szoros összefüggését nemcsak a víz és hozamalakulás eltérő tápanyagellátási szinteken végrehajtott, hanem a tápanyag és hozam kapcsolat különböző körülmények között elvégzett vizsgálata is példaszerűen igazolta. A kukorica — 5. ábrán közölt — tápanyag-hozam görbéi jól szemléltetik az eltérő vízellátási szinteken jelentkező tápanyag hasznosulási különbségeket. Megállapítható ebből, hogy a tápanyag hasznosulása a csapadékmennyiség emelkedésével minden esetben javul, kivételt csak a legalacsonyabb vízellátási osztály köz — a 0— 160 mm-es csapadékellátás — képez, ahol a 300 kg/ha hatóanyagellátást követően hozamcsökkenés állt elő. A búza tápanyag hasznosulás — 6. ábrán feltüntetett — összefüggései alapján kiszűrhető, hogv a 200 mm-t meghaladó csapadék ellátásnál — viszonyítva az alacsonyabb ellátási szinthez — kedvezőtlenebb hasznosulás jelentkezik, amiből a magas csapadék értékek káros közvetett hatásaira ismerhetünk. Csapadék hasznosulása A csapadék hasznosulását búza, kukorica és lucernatermesztés esetén vizsgálva a hasznosulás mértékét a területegységen — egy hektáron — egységnyi csapadék mennyiséggel előállított hozam értékével jellemeztem. A hasznosulást kifejező mértékegységnek a kg/hamm-t választottam, ami az egy hektáron egy mm csapadékkal képzett hozamot jelenti. A csapadék hasznosulását kifejező értékek alakulását a 7. ábra, ill. a következő adatok érzékeltetik. Csapadék osztályköz [mm] Búza Kukorica Lucerna Csapadék osztályköz [mm] [kg/hamm gabonaegység] 51—100 38,5 101—150 25,1 30,7 15,3 151—200 18,2 23,5 11,9 201—250 14,4 19,7 11,3 251—300 12,0 17,3 101, 301—350 — 15,2 9,0 351—400 — 13,1 8,9 401—450 — 12,1 8,9 451— — 9,4 — A természetes csapadék hasznosulása — mindhárom növénynél — az élettani folyamatoktól függő eltérő lefutású görbéket eredményezett, melyek a hasznosulást általában jellemző exponenciális egyenlet görbéjének megfelelően alakultak. A három növény közül leghatározottabb képet a búza görbéje mutatja, melynél az egyes csapadék osztályközökre arányosan csökkenő hozamérték jutott. A lucerna hozamértékei csökkentek legkevésbé a csapadékellátás emelkedésével, a kukorica csapadékhasznosulás csökkcnés a 450 mm-es vízellátást meghaladó szintnél jelentkezett. Búzánál a csapadékhasznosulási görbe lefutása meredek, lucernánál a mérsékelt hasznosulás csökkenés miatt ez laposan alakult. Öntözővíz hasznosulása Az öntözővíz hasznosulásának nyomon kísérésére a lucernatermesztés esetén nyílt lehetőség. A hasznosulás alakulását és mérvét itt is — a csapadékhasznosuláshoz hasonlóan — kg/hamm termésben, az egységnyi öntözővíz mennyiséggel — a száraz