Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)

1-2. szám - Dr. Csókay István: A vízhasznosulás dinamikája néhány gazdasági növénynél

Dr. Csókay I.: A vízhásznosulás dinamikája néhány gazdasági növénynél Hidrológiai Közlöny 1972. 1—2. sz. 55 A görbék lefutása során maximum pont csak a kukoricánál keletkezett jelezve, hogy a 400 mm-es vízellátást követően csökkenő hozamértékek kialakulása várható. Lucernánál a vízellátás növelésével összefüggő hozam alakulása szintén kedvező érték, a termések a csapadék növekedésével lineáris összefüggést mutatva emelkednek. A 40 000 hektárt meghaladó területű, öntözött lucernatermesztést reprezentáló 196 üzemi mutató ismeretében — a lucernahozam és csapadék közötti összefüggés mellett — megállapítható, hogy az öt év átlagában 111 mm-es öntözővízzel kiegészített csapadék hatása is jól érzékelhető. Az egymással szinte párhuzamosan futó — 2. ábrán közölt — göbrék lefutása igazolja a lucernatermesztésnél az öntözővíz hozamnövelő hatását. A vizsgálat szerint a 111 mm-es átlagos vízpótlás (az öntözővíz ellátás éves szóródása 92—143 mm) 12—14 q/ha hozamtöbbletet eredményezett. A görbékből az is kitűnik, hogy a vízellátás előforduló felső határáig — 475 mm-ig — a hozamok egyenletesen növekednek, a víz és termés emelkedése egyenesvonalú összefüggést mutat, tehát a lucerna nagyobb vízmennyiséget is kedvezően hasznosíthat. A továbbiakban a víz és hozam kapcsolatot legerőteljesebben befolyásoló tényezők közül a tápanyagellátás hatását vizsgáltam. A tápanyagellátás tényszámai alapján 90 kg/ha (50 kg/kh) tápanyagellátási osztályközökbe rendezve az előfordulásokat és átlagolva azokat a tápanyagellátás eltérő szintjeinek megfelelő vízhasznosulási görbék megszerkesztését is elvégeztem. Kukoricánál, amint a 3. ábra szemlélteti, a három tápanyag osztályközbe rendezett hozam értékek a víz és tápanyagellátás, valamint á hozamalakulás szoros kapcsolatát tükrözik. A görbék alapján bizonyítható, hogv 0—170 kg/ha tápanyag-ellátottság esetén 325 mm-t, 171—260 kg/ha tápanyag-ellátottság esetén 375 mm-t, 261— kg/ha tápanyag-ellátottság esetén 425 mm-t *S • JELMAGYARÁZAT' 171-260 k 0-170 k j/ha hatóanyag l/ha hatóanyag /— / / X . \ / / \ \ \ / \ Csapadék // rim] « 0 150 21 10 250 300 350 h00 <i50 500 3. ábra. Csapadék és hozam-alakulás összefüggése kukoricánál a tápanyagellátás függvényében ábrázolva Abb. 3. Zusammenhang zwischen Niederschlag und Ertragsgestaltung bei Mais, in Funktion der Nährstoffversorgung dargestellt Fig. 3. The precipitation vs. crop yield relationship for maize, presented in terms of nutrient supply hOJELMAGYARÁZAT: - 261- Hg/ha hatóanyag 0-260 kg/ha hatóanyag I. ábra. Csapadék és hozam-alakulás összefüggése búzánál a tápanyagellátás függvényében ábrázolva Abb. 4. Zusammenhang zwischen Niederschlag und Ertragsgestaltung bei Weizen, in Funktion der Nährstoff Versorgung dargestellt Fig. i. The precipitation vs. crop yield relationship for wheat, presented in terms of nutrient supply meghaladó mértékben nem célirányos fokozni a vízellátást. A görbék szerint a fenti határértékeket meghaladó vízellátásnál hozamcsökkenés várható. Búzánál a tápanyagellátási értékek szóródása csak két osztályköz kialakítását tették lehetővé. A görbék itt is alátámasztották (4. ábra), hogy alacsonyabb ellátási körülmények között a csapadék növelésével nagyon mérsékelt hozamemelkedésre lehet számítani, viszont a magasabb tápanvag261- mm csapadék 161-260 mm csapadék 0-160 mm csapadék y 0-60 61-170 171-260 261-350 35HW Tápanyagé/látási osztólykőz, [kg/ha] hatóanyag 5. ábra. Tápanyagellátás és hozam alakulás összefüggése kukoricánál a csapadékellátás függvényében ábrázolva Abb. ö. Zusammenhang der Nährstoffversorgung und Ertragsgestaltung bei Mais in Funktion der Niederschlagsversorgung dargestellt Fig. 5. The nutrient supply vs. crop yield relationship for maize, presented in terms of precipitation depth