Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)
1-2. szám - Dr. Csókay István: A vízhasznosulás dinamikája néhány gazdasági növénynél
54 Hidrológiai Közlöny 1972. 1—2. sz. Dr. Csó kay 1 .: A vízhasznosulás dinamikája néhány gazdasági növénynél mert ez esetben a vízellátás határértékei tetszőlegesen állapíthatók meg — adott gazdasági növényre vonatkozóan segítséget jelenthet egy — az országos átlagot jól reprezentáló — adatsor statisztikai feldolgozása is. Mivel gazdasági adatokra támaszkodtam, mindjárt felmerülhet, vajon az üzemi eredmények vizsgálata hozzásegít-e bennünket a kitűzött cél eléréséhez? Egyértelműnek tűnik, hogy elsősorban az exakt kísérleteken alapuló kutató tevékenység feladata a termesztés eredményét befolyásoló tényezők — köztük a víz hasznosulásának — hatását tisztázni és az összefüggéseket kvantitatív formában megfogalmazni. Az üzemi mutatók értékelésekor kínálkozó megállapítások érthető okokból nem bírják el a tudományos elemzések eredményeivel történő közvetlen összevetést, alkalmasak azonban az összefüggések várható alakulásának, a jelenségek fejlődési tendenciáinak előrejelzésére és ebből következtetések levonására. Számításaim során a négy termelési ciklus alatt kukoricatermesztóst vizsgálva 325 000 lia búzatermesztést vizsgálva 306 000 ha lueernatermesztést vizsgálva 239 000 ha, területet felölelő üzemi vetésterület agrotechnikai mutatóiból és terméseredményéből indultam ki. A vizsgált üzemek száma: Búza Kukorica T ucerna Ev Ev termesztése esetén 1967 149 138 51 1968 164 132 75 1969 133 161 50 1970 —T 129 20 Összesen 446 570 196 Minden üzemet külön előfordulásként, termelési mutatóikat, mint egységnyi területre eső átlagokat vettem figyelembe. A vízelíátottság és hozam összefüggései, valamint a hasznosulás vizsgálatánál, a teljes tenvészidőszakban előforduló csapadék helyett az evapotranspiráció közelítő értékeként búzánál a III—VI. hó, kukoricánál az V—VIII. hó, lucernánál a III—VIII. hó csapadékösszegével, valamint az öntözővíz menynyiségével számoltam. Feltételeztem, hogy az átlagos talajadottságok mellett a gyökérzónát alkotó talajszelvény vízzel telített, ami többé-kevésbé ellensúlyozza a nyári lefolyásból adódó veszteséget. A görbék megszerkesztésénél az egyes előfordulásokat 50 mm-es csapadék osztályközöknek megfelelő tartományokba rendeztem és ezek átlagait képeztem. Az átlagolást megelőzően ellenőriztem, az egyes osztályközökben kiugró, extrém értékek találhatók-e. Az ún. Dixon módszert alkalmazva, a kiugró értékeket kizárva meghatároztam az előfordulások átlagait, majd a búza, kukorica és lucerna vízhasznosulási görbéit az 1. és 2. ábrán koordináta rendszerben ábrázoltam. 2. ábra. Természeten csapadék és hozam-alakulás összefüggése öntözött és száraz termesztésű lucerna növénynél Abb. 2. Zusammenhang zwischen natürlichem Niederschlag und Ertrags gestattung bei bewässerten und trockenen Anbau von Luzernepflanzen Fig. 2. The natural precipitation vs. crop yield relationship for alfalfa grwon by irrigation —- anil dry farming A görbék a vízellátás növekedésével párhuzamos termésnövekedést jeleznek, a görbék meredeksége (iránytangense) pedig az egységnyi vízmennyiségre jutó hozamalakulást fejezi ki. Csapadék és öntözővíz hatása a hozam alakulására A vizsgált növények vízhasznosulási görbéi alapján a búza, kukorica és lucerna között lényeges különbség állapítható meg. Igazolható, hogy a búza viszonylag szárazságtűrő növény, ezért a vízellátás változására kisebb mértékben reagál, ugyanakkor a kukorica és lucerna a kedvezőbb vízellátás hatására nagyon határozott hozamnövekedést mutat. 360 WO 4Ä7 1. ábra. Természetes csapadék és hozam-alakulás összefüggése búza és kukorica növényeknél Abb. 1. Zusammenhang zwischen dem natürlichen Niederschlag und der Ertragsgestaltung bei Weizen und MaisPflanzen Fig. 1. The natural, precipitation vs. crop yield relationship for wheat and maize Viiellifis [mm] SZÁRAZ TERMESZTÉSŰ LUCERNA
