Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)

11. szám - Szolnoki Elemér: Üzemeltető és tervező együttműködése a városi szennyvíztisztító berendezések eredményes és jó üzeméért

Hidrológiai Közlöny 1972. 11. sz. 515 Üzemeltető és tervező együttműködése a városi szennyvíztisztító berendezések eredményes és jó üzeméért SZOLNOKY ELEM É E* Különösen az ipari, de még a viszonylag hoszszabb múltú házi, városi szennyvíztisztításban alkalmazott technológiai eljárások és szerkezeteik is rohamosan fejlődnek, állandóan változnak. A szennyvíztisztító berendezés az „általános mérnöki mélyépítési létesítmény"-ből „vegyipari jellegű üzemmé" vált, melyben mind alaposabban kidolgozott technológia szerint — gépesítve és automatizálva — megy végbe a fizikai, — kémiai- és biokémiai művelet, vagy műveletsorozat, ugyanúgy, mint más vegyipari jellegű üzemben. A szennyvíztisztító berendezés olyan vegyipari jellegű üzem, ahol a feldolgozandó nyersanyag, azaz a nyers szennyvíz minőségileg és mennyiségileg változó. A gyártmány tehát a végtermék — a tisztított szennyvíz — szennyezettségi elemei nem haladhatják meg a hatóság által megszabott határértékeket. Más vegyipari technológiákban előre meghatározott mennyiségű és minőségű nyersanyagból állítják elő a terméket. Ez lényeges különbség, két alapvető követelményt von maga után, éspedig: a) a feldolgozandó nyers szennyvíz mennyiségi és minőségi ingadozásainak kedvezőtlen hatását csak az üzemi paraméterek tág határok közötti változtatásával lehet úgy-ahogy ellensúlyozni, b) a tápanyag mennyisége és minősége változó, így a folyamatok biokulturái vegyesek, összetételük a szennyvíztisztító berendezések reaktoraiban állandóan változók. Ezen okok miatt az optimális biológiai folyamatot — biológiai szennyvíztisztító berendezésben — gyakorlatilag csak kísérleti úton lehet beállítani. A hasonló folyamatokkal dolgozó fermentációs iparok végtermékei értékesebbek, a folyamat nagyobb fajlagos gyártási költséget elvisel, és a termék meghatározott összetételű biokultúrákkal előállítható. Ilyen feltételekkel létesített technológiai eljárások jobban műszerezhetők, üzeméhez képzettebb szakemberek biztosíthatók, így folyamatai viszonylag könnyebben irányíthatók. Gazdasági rendszerünkben a tervezés, a kivitelezés és az üzemeltetés munkaterületei elhatároltak. Ebből az elhatároltságból bizonyos káros következmények adódnak. A tervező általában kisebb üzemi gyakorlattal rendelkezik, és így rajzasztal mellett, megfontolással képzelheti csak el az általa tervezett szennyvíztisztító telep üzemét. A kivitelezőnek rendszerint nincs kellő szennyvíztisztítás-technológiai szakismerete és üzemeltetési gyakorlata. E vonatkozásban a leggyakrabban annyira tájékozatlan, hogy a megépült berendezések hidraulikai beszabályozását sem képes önállóan elvégezni. A technológiai folyamatok nem ismerése miatt a kivitelezés során olyan — nagyrészben rejtett — hibát követ le, mely később az üzemet kedvezőbb eset* Mélyépítési Tervező Vállalat, Budapest. ben megnehezíti, de igen gyakran előfordul, hogy meg is bénítja. Az üzemeltetőnek nincs mindig megfelelő szakértelme és felkészültsége — bár ezen a téren igen örvendetes változás vette kezdetét — a gépek üzembehelyezéséhez, bedolgoztatás alatt a beszabályozás jellegű munkák elvégzéséhez és a helyes üzemeltetéshez. Általában a szennyvíztisztító telepek megvalósításában közreműködők felsorolt adottságaira, lehetőségeire vezethető vissza, hogy az üzembehelyezést csak igen ritkán lehet a műszaki átadásátvételi eljárás befejeztével közvetlenül és zökkenőmentesen végrehajtani. A tervező, kivitelező üzemeltető hármasából ma még általában csak a tervezőnek van alaposabb technológiai szakismerete. így elsőrangú feladata a kivitelezést fokozott technológiai jellegű művezetéssel segíteni, az üzemeltetőt a létesítmény kezelésére betanítani, a megépült berendezések üzemi tapasztalatait felhasználva, megfelelő kezelési és karbantartási ismeretekkel a tisztítástechnológiában, szerkezetekben előforduló hibák megelőzéséhez, illetve gyors és eredményes javításához segítő irányítást nyújtani. Szükséges a megépült és üzembehelyezett szennyvíztisztító berendezések üzemét folyamatosan figyelemmel kísérni, és az így szerzett tapasztalatokat és tanulságokat gyűjteni, rendszerezni és újabb tervezéseknél hasznosítani. E téren — viszonylag rövid idő alatt -— jelentős eredményeket értünk el. Csökkentettük a tervezés gazdasági és erkölcsi kudarcait, az üzemeltetőt pedig sok bosszúságtól és kényelmetlenségtől szabadíthattuk meg. A Mélyépítési Tervező Vállalat az előzőekben vázoltakat felismerte, és fokozódó mértékben vesz részt az általa tervezett szennyvíztisztítási és más technológiai létesítmények kivitelezésének technológiai irányításában. A létesítmények próbaüzemét megszervezi, és annak lebonyolításában aktívan részt vesz, azok üzemét a próbaüzem eredményes lezárása után is állandóan figyelemmel kíséri. E tevékenység folytán igen jó és mind elmélyültebbé váló együttműködés alakult ki a Mélyépítési Tervező Vállalat és az üzemeltető válalatok között. Különösen vonatkozik ez a megállapítás a minden vonatkozásban erősödő, megyei víz- és csatornamű vállalatokra. Az egyéni és üzemi szennyvíztisztító telepek vezetői, dea megyei víz- és csatornamű vállalatok szakemberei is meglehetősen elszigetelt körülmények között dolgoznak, ily módon nincs sok lehetőségük a hazai és külföldi szakirodalmat tanulmányozni, és az általuk üzemeltetett szennyvíztisztító telepeken kívül másokat megismerni, és azok üzemét — technológiáját és szerkezeteit—megtekinteni. Ezért a tervezőre hárul a feladat , hogy —- konzultációs megbeszélések keretében — az újabb tiszti-