Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)
11. szám - Ábrahám Ottó–Takács Attila: Tatabánya szennyvíztisztító telepének fejlesztése. Városi tisztítótelepek optimális szakaszolásának grafikus vizsgálata
Dr. Ábrahám E.— Bartha I.: A nagyüzemű állattenyésztő telepek Hidrológiai Közlöny 1972. 11. sz. 511 GEPH AZ JELMAGYAR AZAT: Nyersvíz Iszap Mésztej Tisztított viz 1 Osztótartá/y 2 Vibrációs szűrik 3 Surrantó U Reaktor 5 Mésztq adagoló 6 Mésztej készítő tnrtóly 7 Mésztej szivattyúk 8 Nagykörös ree.sziv. 9 ElS/evegóztetó 10 Előülepíti H Levegőzteti 12 Utóülepítő 13 Rec.szivómed.ésferlitl. 1U Iszapsűrítő 15 Trágyaszóllltós 2. ábra. A hígtrágya kezelés folyamatábrája mechanikai és biológiai tisztítás esetén Fig. 2. Floiv diagram of liquid manure treatment in the case of mechanical and biological procedures kalciumhidroxidot adagolunk egy osztóbukón keresztül. A mésztej külön keverő reaktorban készíthető elő, majd a szivattyú közbeiktatásával az osztóbukóba kerül, melynek segítségével egy meghatározott része a folyékonyfázisba kerül, a fölösleges mennyiség pedig az osztóbukóból gravitációsan jut vissza a mésztejelőkészítő reaktorba. A folyadékfázist és mésztejet propeller keverővel ellátott reaktorba keverik össze, majd innen az elegy gravitációs úton egy függőleges áramlású ülepítő medencébe jut. Az ülepítő medence kotró szerkezettel ellátott, a lerakódott iszap lazítása, ill. az iszapgyűjtő tartályba történő továbbítása céljából. Az így kémiai és mechanikai úton kezelt folyékonyfázis az ülepítő belső palástja mentén levő bukóvályun keresztül távozik az öntöző vagy az istállóba visszakeringető szivattyúház szívóterébe. Az elfolyó folyékonyfázis minőségénél feltétlenül figyelemmel kell lenni a kihelyezendő talaj kémhatására, s azt annak megfelelően be kell állítani. Az ülepítőben keletkező meszes iszap eltávolítása gravitációsan vagy szippantó kocsival lehetséges az erre a célra kijelölt helyre. További kezelését a szilárd fázissal együtt kell megoldani. Ezen eljárás, valamint a további biológiai tisztítási eljárás folyamatábráját a 2. ábrán láthatjuk. Kémiai és mechanikai úton kezelt folyékony fázis további kezelése biológiai tisztító egységben A hígtárgva szilárd és folyadékfázisra történő szétválasztása után kémiai és mechanikai tisztításával még csak meg sem közelíthetők a szennyvízbírságra vonatkozó határértékek. Olyan esetben, ha hígfázis hasznosítása ill. elhelyezése nem jöhet számításba, és azt élővízű befogadóba kényszerülünk bevezetni, úgy a kezelt hígfázist további biológiai tisztításnak kell alávetni. A biológiai egység levegőztető és utóülepítő medencéből áll. E célra igen jól alkalmazhatók a bevált TABTA szennyvíztisztító berendezések. A műtárgyak nagyságrendtől függően készülhetnek előregyártott kivitelben acél- vagy vasbetonelemekből műgyanta ragasztással. Előregyártás esetén a helyszínen — az alapozási munkán kívül— szinte szerelő munkával valósítható meg a tisztító berendezés. A levegőztető medencébe a szennyvíz-iszapelegy intenzív keverését és a biológiai tisztításhoz szükséges oxigén biztosítását egy függőleges tengelyű, felületi levegőztető szerkezet ún. ABTA-aerator biztosítja. A szerkezet működési elve és kialakítása az említett funkciókon kívül alkalmas az automatikus iszaprecirkuláció biztosítására, melynek mennyisége tág határok között változtatható az optimális üzemeltetési feltételek biztosítása érdekében. Ez az előny különösen jelentős az igen magas szervesanyagtartalmú, kezelt folyékonyfázis esetén, mert a szokványosnál magasabb iszaprecirkuláció és iszapkoncentráció miatt lerakódás nem következik be. A levegőztető szerkezet helyes kiválasztása esetén a megnövekedett oxigénigény is kielégíthető, s az iszapkoncentráció és recirkuláció növelhetőségével lehetővé válik a tartózkodási idő csökkentése. A levegőztető medencéből az elegy gravitációs úton kerül a függőleges átfolyású útóülepítő medence merülőhengerébe. Az utóülepítőből a tisztított víz a belső palást mellett épített bukóvályún keresztül távozik a fertőtlenítő medencébe, s majd onnan a befogadóba. Az utóülepítő kotrószerkezettel ellátott az iszaplerakódás megakadályozása céljából. Az iszap az utóülepítő iszapzsompjába épített recirkulációs vezetéken át folyamatos üzemmel a levegőztető medencébe távozik. A fölösiszap leeresztése a beépített iszapsűrítő-tározó medencébe szakasosan lehetséges. Az iszapsűrítőből a tömör iszap gravitációsan vagy szippantó kocsival
