Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)
11. szám - Stehlik József: Különböző szennyvíziszapok hasznosítása és elhelyezési lehetősége hazánkban
502 Hidrológiai Közlöny 1972. 11. sz. Stehlik J.: Különböző szennyvíziszapok hasznosítása 2. táblázat Főbb iszapkezelési módszerek költségtcn.vezSi Ta6/itn;a 2. CmouMoamiuc &anmopbi OCHOSHWC Aicmoúoc oöpaöomKU una Table 2. Cost factors of the main methods of sludge treatment Költség % az iszap,, . . , szikkasztóágyas iszapkezelési mud (szárításos) kezelési módhoz viszonyítva Állandó iszaptavas 25 földön szétterítés és buszántás ; 50 Iszapszikkasztó-ágyas , 100 Komposztálás 1 125 Szfirőpréses j 200 Préselés égetéssel ' 225 Préselés szárítással* ! :i00 Vákuum szűrés + szárítás* { 600 I * A szárítás dobszárítóval. elhelyezési lehetősége ti mezőgazdasági hasznosítás. Ennek közvetett felhasználási módja a komposztálás. A komposzt: hulladékanyagokból készített, vagy keletkező szervestrágya. A komposztálás alatt irányított lebontási folyamatot értünk. A komposztálás lebontási biológiai folyamata túlnyomóan aerob, és ezért hőfejlesztő. Ezen hőtermelő folyamat révén 60—65 °C-ra felmelegedő nyersanyag biztosítja a fertőző patogén baktériumok megölését, és így döntő közegészségügyi szerepe van [7]. Az alapanyag jellegéből eredő többféle komposzt közül a szennyvíziszap utókezelésében elsősorban a városi szemét- ill. a fekálkomposzt jöhet számításba. Ez egyértelműen következik abból, hogy olyan nagyságú szennyvíztisztító telepeken kezdődik az iszapelhelyezési probléma, melyek már min. nagyközség, ill. kisváros nagyságúak (5000 leé felett) ahol rendszerint már állandó szemétbegyűjtés és űrgödrös fekáliszap elszállítás van. Itt pedig a talajerőgazdálkodási vállalatok helyi szervei rendszeres komposztkészítéssel foglalkoznak. A komposztozás döntő szerepo abban van a szennyvíziszap kezelésben, hogy kedvező összetételű trágya formájában biztosítja a kezelt iszapok mezőgazdasági hasznosítását, valamint lehetőséget ad nyers, ill. kevert iszap megfelelő aerob lebontására, mentesítve ettől a szennyvíztisztító telepet. A komposztkészítésnek egészségügyi, gazdaságossági és agronómiai szempontokat kell kielégíteni. A városi szemét és egyéb hulladékanyagok kom posztálásának alapvető és döntő feladata az egészségügyi ártalmatlanítás. Amint a szeméthordásnál a szemétkezelés, a csatornázás esetén az iszapkezelés, elsősorban egészségügyi kérdés és ártalmatlanításuk, továbbá elhelyezésük rendezett, intézményes megoldást kíván. A komposztálás tehát elsősorban hulladékártalinatlanító, egészségügyi tevékenység. Melyek tehát a komposztálás egészségügyi követelményei' 1. Az üzem feldolgozó kapacitása olyan legyen, iiogy a beérkező anyagot folyamatosan, vagy csak rövid ideig (3—4 óra) tárolással fel tudja dolgozni. A végtermék egészségügyileg ártalmatlan legyen. — A nem komposztálható haszonanyagok és — ramacs tárolása egészségügyi szempontból kifogástalan legyen. Általánosan biztosítsa a környezetvédelmet azaz — ne fertőzze az élővizeket és a talajvizet, — oly technológiával dolgozzon, mellyel elke rülhető a légy és rágcsáló veszély, — ne legyen bűzös, — a dolgozók a hulladékfeldolgozás során ne fertőződhessenek [7 ]. A komposztálásnak fontos gazdaságossági és agro nómiai kérdései is vannak, tekintve, hogy minden komposzttrágya csak jelentős állami dotációval értékesíthető. Ez államunk elsődleges közegészségügyi feladata a szemétkezelés terén. Ennek ellenére a komposztkészítő üzemek törekednek a gyártási költségek csökkentésére, hogy a termelt trágya egyáltalán értékesíthető legyen. A komposztálással járó bevételek a kiválasztható és újraértékesíthető anyagok értékesítéséből, valamint a komposzttrágya dotáció és eladási ár különbségéből tevődik össze. A vevő, azaz a mezőgazdaság által fizetendő vételár, a szállítási költség és a kiszórási költség együttes összege nem lehet nagyobb, mint a komposzt alkalmazásával járó megtérülés, többlettermelés értéke. A jó komposzt-tárgya beltartalmi értéke: vV=0,63 súly%; P 20 5=0,42%; K.,O=0,68%; CaÖ 3=8—10% szerves anyag: 19% nedvesség:" 50—60% 1 q komposztban levő N, P, K mennyisége: 2,5 kg pétisó+2,3 kg szuperfoszfát +1,5 kálisó keverékének felel meg [8]. A mezőgazdasággal szemben is fokozott igények merülnek fel hazánkban. A termelés fokozása azonban már csak a belterjesség növelésével történhet, tekintettel arra, hogy termőterületünk már nem növelhető, sőt az iparosodás rohamos fejlődésével lassan csökken is. A termelést növelő belterjes gazdálkodás egyik alapfeltétele a megfelelő trágyázás. Nagyarányú fejlesztés csak akkor lehetséges, ha gazdaságos hasznothozó, vagyis az általa elért többlettermelés értéke nagyobb, mint a trágyázásra fordított beruházási és üzemeltetési költség. A modern talajerőfenntartás során a trágyázás műszaki kérdései kerültek előtérbe, hiszen akár a trágya gyártása (műtrágya, szerves istállótrágya, vagy komposzt), akár annak a termőterületre juttatása mind megannyi technikai feladat. Országunk gazdasági helyzetében csak az a trágyázás, talajerőfenntartás jöhet mindinkább szóba, amely minél kisebb állami dotációt igényel, ahol a trágyát — legyen az mű — vagy természetes szerves — használó gazdaság könnyen lemérhető többlet jövedelemhez jut annak felhasználása révén. Ismert, hogy a házi szennyvíziszapok kedvezően keverhetők a házi szeméttel. Ezáltal a szennyvíziszapok kezelése egyszerűbbé és olcsóbbá válhat.
