Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)

11. szám - Stehlik József: Különböző szennyvíziszapok hasznosítása és elhelyezési lehetősége hazánkban

Stehlik J.: Különböző szennyvíziszapok hasznosítása Hidrológiai Közlöny 1972. 11. sz. 503 Annak megítélésére, hogy a szennyvíziszapok mezőgazdasági elhelyezése mily mértékben lehetséges, ezen belül pedig konkrétabban vizsgálva a közvetett, azaz a komposztozással történő iszapelhelyezés hazai jelentőségét, meg kell vizsgálnunk országunkban a jelenlegi és a jövőben várható szemét és iszapmennyiségeket. Mindenekelőtt vizsgálni kell a komposztozással feldolgozható iszapmennyiségeket. A Helyiipari Kutató Intézet és az OKI kísérletei, továbbá néhány Talajerőgazdálkodási Vállalat tapasztalatai szerint a kb. 34% nedvességtartalmú nyári szeméthez átlag 25% 93% víztartalmú fekális, ill. sűrített szennyvíziszap keverhető, külön nedvszívó adalék (tőzeg) hozzákeverése nélkül [9]. Ez az optimális keverési arány általában mindenütt biztosítható lenne, mert hazánkban azokon a településeiken, ahol központi szennyvíztisztító telep üzemel, és nagysága akkora, hogy már iszapelhelyezéssel komolyan kell foglalkozni, ott az esetek túlnyomó többségében rendszeres szemételhordás és esetleg szemétkezelés van. A 3. táblázatban közlünk egy összeállítást annak szemléltetésére, hogy megítélhessük hazánkban a közművesítés és szemétkezelés helyzetét. 3. táblázat közművesítés és szeméthegy üjtés helyzete Taß.nnia 3. nojioMceimc KOMMyita.ibtwco cMpoumc.ucmr.a it cSona Mycopa Table 3. The situation in sewerage and refuse collection s (4 <e Budapest Vidék Összesen o CO tdb] . 1. Vízhálózatba bekapcsolt lakások (db) r>5o ooo 400 000 950 000 2. Csatornahálózatba bekapcsolt lakások (db) 453 000 247 000 700 000 í. Tisztított űrgödrök, tárolók (db) 150 000 150 000 300 000 4. Szeméthegy fi jtésbe bekapcsolt lakások (db) «00 000 500 000 1 100 000 Komposztálásra alkalmas éves szemét mennyisége (t/év) 1970 300 000 250 000 550 000 1080 350 000 350 000 700 000 H. Komposztálásra számításba vehető szennyvíziszap 93% víztartalommal (t/év) 197(1 30 000 100 000 130 000 1980 50 000 200 000 250 000 A táblázat adatai részben az 1968-as statisztikai zsebkönyvből, részben felméréseinkből származnak. A táblázatban közöljük a víz- és csatornahálózatba bekapcsolt lakások számát, valamint a köztisztasági hivatalok és a talajerőgazdálkodási vállalatok által begyűjtött szemét mennyiségeket, és a tisztított űrgödrök számát, valamint a szennyvíztisztító telepek termelt iszapmennyiségeit. A táblázat 5. sorában a komposztálásra alkalmas szerves szemétmennyiség szerepel. A budapesti 300 000 t/év mennyiség kezelésével a Fővárosi Talaj erőgazdálkodási és Értékesítési Vállalat foglalkozik, ezért ez a számításból kihagyható, tekintettel arra, hogy a főváros szennyvizeinek elenyésző töredéke kerül tisztításra, amely esetben szennyvíziszap keletkezik. Látható, hogy elsősorban vidéken, a kisvárosok ban levő szennyvíztisztító telepek adnak jelentős mennyiségű komposztálásra figyelembe vehető szennyvíziszapot. Ez a 93% víztartalomra számított iszap is oly mennyiségű (az ország összes szennyvíztisztító telepén kb. 300 000 t/év keletkezik, melyből 2/3 rész elhelyezése nagyjából meg oldott), hogy a rendelkezésre álló szemét mennyiség kiegészítő nedvszívó adalék nélkül nem elegendő. Ezért a következőket kell továbbá figyelembe venni ós mérlegelni. A szerves trágyák használata országunkban is egyre csökken. A mezőgazdasági szakemberek sze rint a terméseredmények fokozása műtrágyák használatával elérhető, de túlzott felhasználásuk esetleg a talajok mineralizálódásához is vezethet. Célszerű tehát, hogy legalább az ország azon területein törekedjünk mindjobban a szennyvíziszapok és szemét komposztozására, ahol arra a leg kedvezőbbek a nyersanyag-, az éghajlati-, meg a talajviszonyok. A tőzeg, mint nedvszívó keverő anyag, jó tulajdonságai mellett mindinkább negatív tényezővé válik az ipari szervestrágyák előállításában. A je lentősebb tőzegtermelő helyek Zala, Somogy és Győr—Sopron megyékben vannak. Ez a tőzeg vagvon is rohamosan csökken a szervestrágyaipar és a mezőgazdaság tevékenysége miatt. A leglényegesebb azonban, hogy a 10,50 Ft/cj értékű tőzeg 250 km-re történő szállítási költsége 10 Ft/q [8]. Ez a meghatározója annak, hogy az ország K-i, DK-i megyéiben szóba sem jöhet a szennyvíziszapok keverésénél a tőzeg felhasználása. — Kedvező azonban, az iszapkezelés szempontjából, hogy ezen DK-i megyék az ország legszárazabb vidéke. Az ég hajlati vízhiány —200 és —300 mm/év közötti, ami iszapszárítás szempontjából feltétlenül figyelembe veendő tényező. Talajok minősége az ország talajtérképe szerint igen sokféle. Egynémelyike kívánja a bőséges szervestrágyázást. Ezek közül is elsősorban az agyagtalajok, meszes talajok ós a homoktalaj [10]. Mindezen talajok igen nagy százalékot képviselnek a már előbb említett éghajlat ós nyersanyag helyzet szempontjából kedvező D-i és DK-i megyéinkben. Látható az elmondottakból, hogy a szennyvíztisztító telepeken a technológiák során keletkező szennyvíziszapok kezelésére ós elnclyezósére igen sok lehetőség kínálkozik. A sok lehetőség alapos ismeretet ós gondos körültekintő munkát kíván meg a tervezőtől, hogy javaslatot tehessen egy-egy szennyvíztisztító telep iszapjának komposztálás sal történő továbbkezelésére, majd mezőgazdasági hasznosítására. Összefoglalás, javaslatok a szennyvíziszapok kezelésére Hazánkban, jelenleg és a közeljövőben is minél olcsóbb szennyvíziszap kezelést kell megvalósítani, teljes mértékben biztosítva az egészségügyi követelményeket. 1. Olyan szennyvíztisztító telepeknél, ahol a közelben városi szemét komposztálása, ill. tőzeges