Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)
11. szám - Stehlik József: Különböző szennyvíziszapok hasznosítása és elhelyezési lehetősége hazánkban
500 Hidrológiai Közlöny 1972. 11. sz. Stehlik J.: Különböző szennyvíziszapok hasznosítása 1. táblázat Házi szennyvíztisztító telepeken keletkező iszapok jellege és mennyisége TaöAuija 1. XapaKmep u KOAutecMeo eo3HUKawufux, na öoMOGbix oiucmHbix ycmaHoenax, u/ioe Table 1. Type and volume o} sludges produced at sewage treatment plants Isz apok keletkezése Szilárd Iszap 3 >C5 N I» Iszapfajta és tulajdonságai a. tartalom* [g/leé/ Víztart.** [%] menynyiség [1/leé/ CG nap] nap] A) t'lcpítő berendezés 1. rothasztóval 1. Ülepítőből kiszivattyúzott friss nyers iszap 54 97,5 2,16 2. Sűrített nyers iszap 54 95 1,08 s! Kirothadt sűrített iszap 34 87 0,26 4. Szikkasztott anaerob roth. iszap 34 55 0,13 II) Eleveniszapos technológia elő és utóülepítővel 5. Friss, nyers iszap előülepitőből 54 97,5 2,16 6. Fölösiszap utóülepítőből k 31 99,3 4,43 n 25 98,5 1,67 7. Sűrített fölösiszap k 31 98,5 2,07 25 98 1,25 Kevert iszap elő- és utóülepítő bői sűrítés után 85 95,5 1,87 k 79 95,5 1,75 9. n Anaerob rothasztott kevert iszap k 55 93 0,79 n 52 90 0,52 10. Szikkasztott kirothasztott iszap k 55 55 0,23 n 52 55 0,22 Biológiai Mechanikai tiszhtás tisztítás (eleveniszap) ii (szűrés, ölepités) ISZAP KEZELESE 1. SURITES 11. Gravitáció, sűrítés (85-58) 1.2. Keverés (85-37) 1.3. Flotálás (85-SB) 3. VÍZTARTALOM CSOKKENTES 11 Természetes r 3 ÍÍ lsz 0™ (80) 3.1. lermeszetes ^ (go ) 2. STABIUZALAS A D'niíir,'ni JU- Aerob kezelés 1. Biologin \_ 2.1S. knaerobrothasz/ós 2. Kémiai 3. Fizikai 221. Szervetlen vegyszeradagolás [ 2.2iszervesfszervetlen vegyszer adagolás 131. ksványianyag adagolásával [ l32.Hőkezelés (kondicionálás) 4. SZÁRÍTÁS 41. Természetes 4.W. Iszapágy (50-65) (szikkasztás) L 4ff. Iszaptó(60-75) 4.2. U.U. Gázzal (10-20) li.22. Olajjal (10-20) Megjegyzések: k = kisterhelésű berendezés. ?& = nagyterhelésű berendezés. * Az MSZ 15302—62 szabványtól eltérő, kissé növelt mennyiségek. ** Az MSZ 15302 szabványtól általában eltérő, a valóságnak megfelelő magasabb víztartalmú éltékek. (IMHOFF 1969. kiadású könyvéből.) Látható az 1. ábráról, hogy a végcélt más-más technológiai lépcsőkkel is el lehet érni, éppen ezért az iszapkezelésre egységes, általánosan alkalmazható eljárást adni lehetetlen. A legmegfelelőbb eljárás a fennálló különféle lehetőségek gazdaságilag jól megalapozott kombinációja. Jelenleg még nem rendelkezünk a modern víztelenítési és szárítási eljárások hazai tapasztalataival, tekintve, hogy ilyen berendezéseink nincsenek, így egy-egy terv készítésekor, a gazdaságossági számítások során, csak a külföldi berendezések irodalmi adataira támaszkodhatunk. Ezen lényeges tényezőt figyelembe véve, számítanunk kell arra. hogy egy-egy feladat esetén a szóba jöhető megoldások költségbecsléseinél i 25% nagyságú hiba is előfordulhat. Éppen ezért gazdaságossági szempontból feltétlenül előnyösebbnek azokat a megoldásokat vehetjük biztosra, melyek a másiknál min. 25%-al kisebb összköltséget jelentenek az egységre, azaz 1 m 3, vagy 1 t kezeletlen iszapra vonatkoztatva. Bármilyen iszapelhelyezést is választunk az iszapkezelésnél, az előzetes iszap víztelenítésnek döntő szerepe van. Az elősűrítés valamennyi iszapkezelési eljárás első technológiai lépcsője. Tekintettel arra, hogy a kezelendő iszapok az előés utóülepítőkből igen nagy (~ 98%) víztartalommal érkeznek, jó hatásfokú sűrítést végezhetünk 3.21. Szúróprés (50) 3.2. Mesterséges 321 vikum s M < 7S) .3.23. Centrifoga (80) .3.24 Vibrációs szita 5 ELHELYEZÉS 5.1. Mezőgazdasági hasznosítás (10-98) (közvetlen) 5.2. Mezegazdasági hasznosítás (60-75) komposztozás (közvetett) 5.3. Feltöltés (10-75) (szikkasztás vagy égetés otón) Megjegyzés•• zórqjelben a kezelési móddal elérhető víztartalom nagyságrendje [%] 1. ábra. Iszapkezelési módok áttekintő ábrája Puc. 7. O63opttaa cxeMa Memodoe oőpaóomKu UAÜ Fig. 1. Review of sludge treatment methods egyszerű, kevert, vagy keverés nélküli gravitációs sűrítőkkel, — megfelelő tartózkodási idő mellett — hiszen ha 98%-os víztartalmú friss iszapot csak 96%-ra sűrítjük is be, úgy az eredeti térfogat 50%-os csökkenését értük el [2]. Fontos megjegyezni, hogy sűríteni csak megfelelően stabilizált iszapot lehet. Amennyiben ez nem történik meg, pl. nyers és kevert friss iszapok esetén, csak rövid (3—4 órás) sűrítési időt szabad tervezni, mert megindul az iszapban a gázképződés, ami bűzterjesztéshez, ill. a sűrítési hatásfok romlásához vezet [3]. A stabilizálás alapvető feladata, az iszap víztelenítési feltételeinek kedvezőbbé tétele. A három fő stabilizálási technológia jelentőségük sorrendjében : biológiai, kémiai, fizikai. Napjainkban — a hazai és világviszonylatban egyaránt — a fő stabilizálási módszert és ezzel együtt az iszapkezelésgerincét az anaerob biológiai kezelés képezi. A biológiai stabilizáláson kívül a kémiai az amelyik térhódításával a jövőben számolni kell, A biológiai kezelések aerob és anaerob módszerekre bonthatók, ezek közül is az (anaerob) rothasztás az, amelyik — különösen nagy telepeken — az
