Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)

11. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

498 Hidrológiai Közlöny 1972. 11. sz. Blum A.: Az ipari szennyvizek hatása kai jobban károsítják az adott tisztítóberendezés működését, mint a minőségi változások, mert utóbbiakat az eleveniszap adszorbeiós képessége és az iszapkoncentráció viszonylag gyors növeke­désének lehetősége jól tompítja. A modellkísérlet adatsorának értékelésekor mindig szem előtt kell tartani, hogy a valóság körülményei lényegesen kedvezőtlenebbek, és a végleges nagyberendezés várható hatásfokát ezzel összhangban kell meg­szabni. A cikkben szereplő számadatok és megállapí­tások a Mélyépterv Víz- és szennyvízkísérleti osz­tálya által 20 éven át a szennyvíztisztító telepek tervezéséhez végzett felmérő vizsgálatok és tisz­títástechnológiai kísérletek, valamint az üzembe­helyezés próbaüzemi méréseinek szakvéleményei­ből származnak. így mintegy 2300 mérés, több mint 15 000 adata került feldolgozásra. BJiiiHHHe npoMbiuiJieHHbix CTOHHMX BOA Ha xanecTBO H OMHUtaeMOCTb rOpOflCKHX CTOHHBLX BOA B/iy.u A. OCHOBHblM VCJIOBIICM COOpyWCHIIM OHHCTHOH CraHL(HM c xopouiHM Knjl ii 3Kono.Mii'iHoro nocTpoemiH H Aefi­CTBH5I ÍIBJIHCTCÍt TO'lHOe 3H3HHC KOJIHHeCTBa H KaweCTBa omiuiaeMbix ctomhux boa. Ha ocHOBaium xapaKTepa híí­cejienHwx mcct b CTaTbe nepciiiCJUUOTCH b rpynnnpoBan­HOM BHAe KOHKpCTHUe, H3MepeHHbie 3HaMCHHa, a HaCTHMHO anajiii3npycTCH bjihhhhc oT/iejibnux npoMbiwjieHHux CTOMHWX BOA H 3HaHCHHC HCCJICAOBailIllí, npOBCACHHUX H» iwoflejin. The impact of industrial wastes on the quality and treatment of domestic sewage By Blum, A. (Miss) No wastewater treatment plant of high efficiency, economic design and cheap operation can be constructed unless the quality and quantity of wastewater to 1m handled is accurately known. Actual observed values are listed according to tho character of settlements and the impact of different industrial wastes, as well as tho im­portance of model testing s*re analysed. MOCSARAS TERÜLETEK HIDROLÓGIÁJA MINSZK. 1972 A Nemzetközi Hidrológiai Szövetség (IASH) a/, UNESCO ós a Belorusz Szovjet Szocialista Köztársaság kormánya támogatásával 1972. július 17—24. között Minszkben tartotta meg a „Mocsaras területek hidroló­giája" című nemzetközi szimpozionját. A szimpozionra Soltész József OVH főosztályvezető vezetésével 28 tagú magyar csoport utazott (az OVH, a VITUKI, a VIKÖZ, a VIZITERV, a Vízügyi Igazgató­ságok és társulatok szakembereiből állt a küldöttség). Dr. Kovács György a Nemzetközi Hidrológiai Szövet­séget képviselte és a Szövetség nevében üdvözölte a résztvevőket. A szimpozion egyik elnökhelyettesének dr. Kienitz Gábor tudományos osztályvezetőt választották meg, aki ebben a minőségében all. témakör ülését vezette. A szimpozionra három témakörben küldtek be szak­dolgozatokat: I. Hidrológiai, klimatológiai, hidrogeológiai, botani­kai és pedológiai kutatási módszerek és eredmények a mérsékelt égövi mocsaras területeken (17 dolgozat). II. A vizháztartási mérleg számításának módszerei és eredményei (12 dolgozat). III. A vízrendezési tevékenységeknek és beavatkozá­soknak a hidrometcorológiai viszonyokra gyakorolt ha­tása előrejelzése (12 dolgozat). A szimpozion üléseit témakörönként két-két összefog­laló előadás vezette be, majd a szerzők ismertették dol­gozataikat, válaszoltak az ismertetés után feltett kérdé­sekre. Magyarországról Fehér Ferenc (VITUKI) küldött be dolgozatot „Kötött talajok talajcsövezésének hidrauli­kai modellje" címmel. A szimpozion elsősorban a vízháztartási mórlegek számításában hozott értékes eredményeket. .Javaslat­ként elhangzott a vízháztartási egyenlet tagjának mé­rése és a hiba megadása. A talajvízháztartási jelleggörbének több, mint 15 óv dr. Kovács György által felállított elméletet mérési ered­ményekkel támasztották alá. Dr. Kovács György beje­lentette, hogy az IASH project-et indít az evapot ranspi­ráeiós adatok egységes feldolgozására. Fehér Ferenc VÍZSZENNYEZÉS A DUNÁN Többnapos vizsgálatsorozattal egybekötött nyomozás alapján az az erősen megalapozott gyanú merült fel, hogy az osztrák Duna-szakaszon 1972. szeptember 4. tájt bekövetkezett halpusztulás — mely 40 t étkezési hal pusztulását okozta — a Krems-Chemie üzem szennyvizé­ből származik az Alsóausztriai Vízügyi Felügyelet (Niederösterreichische Technische Gewässeraufs ichlsbc­hörde) szept. 13-án Wien-ben kiadott jelentése szerint. A Krems és Ort közötti Duna-szakaszon bekövetke­zett vízszennyeződésért először 4 üzem kerülhetett gya­núba. A vizsgálatok eredménye alapján, melynek során elhullót,t halakat és vízmintákat is vizsgált a Szövetségi Vízbiológiai Intézet (Bundesanstalt für Wasserbiologic und Abuxtsserforschuttg), a szennyeződést okozó mérgező anyagokat csak a Krems-Chemie üzemében tárolhatták a kérdéses körzetben. Ennek ala]jján az Alsóausztriai Víz­ügyi Felügyelet (Technische Gewässeraufsicht beim Amt der Niederösterreichischen Landesregierung) Krems váron Tanácsának adja át a vizsgálati eredményeket a tette« elleni büntető eljárás megindítása céljából. A Krems-Chemie termelésvezetője, Franz Thenner az osztrák TV-nek adott interjújában beszámolt a techno­lógiai eljárás azonnali ellenőrzésének, ill. átvizsgálásának eredményeiről, melyekből szerinte semmiféle támpont nincs a vállalat vétkességére. A kiszabható büntetés az 1959. évi osztrák törvény szerint 20 000 schilling lehet. A Mezőgazdasági és Erdészeti Minisztériumhoz néhány hónapja nyújtottak be javaslatot a kiszabható büntetés megemelésére. Harrach Walter (Mosonmagyaróvár)

Next

/
Thumbnails
Contents