Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)
11. szám - Blum Anna: Az ipari szennyvizek hatása a városi szennyvizek minőségére és tisztíthatóságára
496 Hidrológiai Közlöny 1972. 11. sz. Beszámoló Az ipari szennyvizek hatása a városi szennyvizek minőségére és tisztíthatóságára BLUM ANNA* A közművek és ezeken belül a csatornázás és szennyvíztisztítás létesítményei igen jelentős hányadát képviselik a települések beruházási és fenntartási költségeinek. Nem közömbös tehát, hogy építésük és üzemeltetésük — amellett, hogy a legkorszerűbbek és rendeltetésüknek a legjobban megfelelnek — a leggazdaságosabb módon történik-e. E követelmény optimális kielégítésének egyik alapfeltétele, hogy a tervezés időpontjában az elvezetendő és tisztítandó szennyvizek mennyiségét ós minőségét a részletekig menő teljességgel ismerjék, és a jövőben várható változásokat kielégítő pontossággal beesüljék. A városi szennyvizek mennyisége és minősége A rohamos városiasodással, az ezzel kapcsolatos ipartelepítéssel és az ipar nagymérvű fejlődésével párhuzamosan nő a keletkező szennyvizek menynyisége és szennyezettsége. Ütemét két — egy iparilag fejlett és egy most fejlődő — város példája mutatja (1. táblázat) A szennyvíz mennyiség és minőség változása az idő függvényében A győri szennyvízben az ipari eredetű aránya 1955-ben 53,6%, 1971-ben 65,8%, a gyöngyösiben pedig 1955-ben 2,3%, 1963-ban 25,5%, 1967-ben 33,8% volt. * Mélyépítési Tervező Vállalat, Budapest . A városi szennyvizek fajlagos mennyisége és a lefolyás időbeni megoszlása függ a település jellegétől és az ipari létesítményektől. A gyári lakótelep típusúakra — még ha lakoslétszámát tekintve nagyságrendileg vagy közigazgatásilag város is — a nagyobb fokú komfort következtében nagyobb fajlagos értékek és a gyári munkarendhez szigorúan alkalmazkodó szenny vízlefolyás a jellemző. Az olyan kisebb városok esetében, melyek rendszerint egy, legföljebb két — szennyvíztermelés szempontjából jelentős —- üzemmel rendelkeznek, a fajlagos kommunális vízfogyasztás kisebb, és jól megkülönböztethetők az ipari és a házi szennyvízlefolyás csúcsértékei. A nagyobb, fejlett ipari városok szennyvízmennyisége elsősorban az ipar vízfelhasználásának ós szennyvízkibocsátásának függvénye. A csúcshozamok elmosódottak, amit az egyesített rendszerű hálózatoknál a hűtővizek még jobban tompítanak. Külön csoportot képviselnek az iparral egyáltalán nem rendelkező üdülőhelyek (2. táblázat). A szennyvizek összetételére elsősorban az ipari fejlődés nyomja rá a bélyegét. Nemcsak az ipari eredetű vizek részarányának folytonos növekedése tükrözi ezt, hanem az ipari termékek egyre szélesebb körű elterjedése is. így a mosóaktív anyagtartalmú Példa a szennyvizek mennyiségi és minőségi változására 1. táblázat Győr belvárosi kitorkolás Gyöngyös 1955 1969 1971 1958 1961 1963 1967 Vízmennyiség [m 3/nap] BOT 5 [mg/l] 0 2 fogyasztás [mg/l] 2 óra alatt leülepedett iszap [ml/l] 10 800 231 180 2,1 26 064 436 235 3,7 31 101 477 287 3,0 120 69 109 0,2 498 157 216 2,9 1464 455 312 2,8 2649 733 425 13,1 A szennyvízlefolyás és szennyvíz minőség a település jellegének függvényében 2. táblázat Település jellege Település neve Mérés éve Vízmennyiség [m : i/nap] 1 órás max. min. az átlag órai hozam %-ában BOI 5 [mg/l] 2 óra alatt ülepedő iszap i [ml/l] Űj szoc. lakótelep Lenin város Kazincbarcika Dunaújváros 1972 1963 1968 3 606 6 165 12 480 170 51 126 88 209 30 147 142 239 1,8 1,8 0,5 Község nagyságú város Zalaegerszeg Hatvan Nyíregyháza Békéscsaba 1967 1967 1968 1968 2 044 3 659 6 591 7 594 154 50 146 42 141 54 130 45 568 238 1092 477 3,6 2,2 6,6 8,4 Nagyváros Pécs Győr Miskolc 1958 1970 1970 9 037 56 266 74 844 123 75 127 77 123 7S 529 485 212 11,5 5,6 16,2 Gyógy-, ill. üdülőtelep Balatonalmádi Hévíz Hajdúszoboszló 1970 1965 1970 1 100 1 236 1 683 153 21 143 22 164 29 165 60 136 3,9 0,9 4,3
