Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)

11. szám - Muhits Tamás: Terv a rothasztott városi szennyvíztelepi iszap üzemi víztelenítési kísérletére

Hidrológiai Közlöny 1972. 11. sz. 489 Terv a rothasztott városi szennyvíztelepi iszap üzemi víztelenítési kísérletére MTJHITS TAMÁS' A lakosság céljait szolgáló közüzemi ellátás fejlesztésével és az iparosítással párhuzamosan a csatornahálózatokon levezetett szennyvíz mennyisége gyors ütemben emelkedik. A rendelkezésünkre álló vízkészletek megvédése a növekvő szennyeződéstől mindenki által ismert, közös feladat. A világszerte kifejtett elméleti és gyakorlati erőfeszítések már eredményt hoztak hazánkban is a technológiai eljárások tökéletesítésében, a kiszolgáló géplánc fejlesztésében is jelentős a műszaki előrehaladás. Kevesebb figyelmet szentelünk a szennyvíz tisztítása közben keletkező, az oldott és kolloidális anyagok lebontása során képződő és a lebegőanyag elválasztásával nyert iszapnak, pedig annak mennyisége nyilvánvalóan követi a szennyvíz mennyiségi és minőségi változásait. A városi eleveniszapos szennyvíztisztító berendezésekben a tisztítási rendszerből származó iszap mennyisége a tisztított vízmennyiségének I—2%-át is eléri. Az elmúlt időszakokban, szerényebb keretekben hazánkban is folyt az eddig nem alkalmazott iszapkezelési eljárások elméleti és technikai kérdéseinek, ezek között a különböző iszapvíztelenítési eljárások vizsgálatára irodalmi feltáró és laboratóriumi kísérleti munka, de az eredményeknek az üzemi gyakorlatba történő átültetésére még nem került sor. Ennek oka egyrészt az, hogy a műszaki, gazdasági egészségügyi stb. kérdések összefüggéseire vonatkozó ismereteink hiányosak. Másrészt az, hogy az azonos feladatra a szakirodalom — például az iszap víztelenítésére — túlságosan sok, számos esetben egymásnak ellentmondó, a döntést megnehezítő részleteket tartalmazó eljárásokat ajánl. Hátráltatja az új iszapvíztelenítési eljárások bevezetését, hogy a technológiai kutatással nem párosul, a műveleteket végrehajtó gépek és gépláncok fejlesztésére, hazai műszaki, gazdasági vonatkozásainak feltárására irányuló céltudatos tevékenység. Ennek hiányában a technológiai kutatási eredmények a műszaki gyakorlatban csak lassan jelennek meg. A közelmúltban kidolgozott nagy városi szennyvíztisztító berendezések tervei az anaerob úton lebontott iszap víztelenítésére — műszaki, gazdasági szempontból elfogadott, bevezetett eljárás hiányában — még nem tartalmazhatnak megnyugtató megoldást. Az üzemelő és a közeljövőben megvalósuló szennyvíztisztító berendezések iszapkezeléseinél meglevő hiányosságok megkövetelik — a már rendelkezésünkre álló ismeretanyagra alapítva — valamilyen víztelenítési eljárás bevezetését, még annak feltételezésével is, hogy a választás nem a hazai viszonyoknak legjobban megfelelő eljárásra esik. Az eddigi kutatások sajnos nem adtak használható eszközt a különböző víztelenítési eljárások közötti egyértelmű döntéshez, * Mélyépítési Tervező Vállalat, Budapest. ezért a következőkben részletezett szempontok szerint választottuk ki a vákuum-dobszűrő alkalmazásán alapuló iszapvíztelenítési eljárást, amelyet a legégetőbb problémák megoldására alkalmasnak véltünk, és javasoltuk ennek nagyüzemi vizsgálására kísérleti üzent létesítését. A választást alapvetően befolyásolta a Láng-Gépgyár gyártmányaként rendelkezésre álló, megfelelő kiegészítéssel folyamatos iszapvíztelenítésre alkalmassá tehető, dobszűrőgép, valamint az a statisztikai ismeret. miszerint a szennyvíziszap víztelenítésére világszerte létesített üzemek túlnyomó többsége vákuum-dobszűrővel dolgozik [1, 2j. A kísérleti üzem a Székesfehérvári Víz- és Csatornamű központi szennyvíztisztító telepén létesül. A helykijelölést a vállalat messzemenő segítőkészségén túl, a tisztítótelep folyamatban levő fejlesztése is indokolja. A kísérleti berendezés, mivel az szervesen kapcsolódik a telep technológiájához, a kísérletek kedvező eredménnyel történő lezárása után üzemszerűen dolgozhat tovább. A kísérlet célja és a kísérleti berendezéssel szemben támasztott követelmények A kísérleti berendezés célja olyan a városi szennyvíztisztító berendezés iszapjainak víztelenítésére alkalmas üzemi technológiai eljárás és géplánclétrehozása, mely hazai viszonyok között, közepes ós nagy szennyvíztisztító berendezésekben másutt is alkalmazható. A hazai viszonyoknak megfelelő víztelenítési eljárásnak — tehát a kísérleti berendezésnek is —- az alábbi követelményeknek kell technológiai vonatkozásban eleget tenni: — ,a változó iszapminőségekkel szemben legyen az eljárás viszonylag érzéketlen, — legyen kézben tartható, tehát szolgáltasson különböző gépi és kémiai technológiai paraméterekkel befolyásolható végeredményt, — alapuljon a hazai előállítású, kis mennyiségben adagolt és olcsó vegyszerek felhasználásán, — eredményezzen közúton, vagy vasúton normál járművel szállítható víztelenített iszapot, — biztosítsa a szűrlet és a szűrőkendő mosóvíz viszonylagos tisztaságát, — ne kívánja mezőgazdasági és szennyvíztechnikai szempontból káros vegyszerek alkalmazását. Az alkalmazott gépek — illeszkedjenek a tisztítótelepek üzemi körülményeihez, azaz robusztusak, a túlterhelés elviselésére alkalmasak és a csatornaművek gyakorlatának megfelelőek legyenek, —• a folyamatos üzemmódra legyenek alkalmasak, — a kislétszámú, alacsonyabb képesítésű kezelőszemélyzettel legyenek üzembeit tarthatók,