Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)

11. szám - Muhits Tamás: Terv a rothasztott városi szennyvíztelepi iszap üzemi víztelenítési kísérletére

490 Hidrológiai Közlöny 1972. 11. sz. Muhits T.: Terv a rothasztott városi szennyvíztelepi iszap víztelenítésére — fokozott figyelmet, vagy fizikai erőkifejtést ne igényeljenek, — csatornaművek gyakorlatának megfelelő karbantartási munkát igényeljenek. A választást befolyásoló gazdasági szempontok Az alacsony beruházási költség, ezen belül alacsony tőkés importgéphányad, A víztelenített iszapra vetítve alacsony önköltség, ezen belül olcsó vegyszer és alacsony energiafelhasználás. Az előzőkben összefoglalt — talán nem ily rövi den fogalmazott szempontok szerint — alapos elő készítő munkát végeztünk. Ennek során beigazolódott, hogy a városi szennyvíztisztítás során keletkező iszap víztelenítésére közvetlenül felhasználható készüléket és gépeket, illetve kipróbált gépláncokat a hazai ipar nem gyárt. Referenciákkal rendelkező cégektől teljes berendezés külföldről való beszerzése a lehetőségeinket messze meghaladja. Az elemzéseink során megállapítottuk, hogy a figyelembe vehető változatok közül, a technológiát kiszolgáló gép-, lánc lényeges elemeit tekintve, gépi iszapvíztelenítés hazai gyártásban vákuum-dobszűrővel valósítható meg, mert a Láng-Gépgyár más célokra gyártott vákuum-dobszűrője —- viszonylag kevés módosítással szennyvíziszap víztelenítésére felhasználható. Előkészítő munkánkat [3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 101 a laboratóriumi [12] és felüzemi [11] méretben végzett kísérletek igazolták. Ezek során megállapítottuk azokat a legfontosabb technológiai és gépi jellemzőket, amelyek alkalmasak az üzemi méretekben végzett kísérletek kielégítő megala pozására. Technológiai vonatkozásban megállapítottuk -— a kirothasztott szennyvíziszap mosásának a gravitációs iszapsűrítésre gyakorolt hatását, azo nos fajlagos kémiai kondicionáló szer adagolása mellett a szűrési ellenállás csökkenésének mértékét, — a mosott iszap gravitációs sűrítés közbeni kedvező viselkedését, — a kondicionáló szerek optimális arányát, faj lagos adagját és reakció idejét, továbbá a keverés kedvező erősségét, — a kísérletekben alkalmazott félüzemi, 1 m

2-es vákuumdobszűrő üzemi paraméterei változtatásá nak a szűrési eredményre gyakorolt hatását, — a folyamatos, azonos teljesítményű szűrési eredményhez a szűrővászon üzem közbeni visszamosásának szükségességét. A kísérletek legfontosabb eredményét a legutolsó megállapítás képezte, mert a szűrő vászon vissza mosásának elengedhetetlen volta az üzemi kísér letek alapgépének — a vákuum-dobszűrőnek — szerkezeti kiegészítését tette szükségessé. A kísérletek többi eredménye tulajdonképpen csak az irodalmi adatok megismétlését és kézzel fogható igazolását eredményezte. Az utóbbi megállapítás érvényes a tervezett üzemi kísérleti berendezés egészére is, szó sincs arról, hogy a kísérletek keretében valamely telje sen új eljárást, gépet, vagy gépcsoportot próbáljunk ki. A kitűzött cól ennél sokkal szerényebb, de megalapozottabb. A kísérleteknek elsősorban arra kell választ adniuk, hogy több egymásba kapcsolódó technológiai művelet és azt szolgáló gép lánc folyamatos összehangolt üzeme, hazai viszonyok között, átlagos felkészültségű üzem keretében fenntartható-e. A kísérleti üzemnek kell a várható élettartamra, üzembiztonságra, üzemviteli és nem utolsósorban a tényleges üzemgazdasági jellemzők alakulására is válaszolni. A kísérleti berendezés technológiai felépítése A kísérleti berendezés technológiai felépítését az 1. ábra, az átlagosnak feltételezett üzemállapot folyadék és szilárdanyag forgalmát a 2. ábra. mutatja. A technológiai két részben önálló művelet-sorra ós kiegészítő berendezésekre bontható. Az egyik sor az iszap kondicionáláshoz szükséges vegyszerek felhasználásra való előkészítését, a másik pedig az iszapkezeléshez közvetlenül kapcsolódó műveleteket tartalmazza. A kondicionáláshoz felhasznált kétféle vegyszer — az egyik minden esetben a mésztej, a másik a továbbiakban ismertetett fémsó oldat — előkészítése is két műveletsort tartalmaz, ezek egymáshoz és az iszapvíztelenítés műveletéhez az adagoló szivattyú közvetítésével kapcsolódnak. A mésztejkészítés műveletei: — mószhidrát szállítás ós kirakodás tartányos nyomott légárammal ürített szállítójárművel, — mészhidráttárolás légárammal töltött tárolósilóban, —- a tárolósilóból a légbefuvással fluidizált mészhidrátpor kiadagolása szállítócsigával. — a kiadagolt anyag súlymérése, a mószhidrátpor szállítása szívott légárammal a mérlegen elhelyezett edényből a mésztej készítő és tároló zárt mechanikus keverőműves reaktorba, —- előírt összetételű mésztej készítése mórt mennyiségű mészhidrátporból és ipari vízből, — mésztejadagolás dugattyús adagoló szivatytyúval, A vegyszer oldat készítés műveletei — zsákolt vegyszerszállítás zárt közúti járművel, kézi kirakodás, — zsákolt vegyszertárolás, — a zsákolt vegyszerből előírt mennyiség kimérése, — a vegyszer berakása a sűrített levegővel kevert oldó és tároló reaktorba, — előírt összetételű vizes sóoldat készítése mért mennyiségű só és ipari víz felhasználásával, — vegyszer oldat adagolás dugattyús adagoló szivattyúval. A kondicionáló szereket változtatható szállítóképességű, de határozott mennyiség szállítására alkalmas, négy hengeres, állítható löketű, dugatytyus szivattyú adagolja. A gép két hengere a mésztejet és a sóoldatot a szűrés előtti kondicionáló reaktorba szállítja, a másik két henger pedig a sűrítő berendezés előtti ke verőreaktorba nyomja a külön-