Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)

11. szám - Lesenyei Gábor: A szennyvíziszap aerob stabilizációjáról

488 Hidrológiai Közlöny 1972. 11. sz. Lesenyei G.: A szennyvíziszap aerob stabilizációjáról Előbbi értékek alapján hasonlították össze az aerob iszapstabilizációt az anaerob rothasztással és a hőmérséklet függvény vonatkozásában 20 °Con teljes egyezést állapítottak meg. Arra a következtetésre jutottak, hogy 10 °C alatti, csökkenő hőmérsékleten a stabilizálási folyamat gyakorlatilag nulla reakciósebességet mutat. Részletesen elemezték az oxigénszükséglet és ezzel összefüggésben az energiaigény alakulását. Vizsgálataik szerint 1 kg szervesanyagra 0,7—1 kg oxigénbevitel szükséges. Az anaerob iszapkezeléssel összehasonlítva megállapították, hogy az aerob iszapstabilizálás már 10 °C hőmérsékleten kereken 20%-kal nagyobb ráfordítást igényel. Szükségesnek tartjuk az aerob stabilizáció optimális üzemi tapasztalatainak megszerzése érdekében Vác szennyvíztisztító leiepén az aerob fermentor minden részletre kiterjedő vizsgálatát. Vác város ipari üzemeinek ismeretében remélhető, hogy a szennyvíziszap minőségét ipari hatás nem fogja rontani, ennek ellenére a lebontási sebességet, a hőmérséklet és reakciósebesség összefüggését, rothadóképességét és fajlagos légzési sebességét és a kénhidrogén képződés alakulását is szükségesnek tartjuk meghatározni, a lobegőanyagtartalom, a szerves lebegőanyagtartalom és a kémiai oxigénigény megállapítása mellett. A próbaüzemeltetés során részletesen vizsgálni kell az aerob úton kezelt iszap sűríthetőségót és szikkaszthatóságát, valamint a szűrési ellenállást. Csak ezen, valamint a bakteriológiai vizsgálati eredmények alapján lehet állástfog lalni az aerob iszapstabilizációs eljárás hatásosságáról, valamint a további alkalmazási lehetőségéről. Az eredmények ismeretében a kellő óvatosság indokolt. Gyöngyösvisontáu az ipartelephez tartozó házi jellegű szennyvizek tisztítóberendezése. A napi 125 m

3 szennyvizet 4 kg/m

3 iszapkoncentrációjúra tervezett oxidációs árokrendszerrel tisztítják. Az utóülepítő 69 m

3-es. A szennyvíztisztító gépészeti munkáit az OV1Í Vízgépészeti Vállalata kivitelezte terveink szerint, ahol a rotor a gépi rács és a bukóéi már országos gyártmányt képez. Tervezte a Mélyépterv 1965-ben. A jelenleg kb. SO 000 m

3/nap terhelésű Pécs városi szennyvíztisztító telepen a biológiai tisztítást forgókefés egységek végezték. Utólagosan ÁBTA rendszerű turbinás levegőztetők kerültek beépítésre. Az A UTA levegőztetők — a számukra előnytelen méretű levegőztető medencékben — a forgókefés légbevitellel azonos hatásfokkal üzemelnek. Kezelési-üzemeltetési igényük kisebb. A gépi berendezést az OVH Vízgépészeti Vállalat szerelte. Tervezte a Mélyépterv 1061-ben. Székesfehérvár város központi szennyvíztisztító telepének iszapkezelése fűtött anaerob iszaprothasztókkal. Az elő- és utórothasztó térfogata egyenként 2500 nr\ Szerkezetük monolit vasbeton. Az elő- és ntórothasztó hőszigetelését légrés és a külső felületekre helyezett előre tty&rtott vasbeton panelekre ragasztott hungarocell lemezek biztosítják. A rothasztó berendezések betonmunkáit a Közmű és Mélyépítő Vállalat mint, fővállalkozó készítette. Tervezte a Mélyépterv 1065-ben.