Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)
11. szám - Szolnoky Elemér–Pálfy Imre–dr. Borus Sándor: Kis szennyvíztisztító berendezések építési és üzemeltetési kérdéseiről
Szolnoky E.—Púlfy 1.— Dr. Borús S.: Kis szennyvíztisztító berendezések Hidrológiai Közlöny 1972. 11. sz. 479 gatott víziközmű műtárgyak előregyártására vonatkozó kísérleti programmal összhangban legyenek és az annak keretében tervezett elemek konkrét felhasználása lehetővé váljék. Jelenleg folyamatban van a berendezés elemeinek a vizsgálata és a tervezői elgondolások helyességének kísérleti darabokon való ellenőrzése. Az ellenőrzés kiterjed a hidraulikai szempontokra, egyes gépészeti szerkezetekre és a vasbetonelemek kötéseire. A tisztító egység prototípusának a megépítésére 1973-ban kerül sor. A prototípus minősítésére részletes program készült. Vizsgáznia kell — az előregyártott és műgyantahabarccsal kötött vb. elemekből álló medencének, — egyes gépészeti szerkezeteknek, — a szennyvíztisztítási technológiának. A prototípuson — ezen műszaki szempontok szerinti minősítés alapján — el kell végezni a szükséges módosításokat, és ezután kezdődhet el a sorozatgyártás. A műszaki szempontok mellett azonban egy pillanatra sem szabad figyelmen kívül hagyni a gazdasági szempontokat. Ezek részben a költségekben, részben az építés-szervezésben jutnak kifejezésre. A tisztítóberendezések gyártmányterveinek a kialakításával egyidejűleg részletesen vizsgáltuk az ilyen tömbösített berendezésekkel kialakítható szennyvíztisztító telepek építési időtartamának, a munkaerő szükségletnek és a termelékenységnek az alakulását. Számításainkat idealizált telepeken végeztük, és feltételeztük, hogy a telepek sorozatban, begyakorlott építőszervezet szalagszerűen szervezett munkájával épülnek. Ha összehasonlítási alapként azonos kapacitású és ugyancsak tömbösített, de helyszínen betonozott tisztítóberendezéssel épülő telepet veszünk figyelembe, az alábbi kövei keztetések adódnak: — az építés átfutási időtartama 50% — a helyszíni létszámszükséglet 50% — a természetes egységre vetített termelékenység 4—5szörös. Az építési időre vonatkozó adat lényegesen kedvezőbb is lehet, ha azt pl. oxidációs árkos teleppel hasonlítjuk össze. A költségmutatók azonos nagyságrendűek, mint az oxidációs árkos telepek esetében, de azoknál inkább valamivel magasabbak. Korai lenne a 800—4000 leé kapacitású tisztító telepek gyártmánykialakítása keretében az eddigi kísérletek eredményeiről, mint végeredményekről beszámolni. Ez csak a prototípus teljes vizsgálata után lehet időszerű. Szükségesnek tartottuk azon ban, hogy a közművesítésben érdekelt műszaki közvélemény számára megfelelő áttekintést adjunk arról az egymástól nehezen különválaszthat«') műszaki fejlesztési és magasabb szinten gyártmány fejlesztési tevékenységről, amelyet a Mélyépterv jelenleg folytat, minden esetben valamilyen szé íesebb kopoeráció keretén belül. 3. ábra. Badacsonyi üdülőövezet TABTA rendszerű szennyvíztisztító berendezése Szolnoky Elemér felvétele Puc. .!. O'lucmnan vemanoena cmonmix eoö ÖASI Kypopmnoü 30Hbi e Baöanoiib cticmeMbi TAETA Pig. 3. The T ABT A-type sewage treatment plant in the Badacsony recreation belt (photo by Szolnoky ) I.ábra. Balatonalmádi TABTA rendszerű szennyvíztisztító berendezése Szolnoky Elemér felvétele Puc. /. O'iucmua.'i ycmauoexa cmo'umx eoö a Kypopme EanamonaAMadu cucmeMbi TABTA Pig. 4. The TABTA-type seuxige treatment plant at Balatonalmádi (photo by Szolnoky ) tartamát, fenntartási lehetőségeit, és annak költségeit. Elsősorban a várható költségek és az említett egyéb szempontok elemzése vezette a Tatabányai Szénbányákat és a Mélyéptervet abban az elhatározásban, hogy 800—4000 leé kapacitású tisztító berendezéseket üzemi elöregyártcisú vb. elemekből készített medencékben valósítsák meg. Tömbösített tisztító berendezések Az elhatározás alapján a két vállalat saját műszaki fejlesztési keretéből kidolgozta egy ún. tömbösített tisztító berendezés-család terveit, négy nagyságrendben. A tervek úgy készültek, hogy az építésügyi és vízügyi tárca által indított és támo
