Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)
9. szám - Dr. Karácsonyi Sándor–Dr. Scheuer Gyula: A dunai magaspartok vízföldtani sajátosságai
380 Hidrológiai Közlöny 1972. 9. s r. Dr. Karácsonyi S.— Dr. Scheuer Gy.: A dunai magaspartok 6. ábra. A közvetlenül erodálódó magaspart ,,c" változata 1. pleisztocén rétegek, 2. felsőpannőnia vízzáró rétegek. 3. felsőpannóniai vízvezető réteg, 4. holocén homokos kavics, 5. talajvíz, 5/a talajvíz forrás, 0. rétegvíz, (l/a feltörő rétegforrás Puc. 6. ,,c" eapuanm ncnocpedcmeeuno ypodupywigezocsi sbicoKoeo öepeea 1. njieftcTOueHHbie CJIOH, 2. BepxirenaimoncKne BoaoynopHbie CJIOH, 3. BepxitenanHOHCKHÍl Bononociibiö cjioft, 4. rojiouemibift neciaimuii rpaBbiH, 5. rpyHTOBbie BOÁM, 5a. HCTOMHHK rpyHTOBbix BOA, 6. nJiacToBbie BOAbi, 6a. npopi.maiomMftcíi njiacTOBufl HCTOHHHK Abb. 6. Variante ,,c" des unmittelbar erodierenden Hochufers 1. Pleistozäne Schichten, 2. oberpannonische wasserdichte Schichten, 3. oberpannonische wasserführende Schicht. 4. holozäner sandiger Kies, 5. Grundwasser, 5/a Grundwasserquelle, ß. Schichtenwasser, ü/a aufbrechende Schichtenquelle 7. ábra. .1 közvetlenül erodálódó magaspart „d" változata 1. pleisztocén rétegek, 2. pleisztocén homok, 3. holocén folyóvízi üledékek, 4. talajvíz, 4/a talajvíz forrás, 5. rétegvíz, 5/a feltörő rétegforrás Puc. 7. ,,d" eapuanm nenocpedcmeenno apodupyioujeaocsi ebtcoKoeo öepeea I. njieücTOueiWbie CJIOH, 2. njiettcToueHHbiti necoK, 3. rojioueinibie peqnbie OTJIO>KCHHH, 4. rpyHTOBbie BOAbi, 4a. HCTOMHHK rpyHTOBbix BOA, 5. njiacTOBbie BOABI , 5a. njiacTOBbift HCTOMHHK Abb. 7. Variante ,,d" des sich unmittelbar erodierenden Hochufers 1. Pleistozän-Schichten, 2. Pleistozän-Sand, 3. holozäne Musswassersedimente, 4. Grundwasser, 4/a Grundwasserquelle, 5. Schichtenwasser, 5/a aufbrechende Schlchtenquelle sebb kapcsolatot a folyó és a felszínalatti vizek között. Az ábrán közölt viszonyok és adottságok Dunaföldvárnál vannak. A ,,d" változat esetén a pleisztocén rétegek a szokványosnál Vastagabbak. A pannóniai rétegösszlet felszíne mélyen települ a Duna alatt, a meder pleisztocén rétegekben van. A talajvíz rendszerint az árvízszint alatt lép ki a partfalból forrás, vagy vonalmenti szivárgóvíz formájában. Ritkán pleisztocén rétegforrások felfakadása is megfigvelhető(7. ábra). Példaként említhető meg a Dunaföld vári Kálvária hegy. 2. Az előtérrel és csuszamlásos törmelékkel rendelkező magaspartoknál a Duna nem közvetlenül a partfal lábánál folyik. A partéi és a meder között néha több száz métert meghaladó távolság is van. Legtipikusabb eseteit Ercsinél, Kulcsnál és Dunaújvárosnál találjuk. Az itt felhalmozódott rendszerint labilis állapotú, áthalmozott és átázott csuszamlásos üledékek kihatnak a talaj- és rétegvizek természetes vízkilépéseire. Az ,,e" változatnál a magaspartot és a csuszamlásos törmeléket felsőpannóniai rétegek, ill. annak átdolgozott anyaga képezi. A talajvíz ilyen területeken hiányzik (8. ábra). Ercsi község É-i végén figyelhetők meg ilyen adottságok. A rétegvizek a homokos szintek lielyein lépnek ki. Amennyiben csuszamlásos üledékek felett van a réteg akkor annak felszínét áztatva folyik le. Ha a víztartó a csuszamlásos üledékekkel érintkezik, akkor a víz másodlagos helyen az átdolgozott anyag alsó részén azt áztatva annak elvégződésénél lép ki a felszínre. S. ábra. Az előtérrel és csuszamlásos üledékekkel rendelkező magaspart ,,e" változata 1. felsőpannóniai vízzáró képződmények, 2. felsőpannóniai rétegvíztartó homokszintek, 3. holocén folyóvízi üledékek, 4. rétegforrás, 5. másodlagos helyen fakadó rétegforrás. 6. rétegvíz betáplálás az alluviumba, 7. csuszamlásos üledékek Puc. 8. ,,e" eapuanm eucoKoeo öepeea, pacnoAaeawigeeocn őepAtoü u onoA3neebiMu omAoiicenuiiMu 1. BepxHenaHHOHCKHe Bonoynopiibie cJiopJwannH, 2. BepxHenaniiOHCKHe necuaHHbie nJiacTbi, coxpaHHiomne njiacTOBbie-BOÁM, 3. rojiouenHbie peuHbie oTjioweHHfí, 4. njiacTOBbiií HCTOMHHK, 5. njiacTOBbift HCTOMHHK, npopbiBaiomHfócH Ha BTOPHMHOM MccTe, 6. nonojiHenne ajunoBHft luiacroBblMH BOASMH, 7. 0n0a3HeBbie OT:iO>Kt'HMH Abb. 8. Variante „e" des über Vorraum und Rutsch-Sedimente verfügenden Hochufers 1. Oberpannonische wasserdichte Formationen, 2. oberpannonische Schichtenwasserträger-Sandniveaus, 3. holozäne Flusswassersedimente, 4. Schichtenquelle, 5. an sekundärem Ort entspringende Schichten-quelle, fi. Schichtenwassereinspeisung in das Alluvium, 7. ilutsehsedimente
