Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)
9. szám - Dr. Karácsonyi Sándor–Dr. Scheuer Gyula: A dunai magaspartok vízföldtani sajátosságai
Dr. Karácsonyi S.— Dr. Scheuer Gy.: A dunai magaspartok Hidrológiai Közlöny 1972. 9. sz. 381 9. ábra. Az előtérrel és csuszamlásos üledékekkel rendelkező magaspartok ,,/" változata 1. pleisztocén rútegek. 2. felsőpannóniaiagyag-iszap rétegek, 3. felsőpannóniai homokrétegek, 4. holocén homokos kavics, 5. talajvíz, 5/a visszaduzzasztott talajvíz forrás, 6. rétegvíz, 6/a rétegforrás, 6/b feltörő rétegforrás, 7. csuszamlásos üledékek Puc. 9. ,,f" eapuamn eucoKozo Oepeza, pacnoAoeaioujeeocn öepMoií u onoA3HeebiMu omAOwceiwnMu 1. nJieücroueHHbie CJIOH, 2. BepxHenaHHOHCKHe rjiHHO-HJiOBbic CJIOH, 3. BepxHenaHHOHCKHe neciaHHbie CJIOH, 4. rojioueHiibift necuaHHbiü rpaBbiit, 5. rpyHTOBbie Boabi, 5a. noanHpaeMbifl HCTO'IHHK rpyHTOBbix BOA, 6- njiacroBbie BOÁM, 6a. HCTOMHHK ruiacTOBbix BOA, 66. npopbinaioIUHFTCH n.riaCTOBLlH HCTOMHHK, 7. OnOJI3HeBbie OTJIOVKCHHIL Abb. 9. Variante ,,/" der über Vorraum und RutschSedimente verfügenden Hochufer 1. rieistozän-Schichten, 2. oberpannonische Lelim-Schlamm-Schichten, ;i. oberpannonische Sandschichten, 4. holozäner sandiger Kies, 5. Grundwasser, 5/a rückgestaute Grundwasserquelle, 6. Schichtenwasser, C/a Schichtenquelle, 6/b aufbrechende Schichtenquelle, 7. Rutschsedimente A partmozgások szempontjából ilyen esetek rendkívül veszélyesek. Az ,,/" változatnál a pleisztocén és pannóniai rétegek együttesen építik fel a magaspartot. A löszösszlet talajvizére a Dunának nincs kihatása, azt a csuszamlásos anyag esetenként visszaduzzaszthatja. A talajvíz e képződményeket felülről és ol10. ábra. Az előtérrel és csuszamlásos üledékekkel rendelkező magaspartok ,,g" változata 1. pleisztocén üledékek. 2. felsőpannóniai vízzáró képződmények. Ii. felsőpannóniai vízvezető képződmények, 4. csuszamlásos üledékek, 5. holocén folyóvízi üledékek, G. talajvíz, 7. visszaduzzasztott talajvízforrás, 8. rétegvíz kilépése a csuszamlásos üledékekbe, 9. másodlagos rétegvíz forrás Puc. 10. ,,g" eapuanm euicoKoeo óepeea, pacnoAoeawujeeocit óepMoü a onoA3neei>iMu omAojiceuu.HMu 1. n/ieilcToueHHbie OTJIOWCHHH, 2. BepxHenaHHOHCKHe Boaoynopubie <t>opjwauHH, 3. BepxHenaHHOHCKHe BOnoHOCHbie (fiopMauHH, 4. onojiüjtcBblC OTJIOJKeiIHH, 5. TOJIOUeHHbie peMHbie OTJIOJKeHHH, 6. rpyHTOBbie BOflbi, 7. noannpaeMbirt HCTOMHHK rpyHTOBbix BOA, 8. BbixoA njiacTOBbix Boa B 0n0Jl3HeBbie OT.noHíeHMH, 9. BTOpnmibiil HCTOMHHK njiacTOBbix Boa Abb. 10. Variante „g" der über Vorraum und Rutschsedimente verfügenden Hochufer 1. Pleistozän-Sedimente, 2. oberpannonische wasserdichte Formationen, 3. oberpannonische wasserführende Formationen, 4. Rutschsedimente, 5. holozäne Flusswassersedlmente, 6. Grundwasser, 7. rückgestaute Grundwasserquelle, 8. Anstritt des Schichtenwassers in die Rutschsedimente, 9. sekundäre Schichtenwasserquelle 11. ábra. Az előtérrel és folyóvízi üledékekkel védett magaspart típusa 1. pleisztocén rétegek. 2. felsőpannóniai agyag-iszap rétegek, 3. felsőpannóniai homokréteg, 4. holocén homokos kavics, 5. talajvíz, G. rétegvíz Puc. 11. Tun ebicoKoeo fíepeea, 3aujuujeitH0e0 öep.noü u onoA3iieebiMu omAOJicemumu 1. naeficToueHHbie CJIOH, 2. BepxHenaHHOHCKHe rjiHHo-HJioBbie CJIOH, 3. sepxHenaHHOHCKHíi necnaHHbift CJIOÍÍ, 4. ro.'ioueHHí.üí LU'C'I.MHBNI rpaBHü, 5. rpyHTOBbie BOÁM, 6. njiacroBbie Boabi Abb. 11. Typ des mit Vorraum und Flusswassersedimenten geschützten Hochufers 1. Pleistozänschichten, 2. oberpannonische Lehm-Schlamm-Schichten, 3. oberpannonische Sandschicht, 4. holozäner sandiger Kies, 5. Grundwasser, 6. Schichtenwasser dalirányból áztatja. Rétegforrások vannak a csuszamlásos törmelék lábánál és a Duna partján. Ezekre a Duna magas víz idején kihat, és különösen a csuszamlásos anyag alól kilépő vizekre gyakorolt hatása fontos, mert kilépések időszakos megszűnésekor alulról az üledéket tovább áztatja és állékonyságát csökkenti (9. ábra). Legtípusosabb előfordulásait Dunaújváros szalmacelli és csónakházi partszakaszán találjuk. A ,,g" változatnál a magaspartot lényegében pleisztocén üledékek építik fel és csak a partfal alsó részén települnek felsőpannóniai rétegek (10. ábra). A csuszamlásos üledékek a talajvizet visszaduzzasztják és ezért a források magasan a Duna szintje felett fakadnak. A visszaduzzasztott forrásokra a folyó nincs kihatással. A vízkilépések környezetében a források erősen átáztatják a rétegeket. Ezért sárfolyásszerűen az anyag állandóan mozog a Duna felé. A magasan települő pannóniai homokrétegek hasonlóan az előző változatokhoz alulról áztatják a csuszamlásos anyagot és a folyó közelében csapolódnak meg. E típus általános elterjedésű. Kulcs-, Dunaújváros-, Paks-, és Dunaszekcsőn is kimutatható. 3. Az előtérrel és folyóvízi üledékekkel védett magaspart nagyrészt mentes a Duna eróziós hatásától. Ézt a védelmet a folyó által felhalmozott természetes településben levő hordalékanyag biztosítja. A túlnyomórészben törmelékes rétegek a partfal felől érkező talaj- és rétegvizek jó levezetői. E részeken forrásokat, természetes vízkilépéseket nem találunk. Ilyen területek hidrológiai viszonyai kedvezőek a mozgásveszély nem alakult ki, ezért ezek minden esetben stabilak (11. ábra). Ilyen területeket találunk pl. Rácalmásnál, Kisapostcujnál. A 11. sz. ábra a kisapostagi fúrásokkal feltárt viszonyokat szemlélteti.
