Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)
9. szám - Dr. Karácsonyi Sándor–Dr. Scheuer Gyula: A dunai magaspartok vízföldtani sajátosságai
378 Hidrológiai Közlöny 1972. 9. s r. Dr. Karácsonyi S.— Dr. Scheuer Gy.: A dunai magaspartok gek következnek. Ezért joggal feltételezhető az. hogy K-felé enyhén dőlő felsőpannóniai homokrétegek vízutánpótlódásában az Alföld irányába a Duna fontos szerepet játszik. 3. Források. A terület fő erózió bázisa a Duna, ezért minden felszíni és talajvíz a folyó völgye felé áramlik. Ennek megfelelően a magaspart egész hosszában - egyes rendkívüli esetekket kivéve vízszivárgások és források találhatók, amelyek a talaj- és rétegvizek természetes vízkilépései, ill. azok megcsapolni. A talajvíz forrásoknak három típusa figyelhető meg. Az egyszerű talaj viz-fovrásOk azokon a partszakaszokon találhatók, ahol a partfal alján hiányoznak a csuszamlásos törmelékek. Ilyen helyeken a forrás közvetlenül a magaspart tövében fakad és a víz vezető üledékek megnövekedett áteresztőképessége, ki vastagodása magyarázza keletkezésüket. Ahol a vízvezető rétegek nagyobb távolságban nyugodt településűek, ott a talajvíz már nem koncentráltan, hanem több száz méter hosszúságban szivárgásként lép ki a felszínre. Ahol nagy elterjedésben csúszámlásos törmelékek vannak a partfal alján, — miután ezek rossz vízáteresztők — a talajvíz visszaduzzad a csuszamlásos anyag tetejéig és ott lép ki a felszínre duzzasztott talajvíz forrásként. Ilyen források környezetében a csuszamlásos anyagot a víz erősen átáztatja és ezek sárfolyás formájában mozognak a Duna felé. Dunaújvárosnál a partrendezés előtt számos ilyen forrásos terület volt megfigyelhető. Az egyszerű talajvízforrások és a vonalmenti vízszivárgások közvetlenül a folyó szintjének közelében mutatkoznak, 93 — 100 mAf magasságban, nu'g a duzzasztott források a csuszamlásos törmelék tetején 115 — 119 mAf. szinten fakadnak. A magaspart legnagyobb részére a fenti megállapítások érvényesek, azonban találhatók olyan szakaszok is, ahol ettől eltérő adottságok vannak. Ahol a pannóniai felszín a Duna felett van, az egyszerű talajvíz források viszszaduzzasztás nélkül is vízzáró pannóniai üledékek tetején fakadnak. A talaj vízforrásoktól különböznek a rétegforrások. A magasparton, a Dunaparton és a folyómederben a pannóniai homokrétegekből sok helyen, forrás fakad. E forrásokat a rétegösszlet felső homokrétegeinek vizei táplálják, ezek amint azt a források mellé telepített kutatófúrások és rétegvizekkel kapcsolatos vízkémiai vizsgálatainak ezekkel egyező eredményei is igazolták. E rétegforrások külön csoportot alkotnak. Egyszerű rétegforrásnak tekinthetők azok a források, amelyek a partfalból lépnek ki (1. kép) a Duna felett. Ilyen források találhatók Ercsi és Kulcs térségében. A Dunaparton és a folyómederben főleg kisvizek idején kis tölcséreket képezve számos forrás található. E forrásokat a nyomásalatti rétegvizek táplálják, ezért nyomásalatti rétegforrásokként különíthetők el (2. kép). Néha ezek egész forráscsoportot alkotnak. Magas dunavízállás idején víz alá kerülnek, így átmenetileg megszűnik működésük. 4. A Duna szerepe és jelentősége. A Dunának többirányú és alapvető szerepe van a vízföldtani hatótényezők és sajátságok kialakulásában, ezzel a magaspartok állékonysági viszonyainak az alaku7. kép. Egyszerű rétegforrások Kidcstól E-ra <t>omo I. ripocmbie n/tacmoeue ucmoinuKu ceeepiiee c. Ky.vi Bild 7. Einfache Schichtenquellen nördlich von Kidcs 2. kép. Alulról feltörő rét eg források Duna földvárnál 0omo 2. Cmuy npopbieaioufaecn n;iacmoebie ucmo'titiiKu y ?. Jlyna0éAbdeap Bild 2. Von unten aufbrechende Schichtenquellen bei Dunaföldvár lásában is. A Duna képezi a Dunántúl keleti területeinek felszíni- és talajvizeinek erózió bázisát, ezért a távolabbi részek minden vize a folyó felé mozog. A Duna eróziós tevékenysége alakította ki a magaspartokat és így közvetve vagy közvetlen ül előidézője volt az előzőekben vázolt vízföldtani viszonyok kialakulásának is. a) Eróziós tevékenység: A Duna a magaspartokat területszakaszonként váltakozó erősséggel pusztítja. Intenzív medermélyítő és eróziós tevékenységet ott végez, ahol a sodor megközelíti a partokat. A megfigyelések szerint omlások és mozgások is ott jönnek létre, ahol a Duna a magaspartot közvetlenül pusztítja. Az eróziós tevékenységével az egyensúlyi állapotot esetenként megbontja. b) Akkumulációs tevékenység: A Dunának az erodáló tevékenysége mellett építő akkumuláló szerepe is van. Ez természetesen az eróziós munkája mellett a jobb parton alárendeltebb jelentőségű. Helyenként laza üledékeket rak le. Ez kedvezően befolyásolja a magaspartok állékonyságát, mert természetes úton megtámaszkodhat a partfal lába, és a vízföldtani helyzet is az állékonyság növelésének irányába változhat. Ilyen helyeken a Ny-ról
