Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)
9. szám - Dr. Karácsonyi Sándor–Dr. Scheuer Gyula: A dunai magaspartok vízföldtani sajátosságai
Dr. Karácsonyi S.— Dr. Scheuer Gy.: A dunai magaspartok Hidrológiai Közlöny 1972. 9. sz. 377 K 2. ábra. Vízföldtani keresztszelvény Dunaújváros térségében Puc. 2. rudpoeeo.toamecKoe nonepemioe cenemie e onpecmiwcmu z. JJyuayüeapom Abb. 2. Hydrogeologischer Querschnitt im Räume von Dunaujváros ket a különbségeket a víztartó rétegek helyzete indokolná. A vízföldtani keresztszelvényeken jól látható, hogy az 1. sz. vízadóréteg általában csak a magaspart és a törmeléklejtő alatt fejlődött ki. Ebbe a rétegbe van a Duna is bevágódva. A kavicsos üledékével és ezen keresztül a Duna változó vízszintjével való kapcsolat következtében az 1. sz. réteg vízszintje más a magaspart alatt, a törmeléklejtőben és a kavicsos feltöltés területén. A mélyebb (2—5. sz.) vízadó rétegek egyenletesebbek, vízszintjük ugyancsak más a magaspart alatt, a törmelék lejtőn és az ettől K-re eső területen. A magaspart alatt az 1. sz. vízadó réteg szintje a legmagasabb. A 2. sz. és a 3. sz. réteg vízszintje pedig egymást keresztezi. A törmeléklejtőben és a magaspart élén az 1. sz. réteg előzőekben vázolt megcsapolása miatt a kép változik és átmeneti jellegű a vízszintek alakulása. A nyomásviszonyokra vonatkozó megállapítások a vízföldtani szelvényen is követhetők. A 26 H—31 H fúrások vízföldtani szelvényének adatait átértékeltük a feltárt rétegek és vízszintjük magassági kapcsolatának kimutatására (3. ábra). Az így nyert összefüggések is jól mutatják a nyomásváltozás irányát a magaspart és a Dunapart alatt, míg a törmeléklejtőn pedig a nyomásváltozás átmeneti jellegét. A Duna a vizsgált magaspart legnagyobb részénél a felsőpannóniai rétegösszletbe vágódott be. Ahol a felsőbb szintekben vízvezető homokrétegek is települtek, ezeket is átvágta. Ennek megfelelően a folyó és a rétegvíz között olyan kapcsolat jött létre, amelyet a vízállás magassága és tartóssága befolyásol. Alacsony vízállás esetén a homokréteg vize betáplálódik a magaspart felőli oldalon a Dunába, tehát a rétegvíz természetes úton megcsapolódik. Magas vízállásnál pedig a Duna emeli meg a rétegvizek piezómetrikus szintjét. Aradások idején 2 — 4 m-es vízszintemelkedés is mérhető a felszínközeli víztartó rétegeknél. Előfordul azonban közvetett kapcsolat is főleg ahol a magaspartok lábánál jó víz vezető folyóvízi üledékek vannak. A mederfúrások szerint sok helyen a kavicsos üledékek alatt közvetlenül pannóniai homokréte7SHC) m°) Km SO 70 so 50 A vízadó réteg magassága [mA.f] 3. ábra. .4 rétegnyomás alakulása a mélység függvényében dunaújvárosnál Puc. 3. 0npMupoeanue nAacmoeoeo úaeAeimii e rfiyiiKijuti om ZAyOiiHhi y e. JJynayiieapoui Abb. 3. Gestaltung des Schichtendrucks in Funktion der Tiefe bei Dunaujváros
