Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)

7. szám - Dr. Szabó László: A talajcsövek árkának szűrőzése

Dr. Szabó L.: A talajcsövek árkának szűrözése Hidrológiai Közlöny 1972. 7. sz. 303 Talajcső-szűrök és szűrőzések anyagai TUOJI. 1. MamepuuAbi ffiti.it,tnpoe fjpctiajtcitbix mpyö u (fiuAbmpaifuu Tabelle 1. Dränrohnfilter und Filterstnffe A talajcső árkában a vlzvezető képesség javítható 1. táblázat szőrözéssel természetes anyagú szűrők időtálló anyagból: mosott homok homokos kavics kavics kőzuzalék salak ásványi szálasanyagok üveggyapot humuszos talaj korhadó anyagból: szalma, pelyva kukoricaszár len és fűfélék gallyak és levelek sás és nád rostos tő/.eg erdei moha tőzegmoha gyeptégla műanyag-szűrők szemcsés darabos alakban: styromull gyöngy styronit-N gyöngy Polystyrol habszivacs polyuretén habszivacs hulladék az árokba visszatöltendö talaj hoz kevert kémiai hatású adalékkal réteges alakban : műanyag és üvegszálas szűrőszövetek filcszerű takarók, pl. poliészter BIDIM ragasztott szűrőrétegek (műanyag dréneken) kalciumoxid (savanyú talajoknál) gipsz (szikes-alkáli talajoknál) bitumenes kezelés esetben gyakorlatilag vízzáróvá is válhat. Elsősorban ezért van szükség legalább a talajcső környezetében a vakonddrének vonaláig terjedő szűrőzésre. Tehát megfelelő agrotechnika és a komplex talajjavítás műveleteinek eredményes alkalmazásakor a szántott és a mélylazított talajrétegben a szivárgó víz sebessége két-három, sőt néha még több nagyságrenddel is nagyobb, mint a zavartalan talajban. A beszivárgó víz a vakonddrének közvetítésével a drénárokba jut. Itt olyan árokszűrőt kell alkalmaznunk, hogy a vízterhelés számottevő visszaduzzasztás nélkül a talajcsőbe juthasson. E feltételt általában a művelt talajréteg vízvezető képességénél jobb vízvezetéssel rendelkező szűrők tudják csak biztosítani. Ilyen adottságok között a talajcső felé irányuló vízmozgásnál a drénárok vízszállításához viszonyítva a zavartalan talajban mutatkozó vízmozgás hatása elhanyagolható mértékű, azaz a zavartalan talajt vízzárónak tekinthetjük. Az előzőekben olyan szűrőkről beszéltünk, amelyek anyagukkal a talajcső közelében egy bizonyos magasságig a drénárkot teljesen kitöltik. Régebben — elsősorban a drénezés gépesítése előtt — a szűrőanyaggal való takarékosság céljából olyan megoldásokat is alkalmaztak, melyeknél a drénárok szűrőzendő terének csak egy (a víz leszivárgását biztosító) részét szűrőzték. Jlven megoldási változatokat mutat a 3. ábra [3]. A szűrőzés olyan változatát is alkalmazzák, amelynél a szűrőanyagot a drénárok visszatöltendö talajával többé-kevésbé egyenletesen összekeverik. Ilyenkor szűrőanyaggal kevert talajú drénárokról beszélünk. Kevéssé és csak közepesen kötött, továbbá ásványilag túlságosan nem mállott talajoknál a vízvezetőképesség javításában jó eredményeket érheVaaoellel ellátott gerinclemez 2. ábra. A vakonddrént kihúzó eszközök Puc. 2. Cpedcmea ÖAH ycmaiiosKu Kpomoeoü öpeim Abb. 2. Die den Maulwurfdrän ausziehenden Geräte JOvi ra

1 ' ' Wc Eft 7/ 3. ábra. liészleges szűrőzés a vakonddrének és a. talajcső között a) kőrakat; b) az árkot csak félig kitöltő szűrő (pl. kukoricaszár pelyva stb.); c) szivárgó fal (pl. szalma- vagy rőzsefonat) Puc. 3. lacmutnaa (puAbmpatfusi Mexcdy KpomoebiMu OpenaMit u dpenajKmtMu mpyőaMu a) KaMCHHOe MOlUeHHe, 6) (j)H.nbTp, TOJlbKO flO nOJIOBMHbl AOno.'IHhlhimnii Tpanmeio (nanpHMep xyKypy3Hb:e CTeőJiH, MHKHHa.H T.fl.) u) i])HJibTpyíoma« TKaHb H3 CTeKjiHHHoro BojioKHa, npoflojibno yKpenjienaafl Abb. 3. Partielle Filterung zwischen Maulwurfdräuen und Drähnrohren a) Steinwurf; b) den Graben nur bis zur Hälfte ausfüllendes Filter (z.B. Maisstroh, Spreu usw.) c) Sickerwand (z.B. Stroh-oder Faschinennechte) Tersiint Művelt réteg Lazított réteg ~s l lovartalan talaj 1. ábra. A talajcső felé irányuló szivárgás jellemző vízvezető zónái (elemei) Puc. 1. Xapanmepmie eodomcmie 30um cßuAbmpaquu, iianpaeAemioií e cmopony dpeitaxaioü mpyCm Abb. 7. Charakteristische wasserführende Zonen der zu den Dränrohren gerichteten Sickerung