Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)

1-2. szám - Kelemen László: Ipartelepek vízgazdálkodási rendszer-tervezése

26 Hidrológiai Közlöny 1972. 1—2. sz. Kelemen L.: Ipartelepek vízgazdálkodási rendszer-tervezése — a nagymértékben és káros anyagokkal szenynyezett használtvizek elhelyezése nem oldható meg csak nagy költségű szennyvíztisztítással (a szennyezőanyagok kinyerése v. elbontása). Az előző szempontok miatt a fejlett ipari országokban az ipari szennyvíztisztítási probléma elsősorban ipari termeléstechnológiai és üzemi vízgazdálkodási rendszer-kialakítási problémává alakult. Mégpedig olyan formában, hogy az ipari szennyvíztisztítási problémát elsősorban a termeléstechnológiáknak a célszerű kiválasztásával vagy átalakításával kívánják megoldani, hogy káros szennyvíz ne kerüljön ki a technológiából. Az alapszemlélet tehát az új technológiáknál ma már az, hogy nem megfelelő termeléstechnológia ill. üzemi vízgazdálkodási rendszer az, ahonnan káros szennyvíz üzemszerűen a befogadóba kikerülhet. Az üzemekben azonban, ahol a technológiákat káros szennyvizek elhagyják, a szennyvizek tisztítását olyan mértékig kell megoldani, hogy az élővízfolyásban kárt ne okozzanak. Ez a tisztítási fok viszont legtöbbször magasabb, mint ami az üzemben a vízvisszaforgatáshoz szükséges. Ezért ésszerűbb a szennyvíztisztítás helyett egy kisebb fokú vízkezelés és vízvisszaforgatás megoldása, ezáltal ugyanis nemcsak a fokozott szennyvíztisztítás költsége, hanem a szennyvíznek megfelelő mennyiségű frissvízbeszerzés költsége is megtakarítható. A technológiákból kikerülő használt vizek esetében vizsgálandó: — a gyakorlatilag szennyezetlen használtvizek meny. nyisége, — a szennyezett vizek szennyezósfajtánkénti menynyisóge és koncentrációja, — a szennyvizekben levő szennyezőanyagok fajtánkénti mennyisége, — a használt vizek üzemzavar idei szennyezése — a szennyvizekben levő káros szennyezőanyagok kinyerésének vagy elbontásának (megsemmisítésének) lehetősége, — a szennyvizeket befogadó vízfolyás távolsága, a befogadó terhelhetősége és a bebocsátás feltételei, — a szennyvizek üzemen belüli újrahasználatának lehetőségei és feltételei, — a szennyvizek más vízhasználónál történő felhasználásának lehetőségei és feltételei (pl. szennyvízöntözés), A szennyvizekkel kapcsolatos fenti vizsgálatok, természetesen előzetes vizsgálatoknak tekintendők a lehetőségek feltárására, mely adatok a vízgazdálkodási rendszervariánsok kidolgozása során kerülnek felhasználásra. Ezek az adatok a szennyvizek elhelyezési lehetőségét tekintve viszont, csak akkor tekinthetők reálisaknak, ha arra az illetékes VÍZIG egyetértő állásfoglalását megszerzik. 2. AZ ÜZEMI VÍZGAZDÁLKODÁSI RENDSZER-TERVEZÉS ELMÉLETE 2.1 A rendszer-elemek fajtái és kiválasztásuk szempontjai Az üzemi vízgazdálkodási rendszerek elemei között elsősorban szerepelnek a közismert vízellátási, csatornázási és szennyvíztisztítási létesítmények, berendezések. Ugyancsak ide tartoznak azonban — az üzemi vízellátást, csatornázást tervezők által ezideig nem vizsgált — vízhasználó berendezések (elemek) is. A rendszer-elemek fajtái A rendszer-elemek funkciójuk szerint csoportosíthatók : — a vízellátás elemei, — a vízhasználatok elemei, —- a használtvizeket kezelő és elvezető elemek. A vízellátás elemei között felsorolhatok, a víztermelő, vízszállító, vízkezelő és víztároló létesítmények és berendezések. A vízhasználat elemeihez tartoznak a különféle vízhasználati módoknak megfelelő hűtő- mosó-, áztató-, úsztató-, nedvesítő-, oldó-, gőzfejlesztő-, hidraulikus osztályozó-, szállító-, energiaközlő stb. elemek, valamint az üzemi szociális és egyéb technológiai vízhasználó berendezések, létesítmények. A használtvizeket kezelő és elvezető elemek sorába tartoznak a csatornahálózatok, szennyvíz szivatytyútelepek, szennyvíztisztító berendezések, szennyvíztározók és egyéb műtárgyaik. A felsorolt különböző rendszer elemeket, különböző egymásutánban kapcsolva, azaz vízgazdálkodási rendszerbe foglalva, a kívánt célt többféle úton, többféle műszaki és főképpen gazdasági eredménnyel lehet elérni. Az adott rendszer-elemeknek a különböző rendszerekbe foglalása esetén, azonos végcél mellett is más-más teljesítményű, hatásfokú, funkciójú, egész vagy részfeladatot végző berendezéseket, elemeket szükséges beépíteni. Egyegy elem helyes kiválasztása viszont nagy műszaki és gazdasági körültekintést és megfontolást igényel. A rendszer-elemek kiválasztásának szempontjai A kiválasztás szempontjai csoportosíthatók üzemműszaki, üzembiztonsági és üzemgazdasági szempontokra. Egy-egy adott célú rendszer-elem kiválasztásának műszaki szempontjai között szerepelnek a berendezés teljesítménye, hatásfoka, helyigénye stb. és üzemeltetésének szempont jai. Üzembiztonsági szempontok között szerepel a berendezés tartóssága, az alkatrészek minél kisebb meghibásodási lehetősége, az üzemének megbízhatósága, üzemzavar idején a gyors megjavítási, vagy átállási lehetőség biztosítása, stb. A gazdasági megfontolások természetesen azt az elemet részesítik előnyben, amely ugyanazt a feladatot a legkisebb költségráfordítással képes megoldani. A felsorolt szempontok és megfontolások láthatóan a szokványos keretek között haladnak. A szokványostól eltérő kiválasztási szempontok: — egy-egy rendszer elem műszaki paramétereit" nem egy általános feladatra szabjuk meg, pl. ülepítés, derítés, szűrés, lágyítás, olajleválasztás stb., hanem egy ésszerűen kidolgozott rendszervariánsba pontosan beillő és pontosan lehatárolt (teljesítmény, hatásfok, elhelyezés stb.) részfeladat végrehajtására határozzuk meg, — a kiválasztott rendszer elem minél pontosabban kövesse a vízgazdálkodási rendszer adott pontján a vele szemben támasztott igényt (teljesítmény, hatásfok, üzembiztonsági stb. értéket ill. tartó-