Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)
6. szám - Dr. Gulyás Pál: A víztoxikológia fejlődése és jelenlegi helyzete a Szovjetunióban
254 Hidrológiai Közlöny 1972. 6'. sz. Dr. Gulyás P.: A víztoxikológia fejlődése a Szovjetunióban [9] Vlerov, B. (1965): Vlijanié inalüh koncentracij fenola na dvigatelnuju, pisesevuju aktivnoszty i priroszt zsivogo vesza karaszej. (Kis fenol koncent rációk hatása a kárász mozgására, táplálkozás intenzitására és súlynövekedésére.) — ,, V oproszü ilitiologii" T. 5. Vüp. 1. [ 10] Grimm, 0. (I89J): O gibelnom vlijanii nefti na rüb i merah protivodejsztvija etomu. (A kőolaj halakra gyakorolt ártalmas hatása és azok ellenállóképessége.) — Vesztn. rübopromüsl. VI. 12 : 379—387. ( 1 I | (hiHzev, A. G. (1957): Vlijanie promüslennüb sztőcsnüh vod na r. Volgu i Kujbisevszkoe i Sztalingradszkoe vodolnaniliscsa. (Az ipari szennyvizek hatása a Volgára, valamint a kujbisevi és sztálingrádi vízt ározókra.) — Tr. probl. i tcmat. szovescs. Z IN. vüp 7. | 12] Guszev, A. G. (1957): Zagrjaznenie rübohozjajsztvenniih vodoemov SZSZSZR promüslennümi sztocsnümi vodami i uscserb, nanoszimüj imi rübnoj promüslennoszti. (A Szovjet unió halgazdálkodása szempontjából fontos vízfolyások szennyezése ipari szennyvizekkel és azok káros hatása a halgazdálkodásra.) — Teziszü dokladovna Vszeszojuznom szovescsanii po vlijaniju sztoesnüh vod na rübnoe hozjajsztvo sztranü. M. [13] Guszev, A. G. (1950): Zagrjaznenie rübopromüszloviih vodoemov leszoszplavom. (A faúsztatásnak a halgazdálkodás szempontjából fontos vízfolyásokra gyakorolt hatása.) — Vesztn. Leningradszk. un-ta. No. 8. [14] Hlopin, G. K., K. Nyiküin (1898): Vlijanie nefljanüh proizvodnüh na rübnoe naszelenie rek i kacsesztvo ih vodü. (A kőolajtermékeknek a folyók halaira ós vízminőségére gyakorolt hatása.) — Zs. „Vracs" No. 51. | 15] Jaeenko, A. T. (1928): Kombinirovaimoe vlijanie aktivnoj reakcii, temperaturü i szveta na razmnozsenie Chydoius sphaericus. (A pH, a hőmérséklet ós a fény összetett hatása a Chydorus sphaericusra.) — Trudii Zvenigorodszkoj gidrofiziologicseszkoj sztancii. [10] Kanügina, A. V. (1957): Vlijanie szbrosza promüslennüb sztoesnüh vod, szoderzsascsih legkorasztvorimüe mineralnüe szolü, na vodnüe organizmii. (A könnyen oldódó ásványi sókat tartalmazó ipari szennyvizek hatása a vizi élőlényekre.) — Izd. „VODGEO" Moszkva. [17] Lesznikov, L. A. (1907): Dafnij, kak teszt-organizm pri usztanovlenii szt.epeni i naraktem vlijanija sztoesnüh vod na rübohozjajtsztvennüe vo<loemü. (A Daphnia, mint teszt-szervezet a szennyvizeknek a halgazdálkodás szempontjából fontos vízfolyásokra gyakorolt hatása mértékének és jellegének a meghatározására.) — GoszNIORH, Leningrad, Kandidatszkaja disszertacija. sztr. 1—230. [18] Lesznikov, L. A. (1959): Vlijanie promüslennüh sztoesnüh vod na plankton nekotorüh vodoemov Leningradszkoj oblaszti. (Az ipari szennyvizek hatása néhány Leninjirád környéki vízfolyás planktonjára.) — Fonti GoszNIORH. [19] Tmbjanov, 1. P. (1957): Vlijanie promüslennüh sztoesnüh vod na donnuju faunu Dnyeprovszkogo vodohraniliscsa. (Az ipari szennyvizek hatása a dnyeprovszki víztározó fenékfaunájára.) — Teziszü dokladov szovescsanija po biologicseszkim problémám novüh vodoemov. Gorkij. [20] Lukjaneriko, V. I. (1907): Tokszikologija rüb (Haltokszikológia.) — Izd. Piscsevaja promüslennoszty. sztr. 1—210. [21] Mensikov, N. I. (1939): O vlijanii szotcsniih vod Berezinszkogo i Szolikamszkogo kombinatov na ihtiofaunu Kamü. (A berezinszki és szolikamszki kombinátok szennyvizeinek hatása a Káma halfaunájára.) — Trudü Biol. naucsn.-isszled. in-ta pri Permszkom un-te. 8. No. 3—4. [22] Meskov (1946): Ekszperimentalnüe isszledovanija vlijanija na rüb sztokov celljuloznogo proizvodsztva (A cellulózipari szennyvizek halakra gyakorolt hatásának kísérleti vizsgálatai.) — Trudü KareloFinszkogo otd. VNIORH. t, 2. [23] Minkina, A. L. (1946): K voproszu o dejsztvii zseleza i aljuminija na rüb. (A vas és az alumínium hatása a halakra.) — Trudü Moszkovszkogo zooparka. 3. [24] Minkina, A. L. (1949): O vlijanii razlicsnüh koncentracij zseleza na roszt i gazoobmen rüb. (A különböző vaskoncentrációk hatása a halak növekedésére és gázcseréjére.) — Trudü Moszkovszkogo zooparka. 4. [25] Moszevics, N. A. (1940): Sztoesnüe vodü predprijaI ij i J Übnoe hozjajsztvo Volgi. (Az üzemi szennyvizek és a volgai halgazdálkodás.) — Inform, szb, konszult bjuro VNIORH. No. 1—2. [20] Moszevics, M. V. (1957): Vlijanie promüslennüh sztoesnüh vod na biologicseszkij rezsim i rübnoe hozjajsztvo volzsszkih vodohraniliscs. (Az ipari szennyvizek hatása a volgai víztározók biológiai rendszerére és balgazdálkodására.) — Teziszü dokladov na Vszeszojuznom szovesesanii po vlijaniju sztoesnüh vod na rübnoe hozjajsztvo sztranü M. [21 ] Mudrecova-Vissz, K. A. (1933): Vlijanie ugolnoj kiszlotü, szerovodoroda, metana i otszutszt vija kiszloroda na vodnüe organizmii (k analizu ponjatija „szaprobnoszti"). A szénsav, a kénhidrogén, a metán és az oxigénhiány hatása a vízi élőlényekre.) — M. Gossztrojizdat. sztr. 48. [28] Nyikitinszkij, Ja. i V. Dolgov (1913): Otcset mikrobiologicseszkoj laboratorii. Otcset Vremennogo komiteta po izüszkaniju mer k ohrane vodoemov Moszkovszkogo promüslennogo rajona ot zagrjaznenija vodami i otbroszami fabrik i zavodov. (A mikrobiológiai laboratórium beszámolója. Az Ideiglenes Bizottság beszámolója azon iztézkedések kereséséről, amelyek segítségével megőrizhetők a Moszkva környéki vízfolyások az ipari üzemek és gyárak szennyvizeitől és szennyező anyagaitól.) —• Moszkva. [29] l'avlinova, 11. M. (1953): Obezvrezsivanie szulfitniih scselokov. (Szulfitlúgok közömbösítése.) — Goszleszbumizdat. M. [30] Pavlinova, /'. M. (1928): Vlijanie sztoesnüh vod bumazsnüh fabrik na reku Sanju, Szuliadrev i Ugru. V kn. „Materialü po oesis/.tke sztoesnüh vod bumazsnoj promüslennoszti". (A papírgyárak szennyvizeinek hatása a Sanju, Szuhadrev és az Ugru folyókra.) — Tr. Centr. komiteta vodoohran. 7 : 7— 99. [31] Pozsitkov, A. T. (1937): K voproszu o vlijanii „fenolnüh" sztoesnüh vod na rüb. (A fenolos szennyvizeknek a halakra gyakorolt hatásáról.) — Ucsenüc zapiszki MGU. rüj). 9. Biologija. [32] Szkadovszkij, Sz. X. (1928): Aktivnaja leakcija szredü v presznüb vodoemah i ee biologicseszkoe znacsenie. (Az édesvizek pH-ja ós azok biológiai jelentősége.) — Trudü gidrofiziologicseszkoj sztancii. Izd. Narkomzdrava. [33] Szkadovszkij, Sz. M. (1939): Ob izmeiienii fiziologicseszkih processzov u vodnüh zsivotnüh v zaviszimoszti ot uszlovij neorganicseszkoj szredü. (A vízi élőlények fiziológiai folyamatainak változásai a szervetlen közeg körülményeinek függvényében.) — Ucsenüe zapiszki MGU. Vüp. 33. [34] Szkadovszkij, Sz. N. (1923): Vlijanie nekotorüh fiziko-himicseszkih faktorov na gazoobmen u rüb. (Néhány fiziko-kómiai tényező hatása a halak gázcseréjére.) — ,,Rübnoe hozjajsztvo" No. 2. [35] Szkopincev, B., B. Csalikor (1940): O zamore na Volge v z mu 1939 g. (A Volga befagyása 1939 telén.) — Eübn. hozj. No. G. [36] Szkorikov, A. Sz. (1905): Nabludenija nad planktonom Nevü. (Planktonvizsgálatok a Néván.) — Tr. Ob-va iszpüt. prirodü pri Harkovszkom un-te. XXXIX. II : 85—100. [37] Szövet Ekonomicseszkoj Vzaimopomoscsi (1970): Pamjatnaja zapiszka o szimpóziumé po osznovnüm metodam opredelenija dlitelnogo vlijanija tokszicsnoszti vod na vodnüe organizmü. (Emlékeztető azon alapmódszerekkel foglalkozó szimpóziumról, amelyekkel meghatározható a vizeknek a vízi élőlényekre gyakorolt hosszantartó toxikus hatása.) — Leningrád. [38 Szövet Ekonomiszeszkoj Vzaimopomoscsi (1967):