Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)

6. szám - Dr. Gulyás Pál: A víztoxikológia fejlődése és jelenlegi helyzete a Szovjetunióban

254 Hidrológiai Közlöny 1972. 6'. sz. Dr. Gulyás P.: A víztoxikológia fejlődése a Szovjetunióban [9] Vlerov, B. (1965): Vlijanié inalüh koncentracij fenola na dvigatelnuju, pisesevuju aktivnoszty i priroszt zsivogo vesza karaszej. (Kis fenol koncent ­rációk hatása a kárász mozgására, táplálkozás in­tenzitására és súlynövekedésére.) — ,, V oproszü ilitiologii" T. 5. Vüp. 1. [ 10] Grimm, 0. (I89J): O gibelnom vlijanii nefti na rüb i merah protivodejsztvija etomu. (A kőolaj halakra gyakorolt ártalmas hatása és azok ellenállóképes­sége.) — Vesztn. rübopromüsl. VI. 12 : 379—387. ( 1 I | (hiHzev, A. G. (1957): Vlijanie promüslennüb sztőcs­nüh vod na r. Volgu i Kujbisevszkoe i Sztalingrad­szkoe vodolnaniliscsa. (Az ipari szennyvizek hatása a Volgára, valamint a kujbisevi és sztálingrádi víz­t ározókra.) — Tr. probl. i tcmat. szovescs. Z IN. vüp 7. | 12] Guszev, A. G. (1957): Zagrjaznenie rübohozjajszt­venniih vodoemov SZSZSZR promüslennümi sztocs­nümi vodami i uscserb, nanoszimüj imi rübnoj pro­müslennoszti. (A Szovjet unió halgazdálkodása szem­pontjából fontos vízfolyások szennyezése ipari szennyvizekkel és azok káros hatása a halgazdál­kodásra.) — Teziszü dokladovna Vszeszojuznom szo­vescsanii po vlijaniju sztoesnüh vod na rübnoe hozjajsztvo sztranü. M. [13] Guszev, A. G. (1950): Zagrjaznenie rübopromüszlo­viih vodoemov leszoszplavom. (A faúsztatásnak a halgazdálkodás szempontjából fontos vízfolyásokra gyakorolt hatása.) — Vesztn. Leningradszk. un-ta. No. 8. [14] Hlopin, G. K., K. Nyiküin (1898): Vlijanie neflja­nüh proizvodnüh na rübnoe naszelenie rek i ka­csesztvo ih vodü. (A kőolajtermékeknek a folyók halaira ós vízminőségére gyakorolt hatása.) — Zs. „Vracs" No. 51. | 15] Jaeenko, A. T. (1928): Kombinirovaimoe vlijanie aktivnoj reakcii, temperaturü i szveta na razmno­zsenie Chydoius sphaericus. (A pH, a hőmérséklet ós a fény összetett hatása a Chydorus sphaericusra.) — Trudii Zvenigorodszkoj gidrofiziologicseszkoj sztancii. [10] Kanügina, A. V. (1957): Vlijanie szbrosza promüs­lennüb sztoesnüh vod, szoderzsascsih legkoraszt­vorimüe mineralnüe szolü, na vodnüe organizmii. (A könnyen oldódó ásványi sókat tartalmazó ipari szennyvizek hatása a vizi élőlényekre.) — Izd. „VODGEO" Moszkva. [17] Lesznikov, L. A. (1907): Dafnij, kak teszt-orga­nizm pri usztanovlenii szt.epeni i naraktem vlijanija sztoesnüh vod na rübohozjajtsztvennüe vo<loemü. (A Daphnia, mint teszt-szervezet a szennyvizeknek a halgazdálkodás szempontjából fontos vízfolyá­sokra gyakorolt hatása mértékének és jellegének a meghatározására.) — GoszNIORH, Leningrad, Kandidatszkaja disszertacija. sztr. 1—230. [18] Lesznikov, L. A. (1959): Vlijanie promüslennüh sztoesnüh vod na plankton nekotorüh vodoemov Leningradszkoj oblaszti. (Az ipari szennyvizek ha­tása néhány Leninjirád környéki vízfolyás plank­tonjára.) — Fonti GoszNIORH. [19] Tmbjanov, 1. P. (1957): Vlijanie promüslennüh sztoesnüh vod na donnuju faunu Dnyeprovszkogo vodohraniliscsa. (Az ipari szennyvizek hatása a dnyeprovszki víztározó fenékfaunájára.) — Teziszü dokladov szovescsanija po biologicseszkim problé­mám novüh vodoemov. Gorkij. [20] Lukjaneriko, V. I. (1907): Tokszikologija rüb (Hal­tokszikológia.) — Izd. Piscsevaja promüslennoszty. sztr. 1—210. [21] Mensikov, N. I. (1939): O vlijanii szotcsniih vod Berezinszkogo i Szolikamszkogo kombinatov na ihtiofaunu Kamü. (A berezinszki és szolikamszki kombinátok szennyvizeinek hatása a Káma halfau­nájára.) — Trudü Biol. naucsn.-isszled. in-ta pri Permszkom un-te. 8. No. 3—4. [22] Meskov (1946): Ekszperimentalnüe isszledovanija vlijanija na rüb sztokov celljuloznogo proizvodsztva (A cellulózipari szennyvizek halakra gyakorolt ha­tásának kísérleti vizsgálatai.) — Trudü Karelo­Finszkogo otd. VNIORH. t, 2. [23] Minkina, A. L. (1946): K voproszu o dejsztvii zseleza i aljuminija na rüb. (A vas és az alumínium hatása a halakra.) — Trudü Moszkovszkogo zoo­parka. 3. [24] Minkina, A. L. (1949): O vlijanii razlicsnüh kon­centracij zseleza na roszt i gazoobmen rüb. (A kü­lönböző vaskoncentrációk hatása a halak növeke­désére és gázcseréjére.) — Trudü Moszkovszkogo zooparka. 4. [25] Moszevics, N. A. (1940): Sztoesnüe vodü predprija­I ij i J Übnoe hozjajsztvo Volgi. (Az üzemi szennyvi­zek és a volgai halgazdálkodás.) — Inform, szb, konszult bjuro VNIORH. No. 1—2. [20] Moszevics, M. V. (1957): Vlijanie promüslennüh sztoesnüh vod na biologicseszkij rezsim i rübnoe hozjajsztvo volzsszkih vodohraniliscs. (Az ipari szennyvizek hatása a volgai víztározók biológiai rendszerére és balgazdálkodására.) — Teziszü dok­ladov na Vszeszojuznom szovesesanii po vlijaniju sztoesnüh vod na rübnoe hozjajsztvo sztranü M. [21 ] Mudrecova-Vissz, K. A. (1933): Vlijanie ugolnoj kiszlotü, szerovodoroda, metana i otszutszt vija kiszloroda na vodnüe organizmii (k analizu ponja­tija „szaprobnoszti"). A szénsav, a kénhidrogén, a metán és az oxigénhiány hatása a vízi élőlényekre.) — M. Gossztrojizdat. sztr. 48. [28] Nyikitinszkij, Ja. i V. Dolgov (1913): Otcset mik­robiologicseszkoj laboratorii. Otcset Vremennogo komiteta po izüszkaniju mer k ohrane vodoemov Moszkovszkogo promüslennogo rajona ot zagrjaz­nenija vodami i otbroszami fabrik i zavodov. (A mikrobiológiai laboratórium beszámolója. Az Ideiglenes Bizottság beszámolója azon iztézkedések kereséséről, amelyek segítségével megőrizhetők a Moszkva környéki vízfolyások az ipari üzemek és gyárak szennyvizeitől és szennyező anyagaitól.) —• Moszkva. [29] l'avlinova, 11. M. (1953): Obezvrezsivanie szulfitniih scselokov. (Szulfitlúgok közömbösítése.) — Gosz­leszbumizdat. M. [30] Pavlinova, /'. M. (1928): Vlijanie sztoesnüh vod bumazsnüh fabrik na reku Sanju, Szuliadrev i Ugru. V kn. „Materialü po oesis/.tke sztoesnüh vod bu­mazsnoj promüslennoszti". (A papírgyárak szenny­vizeinek hatása a Sanju, Szuhadrev és az Ugru folyókra.) — Tr. Centr. komiteta vodoohran. 7 : 7— 99. [31] Pozsitkov, A. T. (1937): K voproszu o vlijanii „fenolnüh" sztoesnüh vod na rüb. (A fenolos szenny­vizeknek a halakra gyakorolt hatásáról.) — Ucse­nüc zapiszki MGU. rüj). 9. Biologija. [32] Szkadovszkij, Sz. X. (1928): Aktivnaja leakcija szredü v presznüb vodoemah i ee biologicseszkoe znacsenie. (Az édesvizek pH-ja ós azok biológiai jelentősége.) — Trudü gidrofiziologicseszkoj sztan­cii. Izd. Narkomzdrava. [33] Szkadovszkij, Sz. M. (1939): Ob izmeiienii fiziologi­cseszkih processzov u vodnüh zsivotnüh v zaviszi­moszti ot uszlovij neorganicseszkoj szredü. (A vízi élőlények fiziológiai folyamatainak változásai a szervetlen közeg körülményeinek függvényében.) — Ucsenüe zapiszki MGU. Vüp. 33. [34] Szkadovszkij, Sz. N. (1923): Vlijanie nekotorüh fiziko-himicseszkih faktorov na gazoobmen u rüb. (Néhány fiziko-kómiai tényező hatása a halak gáz­cseréjére.) — ,,Rübnoe hozjajsztvo" No. 2. [35] Szkopincev, B., B. Csalikor (1940): O zamore na Volge v z mu 1939 g. (A Volga befagyása 1939 telén.) — Eübn. hozj. No. G. [36] Szkorikov, A. Sz. (1905): Nabludenija nad plank­tonom Nevü. (Planktonvizsgálatok a Néván.) — Tr. Ob-va iszpüt. prirodü pri Harkovszkom un-te. XXXIX. II : 85—100. [37] Szövet Ekonomicseszkoj Vzaimopomoscsi (1970): Pamjatnaja zapiszka o szimpóziumé po osznovnüm metodam opredelenija dlitelnogo vlijanija tokszics­noszti vod na vodnüe organizmü. (Emlékeztető azon alapmódszerekkel foglalkozó szimpóziumról, amelyekkel meghatározható a vizeknek a vízi élő­lényekre gyakorolt hosszantartó toxikus hatása.) — Leningrád. [38 Szövet Ekonomiszeszkoj Vzaimopomoscsi (1967):

Next

/
Thumbnails
Contents