Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)

6. szám - Angyal Zoltán–Bakonyi Iván–Oláh István–dr. Öllős Géza: A csatornaépítés technológia néhány újszerű vonása Lengyelországban

248 Hidrológiai Közlöny 1972. 6. sz. Angyal Z.—Bakonyi 1.—Oláh I.—dr. Öllős G.: A csatornaépítés 5. kép. Az 50 m-ként létesített szívózsomp a szűrőrétegbe. dréncső tengelyének lejtése a csatornafenék lejtésvonalának hajlásszögével azonos. 50 m-ként szívózsompot építenek be, amelyeket előregyártott beton kútgyűrűkből (5. kép) alakítanak ki. 2.7 A szűrőréteg fölé 10—15 cm vastag, 1,0—• 1,5 m széles beton-, illetve rossz talajra fektetendő csatorna esetén vasalt beton-aljzatot építenek. A csatorna — készüljön az téglából, előregyártott betonelemekből, vagy a helyszínen készített monolitbetonból — erre az alapra kerül. 2.8 A szivárgó és az aljzatbeton elkészülte után a szívózsompok segítségével a talaj vízszint siillyeszttett állapotban tartását a továbbiakban már nyílt víztartásos módszerrel oldják meg. Az előzőleg letelepített „Siemens" rendszerű kutakat kihúzzák és helyüket gondosan betömik, majd a kutak helyén is elkészítik a szivárgót és aljzatbetont. Ez az alapozási mód, a hazai csatornaépítések szempontjából különösen figyelemreméltó. Közismert az a gond, amelyet a finomszemcsés, folyós jellegű talajokra való csatornafektetés jelent. Az is nyilvánvaló, hogy a fejlődés egyik fő irányát a talajmechanikai ismeretek okszerűbb alkalmazásában, a megnyugtatóbb alapozási módok kifejlesztésében kell keresnünk. Ilyen szempontból a vázolt alapozási mód minden bizonnyal előrelépést jelent. 2.9 Az előregyártott beton elemeket könnyű kézicsörlővel működtetett három lábbal (6. kép) emelik helyükre. Az előregyártott beton csatornaelemek a hazánkban alkalmazott tojásszelvény helyett ellipszis keresztmetszetűek és talpas kivitelben készülnek. A csatornák kötése is eltér a hazai hornyos csatlakozástól. A szóbanforgó vállalat — annak érdekében, hogy bitumenhabarcs kiöntést alkalmazhasson — betoncső elemek véglapjain félkörív alakú hornyot készít. A két előregyártott cső összehelyezése után körkeresztmetszetű hézag marad, mely felül elhelyezett öntőnyíláson keresztül bitumenhabarccsal kiönthető. 2.10 A munka befejezése után a megépített szivárgó-hálózatot nem injektálják ki, hanem gondo6- kép. Az előregyártott betonelemek behelyezése san megőrzik. A szívózsompok betongyűrűit a talajvízszint fölé emelik és ott lefedik. Később, amikor a magasépítéssel kapcsolatos csatornabekötési munkákra kerül sor, akkor a talajvízszintet a máimeglevő szivárgók és zsompok segítségével ismét süllyesztik. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogv a szóbanforgó talaj durvaszemű, csillámos homok, folvósodásra kevéssé hajlamos volt. 3. Összefoglalás A tanulmányban ismertetett csatornaépítési technológia előnyei: — az összes munkafázisok zöme jól gépesített, — kisgépek alkalmazhatók, dolgozói létszám lényegesen csökkenthető, — viszonylag kevés az energiaszükséglet, — az építés termelékenysége lényegesen növelhető, — a csatornafektetés alapozási szempontból jobban átgondolt, különösen iránytmutató lehet, a folyós talajok esetére. Az építési technológia hátrányai: — hosszú, nyitott munkaárok létesítendő, —- ezért sok csatornapalló és dúcanyag szükséges, ami a nagy eszközlekötés miatt a gazdasági hatékonyságot kedvezőtlenül befolyásolja. (A tanulmányban közölt képek .1 ngyal Zoltán felvételei)