Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)

6. szám - Angyal Zoltán–Bakonyi Iván–Oláh István–dr. Öllős Géza: A csatornaépítés technológia néhány újszerű vonása Lengyelországban

Angyal Z.—Bakonyi I.—Oláh I.—dr. öllös G.: A csatornaépítés Hidrológiai Közlöny 1972. 6. sz. 247 2.3 A talaj felső részének kiemelése után a talaj­vízav,i11tsüllyesztő berendezés telepítésére kerül sor. Az alkalmazott talajvízszintsüllyesztési mód­szer értelmében 50 m-ként a csatorna tengelyvona­lában (a nálunk Siemens-rendszer néven ismerthez hasonló gravitációs talajvízszintsüllyesztéses rend­szerű kutakat telepítenek. Ezeket a kutakat víz­öblítéssel, védőcső segítségével telepítik le. A védő­cső lesüllyesztése után helyezik bele a kettősfalú szűrőcsövet (2. kép). Ennek perforált falai közötti teret 3—5 mm 0-jű kavicsszfirő tölti ki, ami a kút körüli szűrőréteg külön történő beépítését feleslegessé teszi. A kutakban összegyűlt talajvíz emelését külön­leges kiképzésű centrifugál szivattyúval végzik. Ezt a típust ők fejlesztették ki. Nyomóoldala olyan fordított hidrociklonhoz kap­csolódik, amelynek feladata az, hogy a víz-levegő elegyet és az esetleg kiszívott homokot szétvá­lassza. A levegő (és a homok) a felső elvezető csövön ke­resztül a kiszívott víz egy részével együtt távozik. A hidrociklon egy megcsapolásán és egy alkalma­san megválasztott ejektoron keresztül visszacsato­lódik a szívócsonkhoz. A hidrociklonban uralkodó nyomástöbblet és a szívó oldali vákuumhatás révén a szívócsonk előtti fúvóka segítségével ejek tor­hatást érnek el, ami által a szívóoldali vízsebességet megnövelik. A sebességnövekedés a szívóoldali levegőelszívást fokozza. Ennek a hatásnak ered­ményeképpen a mért vákuum értéke 0,95 atm. volt. A szívó oldal előtt alkalmazott hattyúnyak és hidrociklon kivezető csonkjának elhelyezése révén a szivattyúlapátok akkor is víz alatt vannak, ha a szívócsövön nem érkezik elegendő víz, vízszál el­szakadás tehát nem következhet be. Ezért a szívó­csövön lábszelepet nem alkalmaznak. A szivattyú a feltöltött vizet keringeti. A szivattyú a szívótér vízzel való feltöltése után indítható, semmiféle más intézkedést nem tesz szükségessé. A kialakuló vákuumhatás következtében beszívott levegőt a hidrociklon szétválasztja és a szabadba engedi. Ez a művelet addig folytatódik, amíg a kialakull vákuum hatására a tartós üzemnek megfelelő víz­felszívás meg nem indul. 2.4 A talajvízszint lesüllyesztése után következik a munkaárokban maradt talaj kiemelése. A kiemelés­hez a 3. képen látható kisgépet használják. Ennek a gépnek a kiszolgálásához egy gépkezelő és 3 fő segédmunkás szükséges. A megtekintett munka­helyen egyszerre 12 gépegység dolgozott. Egy-egy gépegységhez 2 db kötéllel vezérelt oldású föld­szállító vödör tartozik. A vödröt a munkaárokban levő segédmunkások töltik meg földdel, majd a gép horgára akasztják. A földdel töltött vödröt 1,5 LE-ős elektromotorra] meghajtott gépi működtetésű csörlő húzza fel. Ami­kor a földdel megtöltött vödör horog csapja — eme­lés közben — az I tartón levő kocsihoz ér (4. kép) a teher függesztését a kocsi veszi át és a vöd­röt az I tartón tovább viszi a kívánt pontig, általá­ban az I tartó végén levő ütközőig. Ennél a pontnál a gépkezelő megrántja az oldózsinórt és a föld az excentrikusan felfüggesztett vödörből kiborul. Ez­után a vödröt saját súlyánál fogva, de szalagfék­2. kép. A kettősfalú szűrőcső lesüllyesztése öblítéssel 3. kép. A föld kiemeléséhez alkalmazott kisgépek I. kép. A vödör emelését végző I-tartós szerkezet kel szabályozottan visszaeresztik az árokba. Amíg az egyik vödröt kiemelik és ürítik, addig a másikat töltik és a fent leírt folyamat ismétlődik. 2.5 Amennyiben a föld kiemelése közben azt ta­pasztalják, hogy a talajvízszintsüllyesztés vala­mely szakaszon a kívánt mértékben nem lehetsé­ges, úgy a kiemelési munka ideiglenes szüneteltetés mellett megfelelő számú pótkutat telepítenek. A föld kiemelési munkát csak a víztelenítési munka helyes végrehajtása, után folytatják. 2.6 A munkaárok fenókszintjének elérése után 20—30 cm vastag szivárgót építenek. A szivárgót több rétegű kavicsrétegek alkotják. A Terzaghi szabálytól abban térnek el, hogy egyes lépcsők között a szemcseméret arányát 5d 1 0 értékben veszik fel. A munkaárok két szélén, a várható vízhozam­nak megfelelő átmérőjű dréncsövet fektetnek

Next

/
Thumbnails
Contents