Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)
6. szám - Angyal Zoltán–Bakonyi Iván–Oláh István–dr. Öllős Géza: A csatornaépítés technológia néhány újszerű vonása Lengyelországban
Angyal Z.—Bakonyi I.—Oláh I.—dr. öllös G.: A csatornaépítés Hidrológiai Közlöny 1972. 6. sz. 247 2.3 A talaj felső részének kiemelése után a talajvízav,i11tsüllyesztő berendezés telepítésére kerül sor. Az alkalmazott talajvízszintsüllyesztési módszer értelmében 50 m-ként a csatorna tengelyvonalában (a nálunk Siemens-rendszer néven ismerthez hasonló gravitációs talajvízszintsüllyesztéses rendszerű kutakat telepítenek. Ezeket a kutakat vízöblítéssel, védőcső segítségével telepítik le. A védőcső lesüllyesztése után helyezik bele a kettősfalú szűrőcsövet (2. kép). Ennek perforált falai közötti teret 3—5 mm 0-jű kavicsszfirő tölti ki, ami a kút körüli szűrőréteg külön történő beépítését feleslegessé teszi. A kutakban összegyűlt talajvíz emelését különleges kiképzésű centrifugál szivattyúval végzik. Ezt a típust ők fejlesztették ki. Nyomóoldala olyan fordított hidrociklonhoz kapcsolódik, amelynek feladata az, hogy a víz-levegő elegyet és az esetleg kiszívott homokot szétválassza. A levegő (és a homok) a felső elvezető csövön keresztül a kiszívott víz egy részével együtt távozik. A hidrociklon egy megcsapolásán és egy alkalmasan megválasztott ejektoron keresztül visszacsatolódik a szívócsonkhoz. A hidrociklonban uralkodó nyomástöbblet és a szívó oldali vákuumhatás révén a szívócsonk előtti fúvóka segítségével ejek torhatást érnek el, ami által a szívóoldali vízsebességet megnövelik. A sebességnövekedés a szívóoldali levegőelszívást fokozza. Ennek a hatásnak eredményeképpen a mért vákuum értéke 0,95 atm. volt. A szívó oldal előtt alkalmazott hattyúnyak és hidrociklon kivezető csonkjának elhelyezése révén a szivattyúlapátok akkor is víz alatt vannak, ha a szívócsövön nem érkezik elegendő víz, vízszál elszakadás tehát nem következhet be. Ezért a szívócsövön lábszelepet nem alkalmaznak. A szivattyú a feltöltött vizet keringeti. A szivattyú a szívótér vízzel való feltöltése után indítható, semmiféle más intézkedést nem tesz szükségessé. A kialakuló vákuumhatás következtében beszívott levegőt a hidrociklon szétválasztja és a szabadba engedi. Ez a művelet addig folytatódik, amíg a kialakull vákuum hatására a tartós üzemnek megfelelő vízfelszívás meg nem indul. 2.4 A talajvízszint lesüllyesztése után következik a munkaárokban maradt talaj kiemelése. A kiemeléshez a 3. képen látható kisgépet használják. Ennek a gépnek a kiszolgálásához egy gépkezelő és 3 fő segédmunkás szükséges. A megtekintett munkahelyen egyszerre 12 gépegység dolgozott. Egy-egy gépegységhez 2 db kötéllel vezérelt oldású földszállító vödör tartozik. A vödröt a munkaárokban levő segédmunkások töltik meg földdel, majd a gép horgára akasztják. A földdel töltött vödröt 1,5 LE-ős elektromotorra] meghajtott gépi működtetésű csörlő húzza fel. Amikor a földdel megtöltött vödör horog csapja — emelés közben — az I tartón levő kocsihoz ér (4. kép) a teher függesztését a kocsi veszi át és a vödröt az I tartón tovább viszi a kívánt pontig, általában az I tartó végén levő ütközőig. Ennél a pontnál a gépkezelő megrántja az oldózsinórt és a föld az excentrikusan felfüggesztett vödörből kiborul. Ezután a vödröt saját súlyánál fogva, de szalagfék2. kép. A kettősfalú szűrőcső lesüllyesztése öblítéssel 3. kép. A föld kiemeléséhez alkalmazott kisgépek I. kép. A vödör emelését végző I-tartós szerkezet kel szabályozottan visszaeresztik az árokba. Amíg az egyik vödröt kiemelik és ürítik, addig a másikat töltik és a fent leírt folyamat ismétlődik. 2.5 Amennyiben a föld kiemelése közben azt tapasztalják, hogy a talajvízszintsüllyesztés valamely szakaszon a kívánt mértékben nem lehetséges, úgy a kiemelési munka ideiglenes szüneteltetés mellett megfelelő számú pótkutat telepítenek. A föld kiemelési munkát csak a víztelenítési munka helyes végrehajtása, után folytatják. 2.6 A munkaárok fenókszintjének elérése után 20—30 cm vastag szivárgót építenek. A szivárgót több rétegű kavicsrétegek alkotják. A Terzaghi szabálytól abban térnek el, hogy egyes lépcsők között a szemcseméret arányát 5d 1 0 értékben veszik fel. A munkaárok két szélén, a várható vízhozamnak megfelelő átmérőjű dréncsövet fektetnek