Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)

1-2. szám - Kelemen László: Ipartelepek vízgazdálkodási rendszer-tervezése

Hidrológiai Közlöny 1972. 1—2. sz. 23 Ipartelepek vízgazdálkodási rendszer-tervezése KELEMEN LÁSZLÓ* A magyar ipar teljes vízigénye jelenleg több mint 4,7 milliárd m

3/év, ami az egész népgazdaság vízigényének (ipar, mezőgazdaság, települések) 62%-a. A vízkészletekből az ipar számára termelt összes frissvízmennyiség 2,20 milliárd m

3/év, ami az ország összes frissvízigényének 43%-a. Az ipar tehát a legnagyobb vízhasználó népgazdasági ág (1. ábra). Az ország területeinek túlnyomó részén az elméleti fajlagos vízkészlet országos átlagának csak töredékrészével rendelkeznek. Ezzel magyarázható, hogy a fejlesztéshez szükséges vízmennyiség néhány nagyobb iparvidékünkön jelenleg már csak költséges felszíni víztározókkal vagy távvezetékek kiépítésével biztosítható. Az ipar által használt frissvíznek mintegy 25%-a (560 millió m

3/év) szennyezett vízként kerül ki az ipari technológiákból. Ennek a szennyvíznek pedig a befogadóba bocsátása előtt csupán egynegyed részét kezelik kielégítő mértékben. Az élővizeinket ^érő káros szennyezéseknek kb. 80%-a az ipari szennyvizekből származik. A vizek fokozott igénybevétele tehát a vízkészletek egyre nagyobb mértékű elszennyezését vonja maga után. Az élővizek káros elszennyezése nemcsak a további ivó, ipari, mezőgazdasági és egyéb célú hasznosítást korlátozza, vagy teszi lehetetlenné, hanem a mérgező és a nagymennyiségű szennyezőanyag elpusztítja a vízben azokat a biológiai szervezeteket, melyek adott szennyezettségi határig, a vízbe kerülő jelentős mennyiségű szerves szennyezőanyagokat képesek ásványi alkotóira lebontani (öntisztulás). A felszíni vizek megfelelő életkörülményeinek biztosítása esetén tehát szennyvizeinknek jelentős része megtisztul anélkül, hogy ez a tisztítás a társadalom számára valamilyen ráfordítást is igényelne. A jelenlegi ipari üzemeink állóeszközállományának átlagosan 4—5%-a vízgazdálkodási jellegű létesítmény. A jelenleg épülő üzemeinkben viszont a teljes beruházásnak 5—25%-a az üzemi vízgazdálkodási beruházás, melynek átlagos értéke 10%-ban határozható meg. A vízhasználatok üzemköltségei (vízbeszerzés, szállítás, kezelés, szennyvíztisztítás és elvezetés) együttesen az utolsó 25 év alatt mintegy 3-szorosára »lőttek világszerte. A víz költségének ilyen rohamos emelkedését egyrészt a nagyarányú fejlődés miatt bekövetkező fokozottabb vízigénybevételek, ill. a helyi vízhiányok miatt szükséges egyre költségesebb vízpótlások, másrészt a nagymértékű vízszennyezések okozta fokozott vízkezelések költségei okozzák. A fejlődés ütemének növekedése a fenti költségtényezőket még tovább növeli. Ezért az ipari üzemek már ma is, de a jövőben egyre inkább kényszerülnek — nemcsak itthon, de világszerte — a fokozottabb, ésszerűbb és gazdaságosabb üzemi vízgazdálkodás bevezetésére. * Országos Vízügyi Hivatal, Budapest. [m>/év] 15-] 10 0 Vízigények \rnrá.m

3/év] Ipari vizgazd. önköltség [mrd.Ft] Ipari vizgazd. állóeszköz áll. [mrd.FL] Ipari termelési érték [10 mrd. Ft] [év] 1. ábra. A magyar ipar vízgazdálkodási adatai Puc. 1. Fiodoxo3íiücmeewthie úannue eemepcKoü npoMbiuijieHmcmu Abb. 1. Wasserwirtschaftliche Daten der ungarischen Industrie A korszerű üzemi vízgazdálkodási módszerek alkalmazásával ugyanis lehetőség nyílik vízben szegény területeken is iparfejlesztésre, ha nem is olyan költségek árán mint egy vízben gazdag területen, de lényegesen kisebb költséggel mintha az ipar igényelte teljes vízmennyiséget más távoli vízgazdálkodási térségből kellene a használat helyére szállítani. Az ipari vízigények használat célja szerinti megoszlása A magyar ipari üzemek teljes vízigényének (4,7 milliárd m

3/év, 16,0 millió m

3/nap —180 m

3/sec) 45—46 százalékát frissvízből, a többit pedig ismételt vízhasználattal biztosítják. Az ipar a vizet túlnyomórészt a termeléstechnológiákban használja. Igényel még vizet a dolgozók szociális vízhasználataira, tűzoltóvízként, park és utak locsolására stb. Az üzemi vízigények vízhasználat szerinti megoszlása a magyar iparban az alábbi hűtő vízigény 4000 millió m

3/év —85% egyéb ipari vízigény 610 millió m

3/év —13% üzemi ivó- ós egyéb víz . . 95 millió m

3/év — 2% A könnyűipar, a bányászat és a gépipar kivételével tehát az összes ipari ágazatban a használtvizeknek több mint 50%-át hűtési célra használják. Egy-egy ipari üzemben vagy ipartelepen igen sokféle vízhasználat jelentkezik. Ennek megfelelően igen sokféle vízmennyiségi, vízminőségi ós víznyomás-igónyt ós ugyanúgy sokféle vízszennyezést találunk. Egy nagyobb üzemben ennek megfelelően a vízigények szükségszerinti kielégítése számos vízbeszerzési, szállítási, kezelési, tárolási, használati, elvezetési, szennyvíztisztítási ós elhelyezési berendezés ós műtárgy létesítését és üzemeltetését igényli. A sokféle üzemi vízgazdálkodási jellegű létesítmény üzeme azonban csakis akkor lehet megfelelő az ipari üzem számára, ha az egyes berendezések, műtárgyak — a műszaki követelményeket és az üzembiztonsági igényeket illetően — a vízbeszerzóstől a szennyvízkibocsátásig, az üzemi vízgazdálkodás teljes rendszerébe pontosan illeszkednek. A vízgazdálkodási berendezésekkel, műtárgyakkal szemben támasztott gazdasági követelmény tehát nem feltétlenül az, hogy egy-egy berendezés költsége a lehető legkisebb legyen, hanem az, hogy az üzemi vízgazdálko-