Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)

4-5. szám - Dr. Fáy Csaba: Az öntözőszivattyúk fejlődési iránya

Dr. Fáy Cs.: Az öntözőszivattyúk fejlődési iránya Hidrológiai Közlöny 1972. 4—5. sz. 211 del kezesre állnak, tehát a fejlődést a szivattyúk egyik irányban sem korlátozzák. Kétségtelen, hogy az olyan tőkeszegény országokban, mint hazánk, az olcsó, hordozható gépek vannak előtérben — ezért terjedt el az úszó szivattyútelep is a stabillal szemben — s a dieselüzem olcsóbb, mint a villamos üzem. A villamos üzem viszont teljesen automatizálható és elesik az üzemanyagszállítási feladat is. Egyszerű gazdaságossági számítás eldönti, hogy milyen munkabér mellett lesz a mezőgazdasági vízmű költsége kisebb, mint a hamarabb tönkremenő hordozható agregáté. E téren számítani lehetne az úszó esőztető telefjek kifejlődésére, akár villamos, akár dieselhajtással, ha a partravezető nagynyomású cső csuklós csatlakozását megoldják. Ez jelenthetne egy gazdaságos kompromiszszumot beruházási szempontból, bár a földbe fektetett nyomócsőrendszer ára a szivattyútelepet másodlagossá teszi. A mezőgazdasági munkaerőhiány miatt előtérbe kerültek a gépesíthető munkák, ezért például az öntözőcső kézi áthelyezése nem kívánatos. A nyomóvízzel hajtott önjáró kereken gördülő öntözőcső központi erőforrásként szivattyút igényel és itt ismét visszatérünk az átmenetileg évekig alig igényelt traktorra peremezett szivattyú alkalmazásához, a „Flóra" szivattyúhoz (MA 200 agregát traktorra peremezett változata). A szivattyúnak ugyanis a gördülő csővel együtt kell haladnia az öntözőcsatorna partján, ahonnan a vizet szívja. Az ilyen és ehhez hasonló gépesítési megoldások szivattyú kérdése tehát megoldott. Ha a jövőben szóbakerülne a repülőgépről öntözés, annak tartályát vízen sikló repülő torlócsöves elven önmaga fel tudja tölteni. Ha helikopterre vagy léghajóra függesztett tartályos öntözés kerülne előtérbe, a tartályt egyszerűen víz alá merítéssel (visszacsapó szeleppel) meg lehet tölteni. E megoldások tehát szivattyút nem igényelnek. Az ipari környezet a jelenleg használt gépek kisebb módosításához vezethet, de nem fog gyökeres átalakítást eredményezni. Ugyanis a lemezből hegesztés elvét már eddig is széles körben alkalmazták. A Ganz-Mávag új könnyített átemelő szivattyú családja éppen ebben tér el a korábbi konstrukcióktól. A Vízgépészeti Vállalat korábban gyártott szivattyúi is példát adtak a szép hegesztett konstrukcióra. A hegesztés azonban igen munkaigényes eljárás olyan különleges formákhoz, mint amit az áramlástechnika igényel a jó hatásfok, gazdaságos üzem érdekében. A sajtolás lehet itt az a termelékenyebb módszer, ami munkát takarít meg, de ehhez igen nagy sorozatok gyártására van szükség, hogy a költséges szerszám kifizetődjön. Ezen kívül a sajtolt kivitelű szivattyúkat külföldön is csak rozsdamentes lemezből készítik, mert a víz sodra ellen a lemezt egyelőre nem lehet biztonságosan védeni felületkezeléssel, a védelem hiányában pedig a nem rozsdamentes vaslemez igen hamar korrodál. Magyarországon akútvizek 60%-a vasagresszív, ezért a sajtolt konstrukciók elterjedésének előfeltétele az olyan felületvédelem, ami ellenáll a nagysebességű víz sodrának is és a vele sodródó homokszemcsék koptató hatásának is. Előrelépést jelenthet e téren az acélra szórt alumínium és erre szórt műanyag bevonat (kenderizálás), azonban e technológia alkalmazását néhányfajta alkatrész még nem tudja gazdaságossá tenni. Nagyobb lehetőségek esetén érdemes csak berendezkedni rá. A nagyobb szilárdságú műanyagok és mögöttük olyan gyártóbázis, amely nagy mennyiséget garantáltan egységes minőségben képep szállítani, megteremtették a lehetőséget a bonamid elterjedésének. Számítani lehet arra, hogy ez az anyagfajta egyre több alkatrész formájában fog a mezőgazdaságban alkalmazott szivattyúkban is megjelenni, különösen ott, ahol nagyobb szilárdsági, de ütésnek kevésbé kitett követelménynek kell megfelelni. Az ipar lehetőségei nem fogják korlátozni az öntözés korszerű szivattyúval történő ellátását. HanpaBJieHHfl pa3BHTHfl opocHTejibHbtx iiacocoB JJ-p <t>au, </., KaníiHflar TexHimecKHx Hayi< Pa3BHTHC opOCHTCJlbHblX HaCOCOB 3aBHCHT OT MCTO/O opomeHHH, ofimero yi<penjieHH5i eejibCKoro xo3HíícTBa ii HOBblX TCXHOJTODi'ieCKHX MeTOflOB npOMMUIJieHHOCTH. MsroTOBJieHHbie b BeHrpmi b nocJieflHHe flecjiTHJicriui opocHTejibHbie Hacocbi íibjisuotcíi cobpcmchhumh, iioctoMHHO COBepiIieUCTByeMWMH npOMbUUJICHHOCTblO. 3aBOfl TaHn-MaBar. 0TJiHwaeTC5i np0H3B0,acTB0M CBapHblX KOHCTpyKUHl'í (iOJIblIIHX riponCJTJiepHHX HaCOCOB, a MauiHHOCTpoHTejibHbiH 3aB0« ropona ,Qnoiimcp (ílMrsn) — «H3ejibHbiMH opocHTCJibHbiMH arpéraTaMH ii flpyrHMH THnaMH HacocoB, npuroflHbix /uih nepei<a

iiKii ctomuhx boa ii pacTBopa. A

btop CMHTaer, <rro b opomeHHH 3a nocjie^yioiuHe 20 jier He Moryr boshhkhv ri> TaKne npoőjiCMH, /[jiíi peniCHHH KOTöpbix upoMbiLUJiemtocTb y>i<e ceiiiac hc Moi Jia öw H3POTOBIITb COOTBCTCTByK)IUHC THnbl HaCOCOB C HCI10JIb30BanneM HMeiomHxcH b pacnopíDKeHim KoncTpyKiuuí HaC0C0B. Development trends in irrigation pumps By Dr. Fáy, Cs. Candidate of Technical Sciences The development of irrigation pumps is 'controlled by the method of irrigation, the general availability of capital and the labour situation in agriculture, as well as on the introduction of new technologies in industry. The pumps used in irrigation in Hungary that have been developed in recent decades are of an up-to-date design and the industry producing them is capable of taking care of their continued development. Mention must be made in this respect of the welded plate steel design of large propeller pumps by GanzMávag, the Diesel-powered irrigation set, the non-clogging sewage- and chemical spray- pumps developed by Diósgyőri Gépgyár (DIGEP) to meet special requirements. No new solutions are believed to emerge during the coming 20 years in irrigation, for which industry would not be presently capable of producing a suitable type of pump, relying on the existing pump designs.